2198 találat
Régiók: Balaton, Budapest és környéke régió, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, nem besorolt, Nyugat-Dunántúl, Szlovákia
A 137 fős falu közepén az 1792--ben felszentelt műemlék templom, valamint a múlt században épített kicsiny temetői kápolna.
A falunak már a 12. században megépült a temploma.
A XIX. század közepén a betelepítésekkel jelentősen megnőtt a falu katolikusainak létszáma, ezért is kellett önálló egyházközséget alapítani. A kis kápolna már szűknek bizonyult s így Bonnaz Sándor csanádi püspök a falu akkori földbirtokosával krivinai Lonovics József Csanád vármegye főispánjával karöltve 1885-re felépítette a ma is álló nagyobb befogadóképességű templomot, Szent István király tiszteletére. A templom az akkor divatos neogótikus stílusban épült meg, Németh József csanádi segédpüspök áldotta (benediktálta) meg.
Szűz Mária és Szent István tiszteletére emelt kéttornyú, színes téglás, neoromán-neogótikus templom. A templomkertben épült a lourdesi barlang, ami körül nyíl alakú márványtáblák jelzik a legnagyobb Mária-kegyhelyek irányát és távolságát.
Katolikus templom
A németek építették az első templomot, amely a 19. században leégett. A jelenleg is fennálló templom 1892-ben készült el.
1795-ben, barokk stílusban épült a római katolikus templom. A főoltár képét Bellért Péter és Nagy Ferenc mesterek készítették. A szentély oldalán függő hatalmas festmény Jantyik Mátyás, békési születésű festőművész utolsó alkotása. Alatta Orlai Petrics Soma (Petőfi barátja, rokona) egyik képe látható. Ő festette a stáció képei közül az első 13 képet, míg a stáció 14. képét Jantyik Mátyás.
Nagyboldogasszony (Bencés) Templom - népies nevén Kecske-templom - gótikus építménye számos értékes régészeti leletet rejt.
A hegykápolna a faluból kifelé haladva egy bükkös erdő völgyében található. Búcsújáróhely: Főbúcsú ideje szeptember 8-a, Kisboldogasszony tiszteletére. A kút gyógyító erejében bízva több ezer zarándok keresi fel a kegyhelyet. A kápolna oltárán a Szeplőtelen Fogantatás szobra áll. 1861-től állandóan volt remetéje a kegyhelynek. Az oltár körbejárható. A szentély falán Árpádházi Szent Erzsébet, Szent Imre képe látható (Károly Gyula alkotása). Az oltár felett a csodás csatkai gyógyulást ábrázoló freskó látható.
Már 1914-ben megalakult a Kelenföldi Evangélikus Templomépítő Egyesület, de a háborús évek ítéletnapjai s lelki dermedtsége miatt csak 1924-ben ért be az építkezés gondolata. A főváros 1925-ben adományozta a jelenlegi telket az egyháznak. A tervek elkészítésével Schulek Jánost (a Halászbástya és a Mátyás templom építészének, Schulek Frigyesnek a fiát) bízták meg. Az alapkő letételét 1926. szeptember 19-én ünnepelték, a templomot l928-ban avatták fel.
Nincs nyoma annak, hogy Kercaszomoron, mint központi helyen, mikor épült a középkori templom. Az Országos Levéltárban lévő adat szerint a tatárjárás idején, 1242-ben a templomot a tatárok felégetik, csak a falak és a kőkerítés maradnak meg. Az Árpád-kori templom a tatárjárás után újjáépült, és a reformáció Őrségben való elterjedésétől, 1550-től református templom lett. Majd gróf Batthyány Ádám rettenetes ellenreformációs elnyomása alatt a templomban a gyülekezeti élet teljesen megszűnt. Az új templomot a falu közepén álló telekre építik, melyet a Batthyányaktól kapott a gyülekezet. Az építkezés 1788-tól 1790-ig tartott. Az új templom építésekor az Árpád-kori templom teljes anyagát felhasználják (a hagyomány szerint a régi templomot 72 óra leforgása alatt a régi helyről az új helyre szállítják szekerekkel). Csak a harang maradt a katolikus egyház tulajdonában. Így épült fel a ma is álló templom melynek hosszúsága 24, szélessége pedig 10 és fél méter. A torony fából készült, valamint
Az épület közösségi ház és imaház is egyben. 2010-ben felújították, színvonalas könyvtárat alakítottak ki benne.
Az érsekség Esztergomba történt visszaköltözése után Rudnay Sándor 1828-ban kezdte építtetni, s halála előtt, 1831-ben fel is szentelte, jóllehet a templom akkor még nem volt teljesen kész.
A jánoshidai templom építését 1186-ra tehetjük. Matuska Kristóf prépost 1757-ben átépíttette a templomot, új szentélyt és homlokzati tornyot készíttetett. A jelenlegi karzat és orgona a XVIII. század második felébl származik. A templomot 1840-ben, majd 1971-1973-ban felújították.
A település műemlék jellegű barokk temploma 1762-ben épült.
Habsburg Mária Krisztina és férje, Albert Kázmér szász-tescheni herceg építtették 1769-ben, barokk stílusban.
A templom XV. századi, gótikus eredetű. Később az 1770-es években, barokk stílusban átépítették. A mennyezetfestmények Antonio Rosics alkotásai.
25 találat a térképen ebből az oldalból
Showing 501 to 525 of 2198 results
Amennyiben bármilyen hibát tapasztal, nagyon köszönjük, ha megosztja velünk: e-mail
