utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Dél-Dunántúl Felfedezés

Dél-Dunántúl bemutatása - 10. oldal

A dél-dunántúli régió a Balatontól a Rábáig és a Dunától a Zaláig terjed, jellegzetesen hegyes-dombos vidék, melyeket --ezer völgy- választ el. Ennek a földrajzi jellemzőnek köszönhetően sok kis, intim falu található itt.

Bővebben a helyről
Bár a Dél-Dunántúl változatos tájain a hegységtől a síkságig mindent megtalálunk, a legjellemzőbb formája a völgyekkel tagolt dombság.
A Balatontól a Dráváig terjedő, a Duna és a Zalaapáti-hát által közrefogott tájon egymást váltja a sík terület, mint a Duna völgye és a magasabb hegység, a Mecsek, vagy a tájból hirtelen kiemelkedő Villányi-hegység. Az enyhe, az Alföldnél csapadékosabb mediterrán jellegű klíma kedvez az olyan ritka növényeknek mint a szelídgesztenye, a füge vagy éppen a legszebb hazai vadvirág, a bánáti bazsarózsa.

A 150 éves uralomnak állítanak emléket az 1526-os csata színhelyén Mohácson, a hősi helytállásnak pedig azon a Szigetváron, amit egykor Zrínyi Miklós védett a hatalmas sereg ellen. A török építészeti emlékek mellett, mint a Pécs főterén található dzsámi is, fennmaradtak különleges épületek más korokból is: az ókeresztény sírkamrák már a világörökség részévé váltak, de érdemes megnézni az ország egyik legépebben megmaradt várkastélyát is Siklóson, vagy a grábóci szerb ortodox kolostortemplomot.

A török kiűzése után lakatlanná vált területekre szerbek és németek vándoroltak a 18. században, s ez a nemzetiségi sokszínűség ma is létezik.

A hagyományőrző programok ma is sokakat vonzanak: a leghíresebb talán a mohácsi busójárás, de a templomi búcsúk, hagyományőrző fesztiválok is színesítik a régió életét.
A színes kavalkád után pedig érdemes mártózni a harkányi gyógyvízben, vagy megkóstolni egy-egy finom villányi bort. Vagy egyszerűen csak sétálni, megmászni Somogyország és a Zselic lankás dombjait.

A régió állatokban is gazdag, a Duna ártereiben, a dombok sűrű gyertyán- vagy tölgyerdeiben sokféle madár, és négylábú bújik meg: fekete gólya, kócsag és szarvas is. A védelmet a Duna-Dráva Nemzeti Park biztosítja, melynek egyik legszebb része a Gemenci-erdő.

Az erdőkben hajdan nem csak az állatok találtak menedékre, hanem a betyárok, bujdosó szegénylegények is. Emlékük ma is él: a Vitorági-erdő szélén a virág mindig friss Pali betyár sírján. De a dombok között megbúvó falvak más kincseket is rejtenek: például az ibafai papot, vagy Szekszárd környéki települést, Hőgyészt - valaha innen elégítették ki az udvar hermelinprém-szükségletét. (A hőgy ugyanis apró, menyétszerű állatot jelent.)

A Dél-Dunántúl azonban nemcsak természeti értékekben, de történelmi, szellemi hagyományokban is gazdag. A költő-diplomata Janus Pannonius, aki egyben Pécs püspöke is volt, a 15. században elhozta a humanista-reneszánsz eszméket és kultúrát. De számtalan olyan emléket is találunk itt, ami a törökkel kapcsolatos.

Forrás: www.itthon.hu

256 találat · 3 tájegység a régióban

Tájegységek: Kaposvár és környéke, Pécs és környéke, Szekszárd és környéke

256 találat

Szőlőhegyi Szt. Anna Kápolna és Forrás

Szőlőhegyi Szt. Anna Kápolna és Forrás

Dombóvár

Régi búcsújáró hely. Előbb csak egy kis kápolna fülke állt a forrásnál, ahová Szt. Anna ünnepén mentek a környéken lakó hívek imádkozni. A hagyomány szerint ennél a forrásnál a helybéli csősz Szent Annát látta, aki a kislányát, Szűz Máriát mosdatta a vízben. A csősznek azt mondta Szent Anna, hogy építsenek tiszteletére kápolnát, és ünnepnapján jöjjenek oda imádkozni, lemosni, a bűnök által Szűz Máriára kent szennyet. A hír hamar elterjedt a környéken. Kedvelt búcsújáró hely lett, ezért 1870-ben építettek egy nagyobb kápolnát, és attól kezdve már mise is volt a búcsú ünnepén. Ebben az időben a Dombóvári Plébániához tartozott. Ez a kápolna is hamar kicsinek bizonyult, így 1912-ben bővítették, tornyot is építettek, és a fa haranglábról a toronyba került a kis harang is. 1920-ban Szőlőhegyet a Vásárosdombói Plébániához csatolták, mert közigazgatásilag akkor Kaposszekcső része volt, ami akkor még Vásárosdombó filiája. Kaposszekcső 1948-ban vált önálló plébániává. Amikor Dombóvár városi rangot kapott, Kaposszekcső - Szőlőhegyet közigazgatásilag ide csatolták, immár Dombóvár - Szőlőhegy néven. Egy ideig még a Kaposszekcsői Plébániához tartozott, de 1992. Karácsonyán meghalt Pirgi Tivadar plébános, és utána a Szőlőhegy városrészt a Dombóvári Plébániához csatolták. Örvendetes, hogy Szt. Anna búcsújára szívesen jönnek a környező településekről, de néha az ország távolabbi részéről is felkeresi 1-1 zarándokcsoport.

Templom

25 találat a térképen ebből az oldalból