Magyarország: programok, látnivalók és szállások - 9. oldal

Díszkút

Díszkút

A Király utca és a Kazinczy utca sarkán látható díszkút Gellér B. István alkotása, melynek csobogó vize üde színfoltja a belváros sétálóutcájának. Az utcasarok kiképzése a kő, a fém és a porcelán együttes alkalmazásával egyedi térformát alkot.

Dóczy Gedeon Gimnázium

A református leánynevelő iskolát 1824-ben alapították. A mai Dóczy épületét 1914-ben tervezte Nagy Károly műegyetemi tanár. Az építkezés egy jó évtized múltán fejeződött be. Az épület neoromán stílusához késő eklektikus, magyaros-szecessziós formaelemek társulnak Az első iskola meghatározó egyénisége Dóczy Gedeon volt. A Dóczyt 1952-ben államosították, és 48 éven át a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorlógimnáziuma működött benne. 1992-ben az egyház a korábbi tulajdonát visszakapta és ma ismét egyházi gimnáziumként működik. A gimnázium egyik leghíresebb diákja Szabó Magda írónő volt. Nemesi-értelmiségi családban született 1917. október 5-én, Debrecenben. Apja jogász volt, városi tanácsnok. Egy tanára, Szondy György ifjúsági író már 11 éves korában felismerte tehetségét és igényes irodalomra szoktatta. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában. 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latinmagyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is. 1945-től filmügyi referensként a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. Pesten az irodalmi élet sűrűjébe került, első versei a debreceni Magyarok című folyóiratban jelentek meg. A háború után a kényszerű hallgatás időszaka következett életében. 1958-ig nem publikálhatott, ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a regényírásra. 1959-től szabadfoglalkozású író. Munkái közül megemlítjük az Ókút című művét (1970), valamint a Régimódi történet (1971), mely a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. Személyiségének alakulásában a kálvinista Debrecen hagyományai meghatározóak voltak. Regényei a világ számos országában arattak sikert. Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar írónő. Tiszántúli Református Egyházkerület örökös főgondnoka, Kossuth-díjas írónő, Debrecen díszpolgára volt. Életének 91. esztendejében hunyt el, Budapesten. A Ma Gimnáziumban rendeztek be emlékszobát az írónő tiszteletére, mely egyben állandó kiállítás is. Hamvainak egy része a debreceni temetőben, családi kriptájukban lett elhelyezve.

Dózsa Mozi

Jellegzetes szocreál épület, műemlék, a városkép meghatározó eleme.

Dömeföldi tájház

Tájház: a népi építészeti emlék lakóház céljára szolgált. Helyiségek: 1 szoba, 1 konyha, 1kamra, 1 nyitott pitar. Alapterület: 60 m2

Dőry-nyaraló

Eggenberg ház

A Szent György utcában található ez a kiemelkedően szép épület, az Eggenberg ház, melynek udvara is megnézésre érdemes.

Egri Sportmúzeum - Megyebörtön Épülete

A megújult múzeumban az olimpia kápolna mellett, a 2008 évi nyári olimpiai játékok olimpiai fáklyája, az első athéni olimpia aranyérme, valamint olimpiai ruhák is láthatóak. Heves megye úszó, vízilabda- és vívósportja mellett az olimpiák és világbajnokságok sportrelikviáinak gazdag tárháza.

Egyetemi park és a reformáció debreceni személyiségeinek szobrai

Debrecen és az egyetem szellemi hagyományait megalapozó nagyok alakjainak az egyetem előtti park két oldalán található szobrok állítanak emléket, melyeket 1934-ben és 1938-ban lepleztek le.

Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár - volt papnevelde

Az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtárban a katolikus egyház kincseit és értékes könyveit nézhetjük meg.

Egykori Irgalmas Kórház, Gyógyszertár és Kolostor

A volt Irgalmas Kórház és kolostor G. B. Carlone tervei alapján 1726-1843 között épült barokk stílusban. Ma itt működik a Markhót Ferenc Megyei Kórház. Barokk ebédlőtermében eredeti képek, pannó, valamint márvány kézmosó és címer maradt fenn az 1750-es évekből. A kórház névadója kapcsán érdemes megjegyezni, hogy 1769-ben Markhot Ferenc irányításával nyílt meg Egerben az ország első orvosi iskolája, amely 1775-ig működött. Az épület falán emléktábla hirdeti: 1769. NOVEMBER 25-ÉN EBBEN A KÓRHÁZBAN NYÍLT MEG AZ ELSŐ MAGYAR ORVOSI AKADÉMIA, A SCHOLA MEDICINALIS. AZ OKTATÁS A MOSTOHA KÖRÜLMÉNYEK MIATT 6 ÉV MÚLVA MEGSZÜNT. MÉGIS ENNEK A BÁTOR KEZDEMÉNYEZÉSNEK EREJE INDÍTOTTA MEG HAZÁNKBAN AZ ORVOSKÉPZÉST. A KÓRHÁZ JUBILÁRIS ÜNNEPÉNEK EMLÉKÉRE 1958-BAN.

