utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Dél-Dunántúl Felfedezés

Dél-Dunántúl bemutatása - 3. oldal

A dél-dunántúli régió a Balatontól a Rábáig és a Dunától a Zaláig terjed, jellegzetesen hegyes-dombos vidék, melyeket --ezer völgy- választ el. Ennek a földrajzi jellemzőnek köszönhetően sok kis, intim falu található itt.

Bővebben a helyről
Bár a Dél-Dunántúl változatos tájain a hegységtől a síkságig mindent megtalálunk, a legjellemzőbb formája a völgyekkel tagolt dombság.
A Balatontól a Dráváig terjedő, a Duna és a Zalaapáti-hát által közrefogott tájon egymást váltja a sík terület, mint a Duna völgye és a magasabb hegység, a Mecsek, vagy a tájból hirtelen kiemelkedő Villányi-hegység. Az enyhe, az Alföldnél csapadékosabb mediterrán jellegű klíma kedvez az olyan ritka növényeknek mint a szelídgesztenye, a füge vagy éppen a legszebb hazai vadvirág, a bánáti bazsarózsa.

A 150 éves uralomnak állítanak emléket az 1526-os csata színhelyén Mohácson, a hősi helytállásnak pedig azon a Szigetváron, amit egykor Zrínyi Miklós védett a hatalmas sereg ellen. A török építészeti emlékek mellett, mint a Pécs főterén található dzsámi is, fennmaradtak különleges épületek más korokból is: az ókeresztény sírkamrák már a világörökség részévé váltak, de érdemes megnézni az ország egyik legépebben megmaradt várkastélyát is Siklóson, vagy a grábóci szerb ortodox kolostortemplomot.

A török kiűzése után lakatlanná vált területekre szerbek és németek vándoroltak a 18. században, s ez a nemzetiségi sokszínűség ma is létezik.

A hagyományőrző programok ma is sokakat vonzanak: a leghíresebb talán a mohácsi busójárás, de a templomi búcsúk, hagyományőrző fesztiválok is színesítik a régió életét.
A színes kavalkád után pedig érdemes mártózni a harkányi gyógyvízben, vagy megkóstolni egy-egy finom villányi bort. Vagy egyszerűen csak sétálni, megmászni Somogyország és a Zselic lankás dombjait.

A régió állatokban is gazdag, a Duna ártereiben, a dombok sűrű gyertyán- vagy tölgyerdeiben sokféle madár, és négylábú bújik meg: fekete gólya, kócsag és szarvas is. A védelmet a Duna-Dráva Nemzeti Park biztosítja, melynek egyik legszebb része a Gemenci-erdő.

Az erdőkben hajdan nem csak az állatok találtak menedékre, hanem a betyárok, bujdosó szegénylegények is. Emlékük ma is él: a Vitorági-erdő szélén a virág mindig friss Pali betyár sírján. De a dombok között megbúvó falvak más kincseket is rejtenek: például az ibafai papot, vagy Szekszárd környéki települést, Hőgyészt - valaha innen elégítették ki az udvar hermelinprém-szükségletét. (A hőgy ugyanis apró, menyétszerű állatot jelent.)

A Dél-Dunántúl azonban nemcsak természeti értékekben, de történelmi, szellemi hagyományokban is gazdag. A költő-diplomata Janus Pannonius, aki egyben Pécs püspöke is volt, a 15. században elhozta a humanista-reneszánsz eszméket és kultúrát. De számtalan olyan emléket is találunk itt, ami a törökkel kapcsolatos.

Forrás: www.itthon.hu

256 találat · 3 tájegység a régióban

Tájegységek: Kaposvár és környéke, Pécs és környéke, Szekszárd és környéke

256 találat

Keresztelő Szent János templom

Keresztelő Szent János templom

Cserkút

A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templom hajója és félköríves szentélye a XII. században épülhetett, a tornyot a XIV. században toldották hozzá. Régi - ma is bejáratként szolgáló - kapuja felett még látható a három kicsiny ablak. Híressé a belső tér falképei tették. A félköríves kapuzat körül a falat valamikor festmények díszítették. Tornyát a XIV. században építették hozzá. Belépve a templomkapun, a hajó szemközti, északi falán két sorban láthatók a freskómaradványok. Felül sorakoznak az apostolok, akik követik az angyal vezérelte három napkeleti királyt Mária és a gyermek Jézus imádására. Az alsó sorban a szenvedő Krisztus, valamint a kardot és mérleget tartó Szent Mihály látható, amint mérlegre helyezi az elébe érkező holtak lelkeit. Tőle jobbra Szent Miklós áll. A kutatások alapján ezeket a festményeket a XIII. században készíthette egy bizáncias műveltségű, korábban a pécsi székesegyházban dolgozó festő. A diadalív déli oldalán a Szent Györgyöt ábrázoló freskó felirata szerint, 1335-ben készült, az előbbieknél kevésbé színvonalas alkotás. A diadalív közepén a világbíró Krisztus trónol, jobbjára gyűjtve az üdvözülteket. A diadalív belső oldalán az év hónapjaira jellemző tevékenységek ábrázolásai (hordót készítő kádár, szőlőt préselő szüretelő, arató földműves) láthatók. A festmények a XV. századból valók. A szentély egykori falfestményei tűzvész következtében elpusztultak. Az oltárt Ferenczy Károly tervezte, mögötte látható a barokk stílusú Keresztelő Szent János-oltárkép, illetve a Rómában élő Prokopp Péter festőművész Kálvária-képe van. Ugyancsak ő festette a karzat alatt elhelyezett stációsorozatot is.

Templom
Megbékélés Kápolna

Megbékélés Kápolna

Beremend

A kápolna azon a kilátó helyen épült fel, ahonnan a közelmúlt délszláv háborújának menekültjei láthatták, hogy a határ túloldalán lévő falvaik, templomaik miként válnak áldozatává az embertelen pusztításnak. Egyben emlékhelye a Beremendről és környékéről 1946-ban kitelepítetteknek. Ezen a kilátóhelyen a különböző nemzetiségek és vallási felekezetek az egymás közötti békesség jegyében közösen építették fel ezt az ökomenikus kápolnát. Alapítók: Mayer Mihály pécsi megyéspüspök, Keresztes K. Sándor volt környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, Dr. Petrekovich-Perjés András környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter volt kabinetfőnöke, az alapítvány kuratóriumának elnöke: Heindl József volt polgármester Megbékélés Kápolna alapkő letétele 1993. január 6. Kápolna keresztjének szentelése 1996. Pünkösd. Megbékélés Kápolna avatása 1998. Pünkösd. A misét celebrálta: * Mayer Mihály pécsi megyéspüspök * Hegedűs Lóránd a Dunamelléki református egyházkerület püspöke * Marin Srakić a dakovoi katolikus egyházkerület püspöke * Lángh Endre Vinkovci református püspök Bemutatásra került a BÉKE HIMNUSZ", melyet Vígh Kristóf zeneszerző komponált a Kápolnaavatás tiszteletére. A Megbékélés Kápolna tervezője: Csete György és Dulánszky Jenő, a Magyar Organikus Építészeti Mozgalom szervezői, elindítói. Az építkezés fő támogatói: Beremend Nagyközség Önkormányzata, Duna-Dráva Cement Kft., magánszemélyek. A kápolna látogatható - előzetes telefonos egyeztetés után. Telefonszám: 06-30-215-41-58

Templom

25 találat a térképen ebből az oldalból