utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Dél-Dunántúl Felfedezés

Dél-Dunántúl bemutatása - 8. oldal

A dél-dunántúli régió a Balatontól a Rábáig és a Dunától a Zaláig terjed, jellegzetesen hegyes-dombos vidék, melyeket --ezer völgy- választ el. Ennek a földrajzi jellemzőnek köszönhetően sok kis, intim falu található itt.

Bővebben a helyről
Bár a Dél-Dunántúl változatos tájain a hegységtől a síkságig mindent megtalálunk, a legjellemzőbb formája a völgyekkel tagolt dombság.
A Balatontól a Dráváig terjedő, a Duna és a Zalaapáti-hát által közrefogott tájon egymást váltja a sík terület, mint a Duna völgye és a magasabb hegység, a Mecsek, vagy a tájból hirtelen kiemelkedő Villányi-hegység. Az enyhe, az Alföldnél csapadékosabb mediterrán jellegű klíma kedvez az olyan ritka növényeknek mint a szelídgesztenye, a füge vagy éppen a legszebb hazai vadvirág, a bánáti bazsarózsa.

A 150 éves uralomnak állítanak emléket az 1526-os csata színhelyén Mohácson, a hősi helytállásnak pedig azon a Szigetváron, amit egykor Zrínyi Miklós védett a hatalmas sereg ellen. A török építészeti emlékek mellett, mint a Pécs főterén található dzsámi is, fennmaradtak különleges épületek más korokból is: az ókeresztény sírkamrák már a világörökség részévé váltak, de érdemes megnézni az ország egyik legépebben megmaradt várkastélyát is Siklóson, vagy a grábóci szerb ortodox kolostortemplomot.

A török kiűzése után lakatlanná vált területekre szerbek és németek vándoroltak a 18. században, s ez a nemzetiségi sokszínűség ma is létezik.

A hagyományőrző programok ma is sokakat vonzanak: a leghíresebb talán a mohácsi busójárás, de a templomi búcsúk, hagyományőrző fesztiválok is színesítik a régió életét.
A színes kavalkád után pedig érdemes mártózni a harkányi gyógyvízben, vagy megkóstolni egy-egy finom villányi bort. Vagy egyszerűen csak sétálni, megmászni Somogyország és a Zselic lankás dombjait.

A régió állatokban is gazdag, a Duna ártereiben, a dombok sűrű gyertyán- vagy tölgyerdeiben sokféle madár, és négylábú bújik meg: fekete gólya, kócsag és szarvas is. A védelmet a Duna-Dráva Nemzeti Park biztosítja, melynek egyik legszebb része a Gemenci-erdő.

Az erdőkben hajdan nem csak az állatok találtak menedékre, hanem a betyárok, bujdosó szegénylegények is. Emlékük ma is él: a Vitorági-erdő szélén a virág mindig friss Pali betyár sírján. De a dombok között megbúvó falvak más kincseket is rejtenek: például az ibafai papot, vagy Szekszárd környéki települést, Hőgyészt - valaha innen elégítették ki az udvar hermelinprém-szükségletét. (A hőgy ugyanis apró, menyétszerű állatot jelent.)

A Dél-Dunántúl azonban nemcsak természeti értékekben, de történelmi, szellemi hagyományokban is gazdag. A költő-diplomata Janus Pannonius, aki egyben Pécs püspöke is volt, a 15. században elhozta a humanista-reneszánsz eszméket és kultúrát. De számtalan olyan emléket is találunk itt, ami a törökkel kapcsolatos.

