Magyarország: programok, látnivalók és szállások - 55. oldal

Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ

A Turisztikai Központ Drégelypalánkon, a Börzsöny hegység lábánál, az Ipoly völgyében található. Régészeti leletek tára, Irodalomtörténeti kiállítás, Tájszoba és Pajta, Szent sírhely és a Szondi Legendája c. filmek vetítése.

Szt. Miklós Görögkeleti Szerb Templom Egyházi Gyűjtemény

A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templomot 1785-99 között építették Povolni János városi főépítész tervei alapján, II. József személyes engedélyével. A templom körüli sírkertből csodálatos panoráma nyílik a városra. A templomba a déli oldalon kialakított barokk kapun keresztül lehet belépni, melyet Adami János készített. A külsejében hasonló egri barokk templomokhoz képest meglepő a templom belső kialakítása, amennyiben még nem járt görögkeleti templomban a látogató. A templom fődísze az 1789-91 között Jankovics Miklós által faragott és Anton Kuchelmeiser bécsi festő által megfestett ikonosztázion 60 táblaképével. Mérete 10 x 12,5 méter. Az ikonosztáz ajtain betekintve láthatjuk a szentélyt és a baldachinos oltárt. Az ikonosztázon kívüli megemelt helyről hangzott el az igehirdetés. A templomba egy szószéket is beépítettek, bár ezt sohasem használták. A templom középső részén a férfiak állva vehettek részt a szertartáson, csak az idősek és betegek részére készítették az oldalfalak mentén elhelyezkedő gyönyör vörösfenyő padokat. A nők részét magas támlás padsor választotta el a férfiakétól. A férfikórus egy kívülről megközelíthető lépcsősoron keresztül jutott fel a karzatra. Az akár 2-3 órányira elhúzódó miséket az ő énekhangjuk színesítette. A női részben egy kicsi házi kiállítás a templom történetét és 18. századi orosz ikonok gyjteményét mutatja be. (A jelenlegi templom építését megelőző időszakról annyit, hogy a görögök, szerbek a török hódoltság idején már itt vannak Egerben, és számuk a török uralom megsznése után jelentősen emelkedett. A 17. században kapták meg az Ágoston-rendiek középkori Szent Miklós templomát, melyet 1729-32 között részben újjáépítettek, majd hosszas egyezkedés után harangtornyot építettek hozzá 1753-ban. A városban élő gazdag görög kereskedők nagyobb, szebb templomot szerettek volna építeni, de kívánságukat a püspök elutasította.)

Szt. Miklós Görögkeleti Szerbtemplom

A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templomot 1785-99 között építették Povolni János városi főépítész tervei alapján, II. József személyes engedélyével. A templom körüli sírkertből csodálatos panoráma nyílik a városra. A templomba a déli oldalon kialakított barokk kapun keresztül lehet belépni, melyet Adami János készített. A külsejében hasonló egri barokk templomokhoz képest meglepő a templom belső kialakítása, amennyiben még nem járt görögkeleti templomban a látogató. A templom fődísze az 1789-91 között Jankovics Miklós által faragott és Anton Kuchelmeiser bécsi festő által megfestett ikonosztázion 60 táblaképével. Mérete 10 x 12,5 méter. Az ikonosztáz ajtain betekintve láthatjuk a szentélyt és a baldachinos oltárt. Az ikonosztázon kívüli megemelt helyről hangzott el az igehirdetés. A templomba egy szószéket is beépítettek, bár ezt sohasem használták. A templom középső részén a férfiak állva vehettek részt a szertartáson, csak az idősek és betegek részére készítették az oldalfalak mentén elhelyezkedő gyönyör vörösfenyő padokat. A nők részét magas támlás padsor választotta el a férfiakétól. A férfikórus egy kívülről megközelíthető lépcsősoron keresztül jutott fel a karzatra. Az akár 2-3 órányira elhúzódó miséket az ő énekhangjuk színesítette. A női részben egy kicsi házi kiállítás a templom történetét és 18. századi orosz ikonok gyjteményét mutatja be. (A jelenlegi templom építését megelőző időszakról annyit, hogy a görögök, szerbek a török hódoltság idején már itt vannak Egerben, és számuk a török uralom megsznése után jelentősen emelkedett. A 17. században kapták meg az Ágoston-rendiek középkori Szent Miklós templomát, melyet 1729-32 között részben újjáépítettek, majd hosszas egyezkedés után harangtornyot építettek hozzá 1753-ban. A városban élő gazdag görög kereskedők nagyobb, szebb templomot szerettek volna építeni, de kívánságukat a püspök elutasította.)

Szántó Emlék- és Imaház

Szántó Kovács János Területi Múzeum

Orosháza város múzeuma, a Szántó Kovács János Területi Múzeum a Dózsa György utca 5. szám alatt található, a Városházától lassú sétával is pár perc alatt elérhető.

Szász Endre Kastélymúzeum

A Szász Endre Kastélymúzeum Somogy megyében, Várdán található. Szász Endre egykori lakhelyén özvegye, Szászné Hajdú Katalin jóvoltából és a Szász Endre Életművét Gondozó Közhasznú Egyesület munkatársainak közreműködésével tekinthető meg a művész hagyatéka.

Szász Endre Könyvtár és Közkincsház

Szász Endre nem állandó tárlat, félévente újul meg

Széchenyi Iskolamúzeum

Széchenyi István Emlékmúzeum és Kastély

A Széchenyi kastélyban található a Széchenyi István Emlékmúzeum és egy tanlovarda is. Parkjában szép sétát tehetünk az ősfák között.

Széchenyi Patika Múzeum

A Széchenyi műemlék jellegű patika a Széchenyi tér szélén található.

