Észak-Alföld bemutatása - 2. oldal

Csanády-Ház

Csanády-borház

Csokonai Vitéz Mihály emléktábla

Csokonai Vitéz Mihály tiszteletére állított márványtábla. Az emlékmű a Bocskai István Általános Iskola falán található (Bocskai tér). Mérete: 70x50 cm.

Csokonai-díszkút

A Városi Csokonai Könyvtár előtt áll Györfi Sándor szobrászművész által elkészített Izsó Miklós szobrának másolata, a Csokonai díszkutat díszítő Csokonai szobor.

Csónakalakú fejfás temető Szatmárcseke

Kölcsey Ferenc síremléke

Cédulaház

Jelenleg a kemping része, apartman működik benne.

Damjanich-emlékmű

A Szolnoki Művésztelep előtti parkban található a fehér carrarai márványszobor, amelyet Damjanich János honvédtábornok és katonái emlékére készített Rudnai Béla 1912-ben. Az alkotás hozzájárul az 1848-49-es forradalom és szabadságharc szolnoki csatájának hősei előtti méltó tiszteletadás felemelő látványához.

Debrecen hősi halottjainak emlékműve

Az emlékművet Debrecen városa állítatta 1996-ban a II. Világháború hősi halottjainak és a század polgári áldozatainak emlékére.

Debrecen város címere

A térburkolatból emelkedik ki a színes mozaikkockákból kirakott címer. A kompozíció 24 féle színárnyalatot hordoz. A címer 180 ezer egyenként 1 cm-es oldalú, 8 mm vastag Vicenzában gyártott velencei üveg mozaikból készült. A mozaikkép, csakúgy, mint a felújított Kossuth tér, 2001. július 7-én került átadásra. Debrecen első ismert címere 1560-ból már a reformációra utal: fő alakja a jobb lábával zászlót tartó bárány, mely hátrafordulva a zászlóra tekint. Az 1693-ban, a szabad királyi városi rangot adományozó oklevélre szerkesztett címer továbbvitte ezt a hagyományt, de a főalak gazdag díszítést kapott. A három domb, melyen a két könyv látható, a Trianon előtti Magyarországra emlékeztet. Az aranyrúdon függő zászló a helvét hitvallás szimbóluma, a két könyv, amelyen a bárány áll, az Ó-és Újszövetséget jelképezi, s utal a város nyomdász kultúrájára is. A középen emelkedő pálma életfa-motívum, a szilárdságot, az ellenálló képességet is kifejezi, s érzékelteti a történelmet: a környéket ért pusztító háborúkban úgy állt a város, mint sivatagban az oázis. A főnixmadár a hamvaiból újjászülető város jelképe. A Nap a halhatatlanság és az erő szimbóluma. A város és a református egyház szoros kapcsolata révén ez a címer lett a Református Világszövetség 1877-es megalakulása előtti években, a magyarországi református egyház egységes jelképe. Kiegészülve a reformáció bibliai igéjével: Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?

Debreceni Egyetem központi épülete

A Debreceni Egyetem központi, klasszikus stílusú épülete előtt számos híres ember szobra és egy gyönyörű szökőkút található.

Debreceni Zenede

A Zenedei Egylet által 1861-ben alapították meg a Debreczeni Zenedét, alapítói között ott voltak a polgári értelmiség Kollégium nevelte Kántus és diákzenekar szokatta tagjai, később kamarazenészek, baráti muzsikálások házigazdái, közreműködői, majd 1894-ben emeletes épületet, palotát épített annak. Működése első évében 270 növendéke volt, s mikor a 75. évi jubileumát ünnepelte, kilencszáz. Működése akkor kezdődött, amikor a verbunkos zene meghódította a nagy hangszeres formákat, hogy majdan egy kései romantika zenei pátoszán át, eljusson az új magyar zenéig a népi dallamvilág anyagából és szellemi tartalmából kisugárzó magyar zenei nyelv megismeréséig. A Zenede alapítója és a Zenedei Egylet elnöke Farkas Ferenc vaskereskedő, aki maga is lelkes muzsikus volt, tagja a városban működő kamarai egyesüléseknek. Megjegyzendő, hogy ebben a korban a zenei tudás társadalmi rangot is jelentett, a dilettáns zenész nem állt olyan messze a hivatásos zenésztől, mint ahogyan ma ezt értelmezzük. A Zenede első igazgatója Komlóssy Lajos honvédőrnagy, akinek igen sokat köszönhet az intézmény. Ma a Kodály Zoltán Szakközépiskola működik az épületben. Az iskola 1957-ben, Gulyás György karnagy igazgatósága alatt még Kodály életében vette fel a nagy zeneköltő nevét. Az iskola az ország legrégebbi, kifejezetten zeneoktatási célra tervezett épülete, 1894-ben Tóth István debreceni építész tervei szerint eklektikus stílusban. 1927-ben megtoldották egy emelettel. Itt található Debrecen legjobb akusztikájú hangversenyterme, a Kodály Terem, melyet Mirkovszky Géza festő, építész freskói díszítik, amely többek között az évi 5-6 önálló tanári koncert helyszínéül is szolgál. Ezek nyilvános és ingyenes koncertek, amelyeket az iskola finanszíroz az úgynevezett Kodály-hagyatékból, az intézmény ugyanis minden évben megkapja a Kodály-jogdíjakból befolyó összeg tíz százalékát. Az iskola könyvárában jelentős kottagyűjtemény, zenei szakkönyvekből, és a középiskolai oktatást és a műveltség megszerzését segítő könyvállomány és audiovizuális dokumentumtár található.

