2198 találat
Régiók: Balaton, Budapest és környéke régió, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, nem besorolt, Nyugat-Dunántúl, Szlovákia
Rokokó főoltár, 1970-ből új liturgikus tér.
Kovács Ferenc tervei alapján 1994-ben szentelték fel.
Az 1870-es években épült.
Sziráknak már az Árpád kortól kezdve volt temploma, és a középkor folyamán volt időszak, hogy egyszerre kettő is.
Osli legfőbb nevezetessége, hogy évszázadok óta a Rábaköz ismert Mária kegyhelye és búcsújáró helye. A Mária tisztelet alapjait Kanizsay János esztergomi érsek vetette meg, amikor 1390-ben kápolnát emeltetett és képet állított Mária tiszteletére. A kápolnát azóta lerombolták, majd többször újjáépítették és a 18. században szentéllyé alakították, és templomhajóval bővítették. A templom belsejében a legszebb alkotás a rokokó főoltár és annak angyalszobrai. Ennek közepén helyezték el a Máriát ábrázoló kegyszobrot. A szentély mennyezetén Mária mennybemenetelét ábrázoló falkép látható.
1994-ben épült, oltárképe Károlyi Zsófia alkotása.
A Zalaszentbalázs központjában álló, műemlék jellegű templomot Inkey Boldizsár építtette 1784-ben. A barokk stílusú egyhajós templomban márvány mintázatú fa szószéket, több barokk szobrot és XVIII. századi domborművet csodálhatunk meg.
A Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye érseki székhelye barokk együttes legfőbb eleme a megújult barokk érseki székesegyház, barokk stílusban. Orgonajáték is hallható. Emellett az ASTRICEUM Érseki Múzeum, a Főszékesegyházi Könyvtár is látogatható.
Nagykanizsán már 1600-as években megjelentek a reformáció hívei.
Az egykori Nagykeszi puszta helyét csak Árpád-kori templomának romja jelzi, amely a 12-13. században épülhetett.
A XVIII. sz. elején érkezett telepesek kápolnáját eleinte Pilisvörösvár látja el minorita, budai kapucinus, ferences és karmelita missziósok segítségével. A kuruc háborúk idején a kápolna elpusztul, és a hívek Vörösvárra vagy Budára járnak misére. 1715-ben önálló plébániát szerveznek és a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére felépítik első templomukat. A mai plébániatemplom 174246 között épül, titulusát 1813-ban Nagyboldogasszonyra változtatják. A templom 7120. törzsszám alatt, a plébánia 7121. törzsszám alatt a műemléki nyilvántartásban szerepel. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétől az Esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Működő egyházmegyei hivatal (központ).
A templom 1896-ban épült Simon Ferenc és Horváth Rozália Alapítványából. Ellátja az egervári plébánia.
Homokkőből faragott copfkapuja maradt meg. A XIII. század végén épült. Ma a Veszprémi Egyetem kollégiuma.
A tágas, barokk Fő tér közepén magasodik a Szent István vértanú tiszteletére emelt plébániatemplom monumentális épülete.
A kecskeméti Urunk mennybemenetele társ-székesegyház (közismert nevén nagytemplom) 1993 óta a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye társ-székesegyháza, a város és a Kiskunság legnagyobb temploma. 1774 és 1799 között épült copf stílusban.
25 találat a térképen ebből az oldalból
Showing 701 to 725 of 2198 results
Amennyiben bármilyen hibát tapasztal, nagyon köszönjük, ha megosztja velünk: e-mail
