utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Dél-Dunántúl Felfedezés

Dél-Dunántúl bemutatása - 2. oldal

A dél-dunántúli régió a Balatontól a Rábáig és a Dunától a Zaláig terjed, jellegzetesen hegyes-dombos vidék, melyeket --ezer völgy- választ el. Ennek a földrajzi jellemzőnek köszönhetően sok kis, intim falu található itt.

Bővebben a helyről
Bár a Dél-Dunántúl változatos tájain a hegységtől a síkságig mindent megtalálunk, a legjellemzőbb formája a völgyekkel tagolt dombság.
A Balatontól a Dráváig terjedő, a Duna és a Zalaapáti-hát által közrefogott tájon egymást váltja a sík terület, mint a Duna völgye és a magasabb hegység, a Mecsek, vagy a tájból hirtelen kiemelkedő Villányi-hegység. Az enyhe, az Alföldnél csapadékosabb mediterrán jellegű klíma kedvez az olyan ritka növényeknek mint a szelídgesztenye, a füge vagy éppen a legszebb hazai vadvirág, a bánáti bazsarózsa.

A 150 éves uralomnak állítanak emléket az 1526-os csata színhelyén Mohácson, a hősi helytállásnak pedig azon a Szigetváron, amit egykor Zrínyi Miklós védett a hatalmas sereg ellen. A török építészeti emlékek mellett, mint a Pécs főterén található dzsámi is, fennmaradtak különleges épületek más korokból is: az ókeresztény sírkamrák már a világörökség részévé váltak, de érdemes megnézni az ország egyik legépebben megmaradt várkastélyát is Siklóson, vagy a grábóci szerb ortodox kolostortemplomot.

A török kiűzése után lakatlanná vált területekre szerbek és németek vándoroltak a 18. században, s ez a nemzetiségi sokszínűség ma is létezik.

A hagyományőrző programok ma is sokakat vonzanak: a leghíresebb talán a mohácsi busójárás, de a templomi búcsúk, hagyományőrző fesztiválok is színesítik a régió életét.
A színes kavalkád után pedig érdemes mártózni a harkányi gyógyvízben, vagy megkóstolni egy-egy finom villányi bort. Vagy egyszerűen csak sétálni, megmászni Somogyország és a Zselic lankás dombjait.

A régió állatokban is gazdag, a Duna ártereiben, a dombok sűrű gyertyán- vagy tölgyerdeiben sokféle madár, és négylábú bújik meg: fekete gólya, kócsag és szarvas is. A védelmet a Duna-Dráva Nemzeti Park biztosítja, melynek egyik legszebb része a Gemenci-erdő.

Az erdőkben hajdan nem csak az állatok találtak menedékre, hanem a betyárok, bujdosó szegénylegények is. Emlékük ma is él: a Vitorági-erdő szélén a virág mindig friss Pali betyár sírján. De a dombok között megbúvó falvak más kincseket is rejtenek: például az ibafai papot, vagy Szekszárd környéki települést, Hőgyészt - valaha innen elégítették ki az udvar hermelinprém-szükségletét. (A hőgy ugyanis apró, menyétszerű állatot jelent.)

A Dél-Dunántúl azonban nemcsak természeti értékekben, de történelmi, szellemi hagyományokban is gazdag. A költő-diplomata Janus Pannonius, aki egyben Pécs püspöke is volt, a 15. században elhozta a humanista-reneszánsz eszméket és kultúrát. De számtalan olyan emléket is találunk itt, ami a törökkel kapcsolatos.

Forrás: www.itthon.hu

244 találat · 3 tájegység a régióban

Tájegységek: Kaposvár és környéke, Pécs és környéke, Szekszárd és környéke

244 találat

Fekete Gólya Ház - Múzeum-Élmény-Játék

Fekete Gólya Ház - Múzeum-Élmény-Játék

Báta

A Fekete Gólya Házat a Bátáért Egyesület az egykori bátai református iskola műemlék épületében hozta létre, adományokból és pályázati forrásokból. A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén. A hazánkban fokozottan védett fekete gólya (Ciconia nigra) a világ száz országában fordul elő, számukat 18-25 ezerre becsülik, előfordulásuk kétharmadán a veszélyeztetett fajok közé tartozik. Nehezen megfigyelhető madár; a fehér gólyával ellentétben, amely keresi az ember közelségét, rejtett életmódú, a háborítatlan helyek sűrű erdők, magas sziklák - lakója. Csaknem négyezer kilométert repülnek minden tavasszal és ősszel. Európában, Ázsiában és Dél-Afrikában márciustól októberig fészkel, telelő területei Afrikában, Indiában és Európa déli részén találhatóak. Magyarországon a Gemenci erdő ad otthont a legsűrűbben lakott fekete gólya populációnak, ahol mintegy 35 pár a stabil fészkelő állomány. A Gemenc déli peremén fekvő Báta környezetében ma is hét feketególya-fészek található, amelyek közül öt rendszeresen lakott. Az irodalom is megemlékezik a rejtélyes madárról: Bátán játszódik Mészöly Miklós Fekete gólya című ifjúsági regénye. A múzeum három helyiségben hang- és látványelemekkel kísérve ismerteti meg a fekete gólya életmódját, fészkelő és táplálkozó helyeit a látogatókkal, akiket az információs táblákon jelképesen Margit, a Mohácsi-szigeten 2005-ben meggyűrűzött fekete gólya kísér végig. A kiállítás számos játékos elemet tartogat a gyerekek számára, akik magukra ölthetik a fekete gólya vagy a gázló madár táplálékául szolgáló béka jelmezét, de kipróbálhatják azt is, hogy hogyan forgatja meg fészkében tojásait a gólya. A kiállítási anyag érdekessége a fekete gólya vándorlásáról, telelő helyeiről szóló Afrika-szoba; itt a Néprajzi Múzeumnak köszönhetően megismerhetik az érdeklődők az etióp ngigole törzset, amelynek tagjai istenként tisztelik a fekete gólyát, a felhők madarát.

Múzeum

25 találat a térképen ebből az oldalból