Egykori Megyeház épülete

A megyeháza kétemeletes, három homlokzatos, három udvarral és hátsó homlokzattal ellátott épület. Semmelweis utcai szárnya Hofrichter József tervei alapján készült.

Egykori Országház épülete

Egykori vármegyeháza

Egylyukú Boltozott Kőhíd

Az ősagárdi úton a Loska-patak egyik ágán átívelő műemlék jellegű építmény, csakúgy mint a hídon álló Nepomuki Szent János szobor, amelyet bádogtető óv az időjárás viszontagságaitól. A híd és a szobor anyaga mészkő. A Szent szobrának talapzatán az 1830-as évszámot találjuk.

Első Hazai Takarékpénztár épülete

Háromemeletes neoreneszánsz sarokház (Első Hazai Takarékpénztár)

Első világháborús emlékmű

Az első világháború nehéz megpróbáltatásokat, szenvedéseket és jelentős vérveszteségeket okozott a vásárhelyieknek. 1914-1918 között a városból és környékéről 15 ezer embert vittek el katonának. Pásztor János, aki maga is volt katona, a világháborús emlékműveit mély átérzéssel készítette (lásd.: Fahonvéd szobrát). Az 1938-ban felállított huszár emlékmű késői alkotásai közé tartozik, de kapcsolódik makói, székesfehérvári és más világháborús mementókhoz. A huszárt ágaskodó lován harc közben ábrázolja. A szobortalpzaton reliefeket találunk, amelyek az első nagy világégés harci mozzanatait jelenítik meg. (Pásztor János (1881-1945) vásárhelyi szobrász. Korai művei a vásárhelyi iskola szemléletéhez kapcsolódtak, később klasszicizáló portrék, emlékművek váltották fel.Fő műve: II. Rákóczi Ferenc (Bp.,1937).

Első világháborús emlékmű

Az első világháború veteránjainak emléket állító hősi szobor a kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása, melyet 1937 július 11-én avattak fel a templomdomb déli oldalán Habsburg József főherceg valamint Wieland Mihály plébános jelenlétében.

Ember Mária mellszobor

A mellszobrot 2003-ban Göncz Árpád avatta fel. Alkotója: Györfi Sándor szobrászművész. Az alkotás bronzból és mészkőből készült. Ember Mária író Abádszalók szülötte és díszpolgára. A alkotás az Ember Mária Könyvtár előtt található.

Emeletes Barokk lakóház

XIV. századi középkori részleteket tartalmaz.

Emlékkert

A Nagytemplom mögött park ötletét az 1861-ben alakult Emlékkert Társulat vetette fel. A társulatot két debreceni polgár nagy összegű adománya teremtette meg azzal a kiemelt céllal, hogy növényekkel ültessék be a teret. A társulat a parkot különleges fajtájú fákkal ültette be, kutat fúratott és kovácsoltvas kerítéssel vette körül. Itt található a hajdúkat letelepítő fejedelem, Bocskai István szobra. A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak, akik Bocskai István erdélyi fejedelem vezényletével harcoltak a Habsburgok ellen, s akik nagy számban telepedtek le a Debrecen környéki településeken, az úgynevezett Hajdúvárosokban.

Emlékmű

A temlpomkertben lévő hősi halottak részére készített emlékmű, névvel ellátott kis beton táblákkal.

Emlékmű

II. világháborús emlékmű a templom mellett; nagykarácsonyi áldozatok emlékére állították.

Emlékmű a II. világháborúban hősi halált halt román katonáknak

Az emlékmű a II. világháborúban hősi halált halt román katonáknak állít emléket. Az emlékmű rövid leírása: Márvánnyal borított beton talapzat és obeliszk. Az obeliszk alsó részén katonafej dombormű, felső harmadában román címer található. A talapzat 200 cm x 200 cm, az obeliszk 550 cm magas.

Emlékmű a II. világháborúban hősi halált halt szovjet katonáknak

Emlékmű a II. világháborúban hősi halált halt szovjet katonáknak. Műkővel borított vasbeton talapzat és obeliszk. Az obeliszk talapzati részén márványtáblák találhatók. A talapzat 150 cm x 150 cm x 80 cm, mind a négy oldalon található egy-egy 80cm x 50 cm méretű márványtábla. Az obeliszk 80 cm x 80 cm, 6 m magas.