Forrás: www.itthon.hu

256 találat · 3 tájegység a régióban

Tájegységek: Kaposvár és környéke, Pécs és környéke, Szekszárd és környéke

256 találat

Sarlós Boldogasszony Római Katolikus Templom

Sarlós Boldogasszony Római Katolikus Templom

Kővágószőlős

Legjelentősebb műemlék a még ma is tekintélyt parancsoló tömegű templom, a XIII. századból származó tornyával, amelynek több szintjén is megfigyelhetőek a román ikerablakok, kosáríves kapuját pedig íves oromzat díszíti. Az épület mai formáját az 1763-1772 között folyt átépítés során nyerte el. A középkori egyhajós templomot a torony kivételével lebontották. Ezt a nyugati tornyot megmagasították (35 méter magas) és mögé nagy méretű egyhajós templomot építettek Az építkezést a birtokos pécsi székesegyház káptalanja végeztette, mivel Kővágószőlős egyik fontos központjuk volt, elsősorban jelentős szőlőművelése következtében. A templom déli kapuján felirat található: Exaltata est Sancta Dei Genitrix. 1512 ( Felmagasztaltatott az Isten Szent Anyja. 1512.) A nyugati kapu előtt a gótikus támpillérek közé barokk kagylódíszes kosáríves esőfogót építettek.Az alul csigavonallal (voluta) induló oromzat csúcsán lévő kettőskereszt alatt alkalmazott kagylódísz (rocaille) a jakabhegyi Szent Jakab kolostort, és a Santiago de Compostella zarándokait megillető kagyló jelvényt (Jakobs-muschel) juttatja eszünkbe. Az épület későbarokk berendezése különösen értékes, A főoltár Mária látogatása Erzsébetnél ábrázoló XVIII századi oltárképét a bécsi Karl Bachmann festette. A baloldali mellékoltár képe Mária-Magdolnát ábrázolja festője ismeretlen, a jobb oldali mellékoltáron pedig Kálvária szoborcsoport helyezkedik el, fafaragású keresztje a II. József által megszüntetett Jakab-hegyi pálos kolostor templomából származik. A keresztúti stációk 14 képét Csonka Ferenc plébános kapta a Rómában élő Prokop Péter papfestőtől, aki a cserkúti templom Szent Kereszt-oltárképét is festette az ottani stációképekkel együtt. A templomban inkább kiállítási tárgyként, mint a berendezés szükséges részeként látható egy fehér mészkőből faragott gótikus pasztofórium (szentségház), és a déli kapu mellett a helyi vörös homokkőből faragott középkori szenteltvíztartó és a nyugati előcsarnok falán lévő kőkereszt a Jakabhegyi pálos kolostorból került ide. A pécsi székesegyház helyreállításakor annak barokk berendezései közül a legdekoratívabb tárgy a székesegyház egykori Corpus Christi kápolnájából a szószék 1780 után, a gyóntatószéket, a keresztelőkutat és a nagy fémcsillárt helyezték át ide. Feltehetően a templom eredeti gótikus szentségoltárához tartozhatott az a XVI.század eleji kőfaragvány, amelyre 1772-ben a barokk újjáépítés építési feliratát vésték fel. Ez ma a templom előcsarnokában van elhelyezve. A 10 regiszteres orgona jelenlegi diszpozícióját a pécsi Angster cég készítette 1941-ben. A templomot 1974-79-ben állították helyre. Senki sem hitte Kővágószőlősön, hogy több mint két évszázad után egyszer helyére kerül a négy számlapu toronyóra. Amikor 1772-ben felújították a templomot a toronyban megépítették avilágtájak szerint a számlapok helyét, kijelölték hol is áll az óraszerkezet. Csupán nem volt pénz a vásárlásra. Édesapám Sándor Tibor indította el a toronyóra ügyét, mely végülis ma örök emléket állít ama nemes gondolatának, hogy valami maradandót kellene alkotni. Toronyzene: 2003. Szeptember 08.-tól munkanapokon 14.00 h-kor toronyzene csendül fel a kővágószőlősi templom tornyából. A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány kezdeményezte, hogy a mecseki szén- és uránmedence összes bányásztelepülésén, ahonnan elődeink egykor naponta indultak munkába a bányákba, a templomtornyokból egy időben ugyanaz a toronyzene emlékeztessen a 250 éves mecseki kőszén- és a több mint 40 éves uránbányászatra. A megszólaló zene jelentsen tiszteletadást a bányász szakmának, és e nehéz, áldozatos munkát végzett bányászelődeinknek. A világviszonylatban is egyedülálló kezdeményezés eredményeként a 2003. évi Bányásznap ünnepségeinek keretében szólalt meg először a pécsbányai, a kővágószőlősi, a pécsszabolcsi katolikus templomtoronyból és a komlói városháza tetejéről a "Tisztelet a bányásznak" kezdetű dalkompozíció. Tisztelet a bányász szaknak, Jószerencse áldás lengje át Bárha napfényt odalent nem kapnak, Hőn imádják mégis a hazát... A "Tisztelet a bányász szaknak..." kezdetű német dal Közép-Európában mint ünnepélyes bányászdal, Révay Károly szerint " Bányász himnuszként" volt általánosan ismert. Magyarul először Selmecbányán. A Bányászati és Erdészeti Akadémia új épületének avatásán hangzott el 1900-ban. A dalkompozíció -első része utalás a múltra. A hajdani műszakkezdésre hívó, a bányászatban nemzetközileg is ismert, mára már elfeledett jel itt megszólaló néhány ütemét örökíti meg, -a második része egy harangjáték átmenet, mely a munkába hívásról a tiszteletadásba vezet át, -a harmadik rész tiszteletadás a nehézsorsú bányászelődeinknek és magának a bányász szakmának.

Templom

25 találat a térképen ebből az oldalból