1263 találat
Régiók: Balaton, Budapest és környéke régió, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl, nem besorolt, Nyugat-Dunántúl, Szlovákia
A Szobor-hegyen (Szabadság-hegy), a csata fontos színterén áll. 1849 tavaszán az osztrák tüzérség 30 ágyút állított fel a magyarok fogadására. A magyar gyalogság szuronyrohammal kiszorította az osztrákokat, és saját ütegeit állította fel. A vaskerítéssel körülvett szobor korabeli öltözékben menetelő zászlótartó honvédet ábrázol, mely 1901-ben a csata 50. évfordulójára készült el országos közadakozással. Radnay Béla szobrászművész alkotása, bírálója Fadrusz János szobrászművész volt. Talapzatán a négy vezető tábornok: Görgey, Damjanich, Klapka és Aulich domborműve látható. A szobor talapzata alatt kriptát létesítettek, ide gyűjtötték össze a falu belterületén elesettek maradványait. A vasútállomástól piros kereszt turistajelzés vezet a Honvéd-emlékműhöz. A falu közepén álló katolikus templomtól induló Ady Endre utcából nyíló második keresztutca vezet a szoborhoz. A Szobor-hegy mellett haladva, elérve a Tájvédelmi körzet határát, szerpentinút visz a Honvédsírokhoz.
1942-ben épült a korabeli Magyarország legnagyobb duzzasztóműve, Mosonyi Emil tervezésében. A létrehozásában nagy szerepet vállaló Lampl Hugó emlékét tábla őrzi. Avatásán részt vett Horthy Miklós kormányzó, mivel a duzzasztót eredetileg hősi halált halt fiáról, Horthy István kormányzóhelyettesről nevezték el. A közelmúltban felújított vízlépcső és hajózsilip páratlan látvány
A Hortobágy Malom széllel és gőzzel is őrölte a gabonát.
A Hortobágyi Csárda a XVII. század magyar vendéglátás legértékesebb építészeti műemléke. Ez a puszta legrégibb épülete. Ma szépségével, hangulatával, népi romantikájával a csárdaforgalom megtestesítője, a magyar művelődéstörténet szellemi életének egyedülálló felidézője, helyszíne.
Horváth Nepomuki János síremléke és lakóháza
Épült 1795-1798 között. A XVIII. század végére már divatba jött Füred, s a feltételek hiányoztak az egyre nagyobb vendégsereg fogadására.
1988-ban állított márványtábla a hajdani laktanya parancsnoki épületének külső falán, felirata: "Hunyadi János 1408-1456 a nándorfehérvári hős dandárunk névadójának emlékére a dandár személyi állománya." A másik márványtábla az orosz fronton Gorgyifevkánál elesett rétsági harckocsizóknak állít emléket.
A 700 éve álló békésszentandrási kastély izgalmas program mindenkinek, aki szereti a régi korok hangulatát. A kastélyban megtekinthető többek között egy működőképes Gábor Áron rézágyú, bálterem és még szamos más érdekesség.
A kastélyhoz közel 2 hektáros őspark tartozik, ami természetvédelmi terület. A kastélyhoz tartozó hajdani magtár és más gazdasági épületek védettek.
Madách Imre gyakran járt a községben, sőt a baráti előnevű Huszár famíliával rokonságban állt. A klasszicista, földszintes Huszár-kastély 1848-ban épült négyoszlopos , oromzatos középrizalittal. Jelenleg az áltlános iskola és a napköziotthonos óvoda működik benne.
Hármashalom Országzászló Emlékmű. Ez egy szabadtéri műemlék.
Ybl Miklós egyedülálló alkotása. Belül tiszta fa. Ma sajnos nem látogatható, raktárként adták bérbe.
A Dejtárra vezető úton, a Derék-patak fölött átívelő, háromlyukú barokk stílusú kőhíd 1800 táján épült, mellvédjét később emelték. A híd anyaga romhányi homokkő.
A kálváriadomb tetején ékeskedő műemlékegyüttes a 6-os útról is szép látványt nyújt. A helyi lakosok által csak kálvária dombként nevezett helyen áll a Hétfájdalmú Szent Szűz kápolna és a hozzá tartozó, a domboldalon elterülő Kálvária, ami három feszületből, egy Mária szoborból és 14 stáció.
Piros kupola szerű emlékmű. A történelmi írások szerint a város területén zajlott a Hód-tavi csata 1282. augusztus 18-án, amelyben IV. (Kun) László király legyőzte az ellene fellázadt kun sereget, ezzel megszilárdította a hatalmát.
Négy oszlopon nyugvó, 24 méter magas emlékmű. Eredetileg az első világháború 439 halottjának szándékozott emléket állítani, melyre utólag a II. világháború áldozatainak és az 1956-os forradalom hőseinek neve is felkerült.
Az emlékmű mintegy kapudísze a Szent István székesegyház kriptájának.
Az I. világháborús emlékmű - egy honvédszobor - közadakozásból épült. A talapzat oldalára rákerült a falu II. világháborús hősi halottainak névsora is.
Az I. világháború falubeli áldozatainak tiszteletére 1939 július 2-án avatták fel az emlékművet, melyet Róna József szobrászművész, Lovasberény szülötte készített.
1991-ben polgári összefogással állítottak emléket a település gávai részén a Hősök terén a II. Világháború áldozatainak és a kényszermunkára Szovjetunióba elhurcolt honfitársainknak. Az emlékművet melyet Petró Attila gávavencsellői kőfaragó mester készített 2004. júniusában egy településünket ért vihar erőteljesen megrongálta. Helyreállításáról az önkormányzat vismajor pályázat útján gondoskodott. Az újonnan állított emlékmű ugyancsak Petró Attila munkája.
Az emlékmű 1919-1920 táján készült és valószínűleg Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, melyen az alábbi felirat olvasható: 1914-1918 A VILÁGHÁBORÚBAN ELHALT HŐS FIAINAK EMLÉKÉRE EMELTETTE GÁVA KÖZSÉG KÖZÖNSÉGE NEM KÖNNYEKET KÉRÜNK, HANEM EGYEDÜL AZT, HOGY A HAZÁÉRT, HA KELL KÖVESSÉTEK A MI PÉLDÁNKAT
A református templom kertjében, 1927-ben avatták fel Istók János szobrát, a Hősök Emlékművét.
25 találat a térképen ebből az oldalból
Showing 351 to 375 of 1263 results
Amennyiben bármilyen hibát tapasztal, nagyon köszönjük, ha megosztja velünk: e-mail