Deák Ferenc mellszobra

Györfi Lajos szobrászművész Deák Ferenc című bronzból öntött alkotását a Polgármesteri Hivatal parkjában helyezték el 2003. október 17-én. Deák Ferenc születésének 200. évfordulóján ünnepi keretek között avatták fel.

Dr. Balogh János emlékhely

Dr. Balogh János tudós, zoológus-ökológus professzor portré domborműve a róla elnevezett utca elején, míg emlékműve Ecsegpusztán, a Körös-Maros nemzeti Park területén áll.

Dr. Laki Kálmán mellszobra

2000-ben avatták fel Dr. Laki Kálmán orvos-biokémikus mellszobrát. Györfi Sándor szobrászművész alkotása. A szobor bronzból készült.

Dr. Molnár István márványtábla

A márványtábla Dr. Molnár Istvánnak állít emléket. A márványtábla mérete 40 cm x 80 cm.

Dr. Mándoky Kongur István dombormű

A múzeum hátsó homlokzata mögötti parkban állították fel a karcagi születésű turkológus, Dr. Mándoky Kongur István (1944-1992) emlékművét. A terméskő falon látható dombormű Győrfi Sándor szobrászművész alkotása.

Dávid és Góliát Szobor

A figura mérete 230cm, anyaga bronz. A Góliát fej krómacél. A figurális szobor témája a több évezredes Dávid és Góliát harc variációja. A bibliai történet hűen követi a zsarnoksággal szembeszálló fiatalok 1956-os küzdelmét. Az állig felfegyverzett, filiszteus Góliát megszégyenül a fegyvertelen pásztorfiúval szemben.

Délibáb díszkút

2006-ban avatták fel Györfi Lajos szobrászművész térplasztikáját. A Strandfürdő bejáratát őrző díszkút a szoborpark legújabb darabja. Az alkotásban egyesült erővel jelenik meg a Nagykunság halhatatlan kultúrkincse és az éltető víz ereje. A díszkútból a mélyből feltörő, tiszta termálvíz csobog, melyet ivókúrára is lehet használni.

Déri tér

A mai tér helyén egykor Botanikus kert állt, itt oktatták a Református Kollégium diákjainak a természetrajzot. A Déri tér a város intim hangulatú tere, csendre, pihenésre csábít. A múzeum előtti természetes mélyedésbe lépcsősor vezet le, a lépcsősor két oldalán empire kagylókkal díszített medencét, csobogót alakítottak ki. A medencék felett Medgyessy Ferenc, debreceni szobrászművész négy életnagyságúnál nagyobb allegorikus szobra található. A heverő aktok a múzeum szellemi tartalmának szimbolikus megtestesítői. A múzeummal szemben állva a tér keleti oldalán, a sorban első a Néprajz (kezében tülköt tartó férfiakt), mely az alkotó, Medgyessy Ferenc arcvonásait viseli, a következő a Művészet (nőalak, bal kezében kis szobormodellel), a lépcső túloldalán a Tudomány (olvasó férfialak), végül a Régészet (gyönyörű női alak, fürtös haja sapka alól kandikál ki, kezében kőbalta). A négy szobor 1937-ben elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját. A Déri tér múzeummal szemközti részén további három Medgyessy-szobrot csodálhatunk meg: a délnyugati sarkon Móricz Zsigmond ülő alakját (ezt magyar Buddhának is nevezik), a lépcső mellett a Debreceni Vénuszt és a Táncosnőt. A sort negyedikként Debreczeny Tivadar bronzszobra, a Merengő zárja - az ülő akt a női báj, finomság és törékenység megtestesítője. A tér nyugati oldalán a Nemzeti Bank épületének falát is Medgyessy Ferenc reliefjei díszítik.

