utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Dél-Dunántúl Felfedezés

Dél-Dunántúl bemutatása - 2. oldal

A dél-dunántúli régió a Balatontól a Rábáig és a Dunától a Zaláig terjed, jellegzetesen hegyes-dombos vidék, melyeket --ezer völgy- választ el. Ennek a földrajzi jellemzőnek köszönhetően sok kis, intim falu található itt.

Bővebben a helyről
Bár a Dél-Dunántúl változatos tájain a hegységtől a síkságig mindent megtalálunk, a legjellemzőbb formája a völgyekkel tagolt dombság.
A Balatontól a Dráváig terjedő, a Duna és a Zalaapáti-hát által közrefogott tájon egymást váltja a sík terület, mint a Duna völgye és a magasabb hegység, a Mecsek, vagy a tájból hirtelen kiemelkedő Villányi-hegység. Az enyhe, az Alföldnél csapadékosabb mediterrán jellegű klíma kedvez az olyan ritka növényeknek mint a szelídgesztenye, a füge vagy éppen a legszebb hazai vadvirág, a bánáti bazsarózsa.

A 150 éves uralomnak állítanak emléket az 1526-os csata színhelyén Mohácson, a hősi helytállásnak pedig azon a Szigetváron, amit egykor Zrínyi Miklós védett a hatalmas sereg ellen. A török építészeti emlékek mellett, mint a Pécs főterén található dzsámi is, fennmaradtak különleges épületek más korokból is: az ókeresztény sírkamrák már a világörökség részévé váltak, de érdemes megnézni az ország egyik legépebben megmaradt várkastélyát is Siklóson, vagy a grábóci szerb ortodox kolostortemplomot.

A török kiűzése után lakatlanná vált területekre szerbek és németek vándoroltak a 18. században, s ez a nemzetiségi sokszínűség ma is létezik.

A hagyományőrző programok ma is sokakat vonzanak: a leghíresebb talán a mohácsi busójárás, de a templomi búcsúk, hagyományőrző fesztiválok is színesítik a régió életét.
A színes kavalkád után pedig érdemes mártózni a harkányi gyógyvízben, vagy megkóstolni egy-egy finom villányi bort. Vagy egyszerűen csak sétálni, megmászni Somogyország és a Zselic lankás dombjait.

A régió állatokban is gazdag, a Duna ártereiben, a dombok sűrű gyertyán- vagy tölgyerdeiben sokféle madár, és négylábú bújik meg: fekete gólya, kócsag és szarvas is. A védelmet a Duna-Dráva Nemzeti Park biztosítja, melynek egyik legszebb része a Gemenci-erdő.

Az erdőkben hajdan nem csak az állatok találtak menedékre, hanem a betyárok, bujdosó szegénylegények is. Emlékük ma is él: a Vitorági-erdő szélén a virág mindig friss Pali betyár sírján. De a dombok között megbúvó falvak más kincseket is rejtenek: például az ibafai papot, vagy Szekszárd környéki települést, Hőgyészt - valaha innen elégítették ki az udvar hermelinprém-szükségletét. (A hőgy ugyanis apró, menyétszerű állatot jelent.)

A Dél-Dunántúl azonban nemcsak természeti értékekben, de történelmi, szellemi hagyományokban is gazdag. A költő-diplomata Janus Pannonius, aki egyben Pécs püspöke is volt, a 15. században elhozta a humanista-reneszánsz eszméket és kultúrát. De számtalan olyan emléket is találunk itt, ami a törökkel kapcsolatos.

Forrás: www.itthon.hu

122 találat · 3 tájegység a régióban

Tájegységek: Kaposvár és környéke, Pécs és környéke, Szekszárd és környéke

122 találat

Kastély

Püspökszentlászló

A klasszicizáló későbarokk stílusban, eddig ismeretlen építőmester által épített nyári rezidencia valószínűleg más célra készült 1797-ben. Ugyanis Esterházy püspök korábban pálos szerzetes volt. Az 1786-ban II. József által feloszlatott szerzetesrendek, így a Pécs melletti Jakab-hegyen megtelepült pálosok is hajlék nélkül maradtak. Valószínű, hogy a püspök az otthon nélküli, egykori rendtársainak szánta a nyaralónak álcázott kastélyt. Alátámasztja ezt a feltevést több egykori szövegemlék és a püspöki lak beosztása, ugyanis emeleti traktusában, kastélyhoz szokatlanul kis méretű, cellaszerű szobákat alakítottak ki. Azonban, eddig ismeretlen okból, a pálosok nem foglalták el az épületet. Viszont nyári kastélyként sem használták, s mintegy száz évig üresen állt. 1898-ban azonban Hetyey Sámuel püspök (1897-1903) felújíttatta, és mintegy hat holdnyi területen arborétumot is létesített a kastély körül. Neki köszönhető a templom felújítása és a szemközti domboldalon 1903-ban felállított Szent László-szobor is, Csukás Zoltán pécsi bádogosmester rézmunkája. Gróf Zichy Gyula püspök (1905-1926) 1906-ban újból felújíttatta a kastélyt, s ekkor építették egybe egy nyakrésszel a mellette álló templommal. Az arborétum mellett vadaskertet is létesítettek, szebbé téve ezzel a rezidencia környezetét. Zichy püspök 1910-ben a kastély déli főbejáratánál, klasszicista stílusú timpanonban a kastélyért legtöbbet tevő három püspök pirogránitból készült címereit is elhelyeztette: középütt az alapító gróf Esterházy Pál László jelvénye, balról Hetyey Sámuel, jobbról pedig gróf Zichy Gyula címere látható.

Műemlék

25 találat a térképen ebből az oldalból