utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Dél-Dunántúl Felfedezés

Dél-Dunántúl bemutatása - 7. oldal

A dél-dunántúli régió a Balatontól a Rábáig és a Dunától a Zaláig terjed, jellegzetesen hegyes-dombos vidék, melyeket --ezer völgy- választ el. Ennek a földrajzi jellemzőnek köszönhetően sok kis, intim falu található itt.

Bővebben a helyről
Bár a Dél-Dunántúl változatos tájain a hegységtől a síkságig mindent megtalálunk, a legjellemzőbb formája a völgyekkel tagolt dombság.
A Balatontól a Dráváig terjedő, a Duna és a Zalaapáti-hát által közrefogott tájon egymást váltja a sík terület, mint a Duna völgye és a magasabb hegység, a Mecsek, vagy a tájból hirtelen kiemelkedő Villányi-hegység. Az enyhe, az Alföldnél csapadékosabb mediterrán jellegű klíma kedvez az olyan ritka növényeknek mint a szelídgesztenye, a füge vagy éppen a legszebb hazai vadvirág, a bánáti bazsarózsa.

A 150 éves uralomnak állítanak emléket az 1526-os csata színhelyén Mohácson, a hősi helytállásnak pedig azon a Szigetváron, amit egykor Zrínyi Miklós védett a hatalmas sereg ellen. A török építészeti emlékek mellett, mint a Pécs főterén található dzsámi is, fennmaradtak különleges épületek más korokból is: az ókeresztény sírkamrák már a világörökség részévé váltak, de érdemes megnézni az ország egyik legépebben megmaradt várkastélyát is Siklóson, vagy a grábóci szerb ortodox kolostortemplomot.

A török kiűzése után lakatlanná vált területekre szerbek és németek vándoroltak a 18. században, s ez a nemzetiségi sokszínűség ma is létezik.

A hagyományőrző programok ma is sokakat vonzanak: a leghíresebb talán a mohácsi busójárás, de a templomi búcsúk, hagyományőrző fesztiválok is színesítik a régió életét.
A színes kavalkád után pedig érdemes mártózni a harkányi gyógyvízben, vagy megkóstolni egy-egy finom villányi bort. Vagy egyszerűen csak sétálni, megmászni Somogyország és a Zselic lankás dombjait.

A régió állatokban is gazdag, a Duna ártereiben, a dombok sűrű gyertyán- vagy tölgyerdeiben sokféle madár, és négylábú bújik meg: fekete gólya, kócsag és szarvas is. A védelmet a Duna-Dráva Nemzeti Park biztosítja, melynek egyik legszebb része a Gemenci-erdő.

Az erdőkben hajdan nem csak az állatok találtak menedékre, hanem a betyárok, bujdosó szegénylegények is. Emlékük ma is él: a Vitorági-erdő szélén a virág mindig friss Pali betyár sírján. De a dombok között megbúvó falvak más kincseket is rejtenek: például az ibafai papot, vagy Szekszárd környéki települést, Hőgyészt - valaha innen elégítették ki az udvar hermelinprém-szükségletét. (A hőgy ugyanis apró, menyétszerű állatot jelent.)

A Dél-Dunántúl azonban nemcsak természeti értékekben, de történelmi, szellemi hagyományokban is gazdag. A költő-diplomata Janus Pannonius, aki egyben Pécs püspöke is volt, a 15. században elhozta a humanista-reneszánsz eszméket és kultúrát. De számtalan olyan emléket is találunk itt, ami a törökkel kapcsolatos.

Forrás: www.itthon.hu

256 találat · 3 tájegység a régióban

Tájegységek: Kaposvár és környéke, Pécs és környéke, Szekszárd és környéke

256 találat

Római Katolikus Templom

Lengyel

Templom és környéke: Istennek nagyobb dicsőítésére emeltette Méltóságos Nagy Gróf Apponyi József császári királyi kamarás 1860.-hirdeti a felírás a templom bejárata felett. A templom alapkövét 1846-ban tették le. Lengyel, Mucsi, Mekényes és Závod katolikus lakosainak a munkájával épült. Az építés az 1848-as szabadságharc következtében megállt. 1856-ban folytatódott, majd 1860-ban befejeződött. 1861-ben szentelte fel Girk György pécsi püspök. A 16 váltós orgonát Komornyik Nándor budapesti építő készíttette. Az orgonát 1862-ben szentelték fel. Védőszentje: Karmelitarendet alapító Avilai Szent Teréz. A templom 33 méter hosszú, 17 méter széles és 18 méter magas, a torony magassága 46 méter. A templombelsőt 1970-ben átrendezteték. A liturgikus tér átalakítását Török Ferenc építészmérnök végezte. A márványból készült szentségház Kákonyi István szobrász, a szentély freskója: Dr. Nemsits Antal festőművész munkája. A ekkor a templom több berendezési tárgy a pécsi püspökségre került. A templom környékét gondozott kert övezi, ahol az Apponyiak családi sírboltja is megtalálható: Gróf Apponyi József 1863. március 11-én hunyt el Bécsben. Ott is temették el. A lengyeli nép a szívét hálából haza hozatta, és a templom falában helyeztette el. Helyét fekete márványtábla jelzi a templom belsejében. Gróf Apponyi Rudolf, 1878. május 31-én halt meg. Felesége úgy döntött, hogy Lengyelben temetik el, ahol nyugdíjas éveit tervezte eltölteni. 1900. november 19-én elhunyt Rudolf gróf felesége Anna grófnő, ő is a családi sírboltba került. Gróf Apponyi Sándor 1925. április 18-án hunyt el. Őt követte felesége, Eszterházi Alexandra 1930. Október 15-én. Szintén itt helyezték őket örök nyugalomra.

Templom

Római Katolikus Templom

Villány

A pápai tizedjegyzék szerint Villányban már állt a XIV. század elején templom, melyet 1333-ban Szent Péter tiszteletére emeltek. A templom és a köréje települt egykori falu valahol a nagyharsányi úttól délre, a beremendi erdő közelében lehetett. A templom emlékét egy dűlőúti elnevezés is őrzi: Régi templomföldek, Alte Kirchenacker. Azon a lejtőn, ahol a mai Villány fekszik, szőlők voltak és ezek egészen a Remetéig húzódtak. A dűlő elnevezése is középkori eredetű, mert itt a hegy oldalába vájt barlangban remeték éltek. A középkori templomot vélhetően a mohácsi csata idején rombolták le. Ezután a katolicizmus Villány és környékéről teljesen eltűnt. Az ország 12 főpapja közül hét Mohácson elesett. A megüresedett püspökséget évtizedekig nem tudták betölteni. A törökök kiűzése után azonban megindult a település, és Villány lakossága érezhetően gyarapodott letelepedő német katolikusokkal. A település még 1739-ben sem rendelkezett saját plébániával, hanem filiája volt a Németmárokinak. Klimó György püspök 1776-ban létesített Villányban önálló plébániát. Első plébánosa Hadnagy Péter lett. Nevéhez fűződik az iskola alapítása és a templom bővítése 1781-ben. Azóta áll megmagasított tornya. Napjainkig tíz plébánosa volt a gyülekezetnek Arnold János 2005 decemberében ment nyugdíjba, azóta Lelkes József a plébános Villányban. Kohn András plébános (1853-1887) idejében 1865 augusztusában szentelték fel a festői templomhegyen fekvő kálváriát. Kohn plébános sírboltja ma is itt található.

Templom

25 találat a térképen ebből az oldalból