utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Felfedezés

Magyarország: programok, látnivalók és szállások - 17. oldal

1692 találat

Régiók: Balaton, Budapest és környéke régió, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, nem besorolt, Nyugat-Dunántúl, Szlovákia

1692 találat

Fekete Gólya Ház - Múzeum-Élmény-Játék

Fekete Gólya Ház - Múzeum-Élmény-Játék

Báta

A Fekete Gólya Házat a Bátáért Egyesület az egykori bátai református iskola műemlék épületében hozta létre, adományokból és pályázati forrásokból. A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén. A hazánkban fokozottan védett fekete gólya (Ciconia nigra) a világ száz országában fordul elő, számukat 18-25 ezerre becsülik, előfordulásuk kétharmadán a veszélyeztetett fajok közé tartozik. Nehezen megfigyelhető madár; a fehér gólyával ellentétben, amely keresi az ember közelségét, rejtett életmódú, a háborítatlan helyek sűrű erdők, magas sziklák - lakója. Csaknem négyezer kilométert repülnek minden tavasszal és ősszel. Európában, Ázsiában és Dél-Afrikában márciustól októberig fészkel, telelő területei Afrikában, Indiában és Európa déli részén találhatóak. Magyarországon a Gemenci erdő ad otthont a legsűrűbben lakott fekete gólya populációnak, ahol mintegy 35 pár a stabil fészkelő állomány. A Gemenc déli peremén fekvő Báta környezetében ma is hét feketególya-fészek található, amelyek közül öt rendszeresen lakott. Az irodalom is megemlékezik a rejtélyes madárról: Bátán játszódik Mészöly Miklós Fekete gólya című ifjúsági regénye. A múzeum három helyiségben hang- és látványelemekkel kísérve ismerteti meg a fekete gólya életmódját, fészkelő és táplálkozó helyeit a látogatókkal, akiket az információs táblákon jelképesen Margit, a Mohácsi-szigeten 2005-ben meggyűrűzött fekete gólya kísér végig. A kiállítás számos játékos elemet tartogat a gyerekek számára, akik magukra ölthetik a fekete gólya vagy a gázló madár táplálékául szolgáló béka jelmezét, de kipróbálhatják azt is, hogy hogyan forgatja meg fészkében tojásait a gólya. A kiállítási anyag érdekessége a fekete gólya vándorlásáról, telelő helyeiről szóló Afrika-szoba; itt a Néprajzi Múzeumnak köszönhetően megismerhetik az érdeklődők az etióp ngigole törzset, amelynek tagjai istenként tisztelik a fekete gólyát, a felhők madarát.

Múzeum
Felpéci Tájház

Felpéci Tájház

Felpéc

A Tájház története A műemléképületben kialakított tájházban nemcsak a kiállított tárgyak alkotják a kiállítást, hanem maga az épület is a múzeum szerves részének tekinthető. Felpécen, a Táncsics utca 18. számú házban élt néhai Hideg Sándor feleségével, néhai Babos Lídiával. Sándor bácsi 1968-tól egyedül maradt, majd Sándor bácsi 1993. novemberében meghalt. A család szerette volna megtartani a házat, hogy az ősök emlékét őrizzék, és ott múzeumot hozzanak létre. A ház valódi tulajdonosának megkeresése évekig tartott. Volt haszonbérleti szerződés a községi polgármesteri hivatallal, végső megoldás mégis akkor jött, amikor az örökös, Hideg Szabolcs, és Hideg Éva felajánlották az alapítványnak a házat. Az Alapítvány szívesen elfogadta. Azóta a felújítás, bővítés, állagmegóvás a legkeresettebb szavaink a tájházban. Több évig tartó felújítási procedúra a tájház létrehozását eredményezte. Mivel a felújítási terv elkészítésével egyidejűleg elkészült a bővítési terv is, két évvel a felújítási folyamat után már az új épület, a kézműves műhely is épülhetett. Több funkciót is kapott az elkészült épület. Van itt Baba-mama klub, kézműves foglalkozások, honismereti szakkör, de további lehetőségeknek is kihasználható.<br> Paraszti porta, a 20. század első felének megfelelő enteriőrrel. Új épületrésszel bővült., ahol foglalkozások tartására van lehetőség. Kisebb alkotói csoportoknak, csapatépítő tréningeknek is kiváló hely.

Múzeum
Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény

Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény

Nyíregyháza

Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény a Felső-Tisza vidékének vízügyi tárgyi és írott emlékeit őrzi. A gyűjteményt 1962-ben alapította a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság. A Nyírvíz Palotában - amely 1914-ben épült és a Nyírvíz Szabályozó Társulat székháza volt - kezdődött meg a gyűjtő és rendszerező munka. Később a Móricz Zsigmond úti épület emleti részén, majd 2004. februárjától a földszinten kapott helyet a gyűjtemény. Működési engedélyt 1989-ben nyert. Az évtizedek alatt összegyűjtött anyag - a vízügyi múlt megannyi emléke - nagy meglepetést okoz a látogatóknak. Gyűjteményünkben láthatók eredeti mérnök oklevelek 1888-tól, festett olaj portrék régi neves vízügyi szakemberekről, igazgatókról, miniszteri biztosokról. Többségük neves korabeli portréfestő munkája. Megtalálhatók itt a kitűzés és a földmérés eszközei: szintezőműszerek a XIX. század végéről, teodolitok, szögprizmák stb. Maketteken ismerkedhet meg a látogató az istrángos cölöpverővel és a Szamoson működött utolsó hajómalommal stb. A kubikos talicska és kordély modellje felidézi azt a nehéz fizikai mukát, melyet elődeink végeztek annak érdekében, hogy mederbe tereljék a vizeket. Számos, főleg vízügyi vonatkozású érme is látható gyűjteményünkben. Igen értékes a Felső-szabolcsi Tiszai Árvízmentesítő és Belvízlevezető Társulat bronz érme, melyet 1896-ban az Ezredéves Országos Kiállításon nyert, továbbá a Vásárhelyi Pál emlékérme, amely a honfoglalás 1100. és a Tisza szabályozás megkezdésének 150. évfordulójára készült. A régi irodai eszközök között találhatunk mechanikus számológépet a XIX. század második feléből, logarléceket, tintatartókat. A hírközlés eszközei, melyek többek között segítették a vízrajzi észlelések továbbítását szintén itt láthatók fejlődésük folyamatában. A térképek rajzolásához használt eszközök szép számmal láthatók a vitrinekben: tuskihúzók, csőtollak, körzők, léptékvonalzók. A tervtárban találhatók a Tisza, Szamos, Túr, Kraszna folyók, belvízlevezető csatornák, műtárgyak, szivattyútelepek kiviteli tervdokumentációi. A fotótárban korabeli fotókon követhetjük nyomon többek között a szivattyútelepek, zsilipek építési munkálatait, a nagy árvizek okozta pusztításokat és az újjáépítést. Az 1820 kötetes múzeumi műszaki könyvtár értékes darabjai a Vízügyi Közlemények c. kiadvány az 1880-as évek végétől napjainkig. Neves vízügyi szakemberek életrajzi anyagai, monográfiák, térképek állnak a kutatók rendelkezésére. Szakdolgozatokhoz, pályázatokhoz, különböző témájú kutatásokhoz adunk forrásanyagot a hozzánk fordulóknak.

Múzeum

25 találat a térképen ebből az oldalból