Aranygyapjú Társulat: A kolozsvári bíró

Bizonyára ismeritek már ezt a históriát is, hiszen az olvasó könyvetekben is benne volt, ahogy az apáméban, sőt a nagyapáméban is benne volt. Azóta sem volt a magyaroknak olyan fejedelme, akit a nép úgy szeretett, mint Mátyás királyt. Meg is érdemelte a népe szeretetét, gyakran megfordult közöttük álruhában.

Az arcának elmásítása, meg az ennek-annak való beöltözés dolgában olyan mester volt a mi Mátyásunk, hogy akár közénk is állhatott volna komédiásnak. De akkor ki lett volna helyette a király?

Mi történik, ha a kolozsvári bíró olyan kapzsi, hogy már a környék összes szalonnáját, kolbászát és lekvárját is beszolgáltatja, a szegény népet pedig kíméletlen robotra fogja? Bizony a nép már csak egy valakiben bízhat:

Ám a király nem érkezik aranyhintón! Álruhás deákként füttyögetve sétál be egyenesen a sűrűjébe, hogy a saját bőrén tapasztalja meg a bíró gőgjét. Fahordás, lótás-futás, igazságtalan büntetés és persze a hűséges hollók.

Egy klasszikus mese Aranygyapjú köntösben, tekerős, kobzos, tárogatós dallamok. Minden adott egy fergeteges, tanulságos és humoros előadáshoz!

Bábok, díszlet: Tóth F. Andrea, Kiss Attila Etele Játsszák: Zombori Györgyi, Krisztin Róbert Zene: Kiss Tamás (tambura, furulya, tárogató)