Dóczy Gedeon Gimnázium

A református leánynevelő iskolát 1824-ben alapították. A mai Dóczy épületét 1914-ben tervezte Nagy Károly műegyetemi tanár. Az építkezés egy jó évtized múltán fejeződött be. Az épület neoromán stílusához késő eklektikus, magyaros-szecessziós formaelemek társulnak Az első iskola meghatározó egyénisége Dóczy Gedeon volt. A Dóczyt 1952-ben államosították, és 48 éven át a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorlógimnáziuma működött benne. 1992-ben az egyház a korábbi tulajdonát visszakapta és ma ismét egyházi gimnáziumként működik. A gimnázium egyik leghíresebb diákja Szabó Magda írónő volt. Nemesi-értelmiségi családban született 1917. október 5-én, Debrecenben. Apja jogász volt, városi tanácsnok. Egy tanára, Szondy György ifjúsági író már 11 éves korában felismerte tehetségét és igényes irodalomra szoktatta. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában. 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latinmagyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is. 1945-től filmügyi referensként a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. Pesten az irodalmi élet sűrűjébe került, első versei a debreceni Magyarok című folyóiratban jelentek meg. A háború után a kényszerű hallgatás időszaka következett életében. 1958-ig nem publikálhatott, ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a regényírásra. 1959-től szabadfoglalkozású író. Munkái közül megemlítjük az Ókút című művét (1970), valamint a Régimódi történet (1971), mely a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. Személyiségének alakulásában a kálvinista Debrecen hagyományai meghatározóak voltak. Regényei a világ számos országában arattak sikert. Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar írónő. Tiszántúli Református Egyházkerület örökös főgondnoka, Kossuth-díjas írónő, Debrecen díszpolgára volt. Életének 91. esztendejében hunyt el, Budapesten. A Ma Gimnáziumban rendeztek be emlékszobát az írónő tiszteletére, mely egyben állandó kiállítás is. Hamvainak egy része a debreceni temetőben, családi kriptájukban lett elhelyezve.

Egyetemi park és a reformáció debreceni személyiségeinek szobrai

Debrecen és az egyetem szellemi hagyományait megalapozó nagyok alakjainak az egyetem előtti park két oldalán található szobrok állítanak emléket, melyeket 1934-ben és 1938-ban lepleztek le.

Ember Mária mellszobor

A mellszobrot 2003-ban Göncz Árpád avatta fel. Alkotója: Györfi Sándor szobrászművész. Az alkotás bronzból és mészkőből készült. Ember Mária író Abádszalók szülötte és díszpolgára. A alkotás az Ember Mária Könyvtár előtt található.

Emlékkert

A Nagytemplom mögött park ötletét az 1861-ben alakult Emlékkert Társulat vetette fel. A társulatot két debreceni polgár nagy összegű adománya teremtette meg azzal a kiemelt céllal, hogy növényekkel ültessék be a teret. A társulat a parkot különleges fajtájú fákkal ültette be, kutat fúratott és kovácsoltvas kerítéssel vette körül. Itt található a hajdúkat letelepítő fejedelem, Bocskai István szobra. A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak, akik Bocskai István erdélyi fejedelem vezényletével harcoltak a Habsburgok ellen, s akik nagy számban telepedtek le a Debrecen környéki településeken, az úgynevezett Hajdúvárosokban.

Emlékmű a II. világháborúban hősi halált halt román katonáknak

Az emlékmű a II. világháborúban hősi halált halt román katonáknak állít emléket. Az emlékmű rövid leírása: Márvánnyal borított beton talapzat és obeliszk. Az obeliszk alsó részén katonafej dombormű, felső harmadában román címer található. A talapzat 200 cm x 200 cm, az obeliszk 550 cm magas.

Emlékmű a II. világháborúban hősi halált halt szovjet katonáknak

Emlékmű a II. világháborúban hősi halált halt szovjet katonáknak. Műkővel borított vasbeton talapzat és obeliszk. Az obeliszk talapzati részén márványtáblák találhatók. A talapzat 150 cm x 150 cm x 80 cm, mind a négy oldalon található egy-egy 80cm x 50 cm méretű márványtábla. Az obeliszk 80 cm x 80 cm, 6 m magas.