2198 találat
Régiók: Balaton, Budapest és környéke régió, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, nem besorolt, Nyugat-Dunántúl, Szlovákia
1786-ban későbarokk-kalasszicista stílusban épült. Tornya a homlokzat előtt emelkedik, órapárkányos sisak zárja le.
A műemlék jellegű késő barokk református kőtemplom Rábel Károly tervei alapján, galériás homlokzat előtti toronnyal 1787-1789-ben épült.
Érdekesség, hogy a helyi lelkészek névsorát 1600-tól jegyezték. Erdélyi testvérgyülekezettel tartják a kapcsolatot. Nyári táborokat szerveznek. A fehér márványból készült Úr asztala több, mint 100 éves, túlélte mindkét világháborút. A parókia 110, a gyülekezeti épület 130 éves.
Pécsvárad látnivalói közé tartozik a református templom, mely 1785-ből való.
Szentélyrésze valószínűleg azonos a XIV. századi pápai tizedjegyzékben szereplő, Szent Imre tiszteletére szentelt templom szentélyével. Formája szabálytalan sokszög, amelyet a sarokpontokban kétosztatú támpillérek támasztanak meg. A gótikus épület a XVI. század közepén lett a reformátusoké, akik a XVII. század második felében nyugati irányban bővítették - erre utal a torony kapuján olvasható 1677-es évszám. Magas, szabálytalan tornya azért különös, mert bizonyos nézetekből öt oldalát is lehet látni egyszerre.
A templom 1895-ben épült, helyi műemlékvédelem alatt áll.
A második világháborúig a falu két utcájában külön éltek a magyarok, akik reformátusok, és a németek, akik katolikusok voltak. A kis falunak ezért két temploma van.
A gótikus eredetű templom már 1631-ben létezett és 1823-ban fejezték be. Egyszerű, téglából épült teremtemplom, déli homlokzatának közepéhez épített négyszögű toronnyal. Két harangja volt, az 1821-i harangot 1859-ben öntötték át. Az északi oldal közepén lévő kiugrás feltehetően a középkorban szentély volt. Nyugati homlokzatának sarkait egy-egy kéttagolású, átlós pillér támasztja. A világítást a déli oldalon négy, a keleti és a nyugatin egy egyszerű ablak biztosítja. A tornyot alul tagolt, magas, gúla alakú sisak koronázza.
A templom valószínűleg a XIII. század második felében épült. Sokszög záródású, támpilléres szentélyű, késő gótikus teremtemplom, nyugati bővítéssel és toronnyal. A berendezés 1803-ból való, egyházi edényei XVII. századiak.
A templom 1465-ben épült a feltevések szerint . A XIX. század elején a templomot megnagyobbították, és 1810 után néhány évvel tornyot építettek a templom keleti homlokzata elé. A 8 X 17 méteres belső térben sík, vakolt, festett mennyezet, két fa szerkezetű karzat, falazott-festett kőszószék van.
Vily és Vitány lakosai a reformáció tanait a reformáció térhódítása kezdeti szakaszában elfogadták és a régi templomokban tartották istentiszteleteiket. A vilyi templomot 1763-ban elvette a földesúr a reformátusoktól. Ezután "fábúl" építettek templomot, de amikor ez "megavulván és kicsinek bizonyulván kitoldatott, egy darab része kőből építtetvén, majd ez is nem lévén elég, a népek számához képest megnagyobbíttatott- és kőből épült fel 1771-ben. "1821-22-ben az addigi fatorony helyett kőből építettek tornyot a templom keleti homlokzatához. Ugyanekkor meghosszabbították a templomhajót, majd 1840-ben emelték a falakat, új tetőt építettek rá és a karzatot újonnan építették. A templom ekkor nyerte el végleges formáját. Az egyházközség a XIX.sz-ban és a XX.sz. elején is olyan nagy volt, hogy tagjai megtöltötték a 240 ülőhelyes műemlék templomot. A toronyban 2 harang van. A 350 kg-os harangot Szlezák László öntötte 1924-ben Budapesten, a 193 kg-osat pedig László Albert 1864-ben Kisgejőcön.
A türelmi rendelet idején épült 1789-ben. Éppen ezért torony nélkül és az utcától kb. 60m-re. Palafedéséről áttértünk a cseréppel való fedésre 2004 évben. Külső renoválása folyamatban van.
árpád-kori, reneszánsz stílusú, 300 évig katolikus volt, 1545-től református, 1717-ben felgyújtották - északi oldalfala leégett, 1729-32. újraépült karzattal, kazettás mennyezettel, 1890-ben felújították a diadalív kettészakadása miatt, 1959-ben partvédelmet építettek, melyet 1999-ben megerősítettek
Egy 1399-es Zsigmond-kori ítéletlevél már említ egy kőből épült és erődfallal körülvett templomot. Ez a jelenlegi templom nyugati része. A templom a középkori rész 1793-94 között megvalósított bővítésével nyerte el mai formáját.
A templom a 13. században épült, a tatárjárás után. Ennek bizonyítékai a déli oldalán kívülről ma is látható, befalazott román kori ablakok. Az 1858. évi, szinte az egész falut sújtó tűzvészben a templom fazsindelyes tetőszerkezete, belső berendezései is elégtek. A felújítás során készült festett kazettás famennyezet a II. világháború során pusztult el, amikor a templomot hadikórházként használták, és a belső berendezéseket feltüzelték. Mindezek következtében jelenleg a környék legpuritánabb templomaként tartják számon.
A Bethlen Gábor térhez észak felől csatlakozó Hősök terén emelkedik a Református templom.
Az 1894-ben, Sztehlo Ottó tervei alapján épült neogót stílusú templomnak már a kinézete is különleges hatást kelt: az ötszög alakú erődszerű építmény külső fala vöröstéglából készült. A templom legértékesebb darabja egy vörösfenyőből készült szószék.
A templomot 1787-tõl 1789-ig építették, de végleges befejezéséig 1804-ig kellett várni. A templom tetejét egykoron zsindellyel fedték, mely 1799-ben leégett, így új tetőt kapott az épület. A templom szószéke és Mózes-széke Bokor Ferenc munkája. 1885-ben jelentős felújításokat élt meg az elöregedő templom, északra néző félkereszthajóval és karzat építésével kibővítették belső terét, mennyezetét bevakolták, a tornyot pedig bádoggal fedték be.
A templom egyszerű klasszicista, félkörívvel záródó teremtemplom. 1822-ben téglából emelték a most látható templomot, az 1765-ből való fatornyát 1871-ben cserélték fel a mai, boltozott helyiségekkel körülvett eklektikus homlokzati toronnyal.
25 találat a térképen ebből az oldalból
Showing 1101 to 1125 of 2198 results
Amennyiben bármilyen hibát tapasztal, nagyon köszönjük, ha megosztja velünk: e-mail
