1263 találat
Régiók: Balaton, Budapest és környéke régió, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, nem besorolt, Nyugat-Dunántúl, Szlovákia
Koszta József festményei, helytörténeti, néprajzi, régészeti és helyi képzőművészeti állandó kiállítások, valamint időszaki tárlatok várják a látogatókat.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park bemutatóhelye.
Jó állapotban lévő, szépen felújított 19. századi klasszicista kúria épület, az épületből kiugró bejárat fölötti apácarácsos díszítésű terasszal, téglaboltozatos nagy pincehelységgel.
A nagyközségen átvezet fút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század els éveiben épült kovácsmhely. A földbe ásott ülltke, a kohó, a fújtató, a sok-sok régi kovácsszerszám az elmúlt idket idézi fel a látogatóban. A szóbeszéd, a szájhagyomány úgy tartja, hogy az igazságos Mátyás király is megpatkoltatta itt a lovát. Nemzedékeken keresztül a Jakab családból kerültek ki kovácsai. Az ő szerszámaikkal rendezték be a műhelyt 1964-ben a XX. század eleji állapotnak megfelelően. A műhelyt a község főutcájának kiöblösödésében építették, bejárati oldalán fedett patkolószín található. Bejelentkezéssel látogatható!
Kovácsműhely amely ma is működik,így lehetőség nyílik a kovácsok munkájának megtekintésére is.A kovácsműhely tési iparosok,bognárok,kovácsok emlékét őrzi.Század eleji, eredeti szerszámokkal felszerelt kovácsműhely, valamint régi földművelő eszközöket és használati tárgyakat bemutató udvar.
A Bocskai utcában, Kováts Mihály (1724-1779) karcagi születésű huszárezredes szülőháza helyén állították fel az emlékművet.
Kováts Mihály (1724-1779) karcagi születésű huszárezredes emléktábláját a nevét viselő Kováts Mihály Általános Iskola Kálvin utcai homlokzatán avatták fel 1992-ben. Az emléktáblán elhelyezett dombormű Győrfi Lajos szobrászművész alkotása.
Gótikus lakótorony; kiállítás: Fejér megye török kori emlékei. A sárvízi átkelő mellett a XIII. században épült fel, valószínűleg a tatárjárás után a háromemeletes torony. A törökök a 1543-ban lerombolták, majd védelmi célokért újjáépítették. A török korban virágzó kis település alakult ki a torony körül. A kis vár 1688, a török kiűzése után elvesztette jelentőségét, állapota egyre romlott. Műemléki helyreállítás után, 1981-ben múzeumi céllal nyílt meg. Kiállításában válogatás látható a szabadbattyáni római kori ásatások freskóleleteiből.
A szobor anyaga bronz. A térség első kun lovas szobraként készült el. A főtér közepén rózsákkal övezett parkban található Győrfi Lajos szobrászművész alkotása, a Kun emlékmű.
Az ún. Kun László kereszt egyedülálló nevezetessége Magyarcsanádnak. Mivel Kun Lászlót a Maros túlsó oldalán, Őscsanádon temették el, ezért az elnevezésnek csupán mondai értéke van. Hasonló típusú kereszt Közép-Európából nagy számban ismeretes. Anyaguk csaknem kivétel nélkül helyi eredetű és mindig egyetlen darabból készültek. A szakirodalom szerinht a 13-16. század közötti időben keletkeztek. Funkciójuk igen széleskörű volt, határjelek, törvényhelyek, emlékkeresztek, v. bűnbánati keresztek.
A megközelítőleg 70X70X300cm térfogatú, két elemből felépült emlékoszlop anyaga mészkő. Egy lankás dombon álló kőtömeg 1m magas felső részéből bontakozik ki egy lóforma. A kőtömbön a következő felírás olvasható:"Mesterszállás kun alapítóinak emlékére 2001."
Györfi Sándor szobrászművész műhelyéből került ki a II. világháborús emlékmű 1992-ben felavatott kompozíciója.
Emlékoszlop
A nagy pincegádoros Káldy-kastély az 1760-as években épült, vidékies, barokk stílusban. 1992-93-ban került teljes felújításra. A barokk, nyeregtetős, földszintes kastélyt legömbölyített sarokélekkel, előreugró ambitussal, háromszögű oromzattal építették. Utoljára a Swartz család birtokolta. Ma magántulajdonban van.
14 stációt bemutató, rézdomborművel ellátott kőoszlopok. A keresztút végén Jézus és a két lator keresztje. Egykoron Berkenye észak-nyugati részén a Nógrád felé vezető földút mellett állott. Még ma is Kálvária hegyként emlegetik a helyet.
A domboldalon húzódó stációk sorát a késő klasszikus stílusú, 1839-ben épített kálváriakápolna zárja. Eredetileg annak emlékére emelték, hogy a faluban 1834-ben nagypénteken tűzvész pusztított.
Pécs romantikus történelmi belvárosából csodásan emelkedik ki a Kálvária domb, melyet érdemes megmászni a hely szakrális jellege és az elragadó panoráma miatt.
Három homokkőből faragott feszület, a középső kereszten színesre festett korpusszal. A kereszt hátsó felén olvasható évszám: 1863.
A Kálvária temető Kápolnáját valószínűleg Hild József tervei alapján építették, 1836-ban.
Az eredetileg Márvány-hegynek, majd Szent Iván hegynek nevezett mészkő fennsíkon egy Fellner Jakab által épített kis kápolnát, egy 40 méter magas egykori sörétöntő tornyot valamint egy kálvária szoborcsoportot találhatunk.
A környék egyik legszebb fekvésű kálváriája, a domboldalon kiépített stációk érintésével lehet elérni a dombtetőn elhelyezkedő, igényesen felújított kápolnát. A domb keleti oldalán késő bronzkori urnasíros temetkezési helyeket tértak fel.
Katolikus kegyhely. A keresztút végét jelképezi.
A kálvária és a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére felszentelt kápolna 1903-ban épült.
25 találat a térképen ebből az oldalból
Showing 551 to 575 of 1263 results
Amennyiben bármilyen hibát tapasztal, nagyon köszönjük, ha megosztja velünk: e-mail