Széchényi Ferenc Tájmúzeum

Állandó kiállításaink <br> Ítélet nélkül családok munkatáborokban <br> Az 50-es évek elején a Hortobágyon 12 zárt kényszermunkatábort hoztak létre, ezek közül egy volt az ebesi. Elsősorban Magyarország déli és nyugati határához közel eső településekről telepítettek ki több ezer embert családostul csecsemőktől az aggastyánokig , nem kímélve a betegeket sem, hogy részei legyenek a Hortobágy természetátalakításának, az ötvenes évek elejének kísérleti tervgazdálkodásának. Ezeknek a szabadságuktól, emberi méltóságuktól megfosztott embereknek emlékére és tiszteletére nyílt Ebesen 2004. október 8-án az 50-es évekbeli elhurcolások emlékére létrehozott állandó kiállítás. <br> A kiállítás országosan egyedülálló, a kiállítótérben igény szerint általános és középiskolás csoportoknak 30-40 perces foglalkozással tesszük érthetőbbé, kézzel foghatóbbá az 1950-es évek korszellemét.<br><br> Retró kiállítás<br> A retró szó ma divatos kifejezés, a retrospektív rövidítése - múltidéző, visszatekintő jelentéssel. Jelen esetben - a kiállítás témájára alkalmazva - a 20. század második felére tekint vissza vidám, kicsit naiv, nosztalgiázó stílusban. A kiállításban a hatvanas évektől egészen a rendszerváltásig tekintheti át a látogató a mindennapi életet körülvevő használati tárgyakat, ruhadarabokat, emlékeket, játékokat.

Székely Ház

A bukovinai székely lakószoba mellett a Székely sorsok fotó-dokumentációs kiállítás és a székely festékeseket is bemutató szövőműhely a látnivaló.

Székesegyházi Kincstári és Egyházmegyei Gyűjtemény

A nagypréposti palotában látható 1996-tól a Váci Egyházmegyei Gyűjtemény, ami egyházművészeti és iparművészeti remekműveket, a miseruha-gyűjtemény legszebbjeit mutatja be.

Szépművészeti Múzeum

A Szépművészeti Múzeum az egyetemes és a magyar művészet emlékeit mutatja be az ókortól a 18. század végéig. Állandó kiállításain Raffaello, Giorgione, Dürer, Holbein, Cranach, Tiziano, El Greco, Rubens, Van Dyck, Velázquez, Goya, Reynolds és Constable remekműveivel is találkozhatnak a látogatók.

Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely

15000 múzeális érték, csigacsont, népi, gyári játékok. A mozaikrejtvény játék Francois Boucher műalkotás alapján nyomtatott metszet. Cserépsíp gyűjtemény - román-magyar fazekas mesterek munkája. Az aprók tánca várja a kicsiket és szüleiket októbertől-májusig.

Szövőház

Több, mint 100 éves szövőszék, a kender megmunkálásához szükséges eszközök.

Szőnyi István Emlékmúzeum

Szőnyi István Galéria

Kortárs képző- és iparművészeti kiállítások.

Szűcs Sándor Emlékház és Kovács Múzeum

Kovács eszközök állandó kiállítása, XIX-XX. század.

Szűz Mária Kegy-és Emléktárgyak Gyűjteménye, Apor Vilmos Emlékszoba

A vallási néprajz körébe tarozó Szűz Máriát ábrázoló kegy- és emléktárgyak a hazai és nemzetközi szakrális gyakorlatból. Szerzetesrendek bemutatása 1950-ig.

Sáfrány Géza Fazekasmúzeum

A kiállítást Sáfrány Géza népművész otthonában alakították ki 1971-ben. A múlt századi, tornácos, paraszti lakóépületben megtekinthető a mester műhelye, hagyományos eszközei, az általa készített sokféle cserépedény és a hegyháti fazekasság múltja.

Ság hegy

Kemenesalja a Ny-Dunántúl egyik legszebb vidéke.A Celldömölk mellett magasodó Ság hegy a Balaton-felvidéki tanúhegyek legnyugatibb tagja. Keletkezéséről a korabeli néphit azt tartotta, hogy maga Lucifer építtette hét nap alatt alsósági ördögeivel, hogy a magasból gyönyörködhessen a táj szépségében.

Sághegyi Múzeum

A Tájvédelmi Körzet kultúrtörténeti értékekben is gazdag. A hegy már kr. E. III. évezredtől menedéket nyújtott a neolitikum, majd bronz- és vaskor népeinek. Az erről tanúskodó leletek zömét az 1930-as évek feltárásai hozták felszínre. A csaknem 9000 darabos leletanyag az akkori bányatulajdonoshoz, dr. Lázár Jenőhöz került, aki restauráltatta és kiállította őket. A hegy talajtakarója az elmúlt évezredek során megőrizte az itt élő népcsoportok tárgyi emlékeit. A szőlőművelés és a bazaltbányászat során kerültek elő a kőkori ember csiszolt kőbaltái és csontszerszámai. A réz- és bronzkorra a nagyméretű élelemtartó edények emlékeztetnek. A vaskorból származnak a vadászjelenetekkel díszített urnák és a különböző edények. A hegyen és környékén Lázár Jenő több halomsírt is feltárt 1943-ban, amelyekben sírkamrát és áldozati edényeket talált. A hegyen lévő őstelep virágkora a leletek alapján a késő bronzkorra, illetve a kora vaskorra tehető. Később a telep elnéptelenedett, szerepét Ostffyasszonyfa

Sárarany Szalmaporta

Sárkányhajózás a Velencei-tavon

Sárkányhajó túrák már 10 főtől - előre egyeztetett időpontokban - 20+1 fős sárkányhajókkal - a tó összes hajózható részén - az év bármely napján, időjárástól függően.