Látnivalók és nevezetességek belföldön - 108. oldal

Falumúzeum

A dunakiliti Falumúzeum a Szigetköz egyik leggazdagabb múzeuma, mely a település múltjának értékeit őrzi.

Falumúzeum

Falumúzeum

Faluház, melyben a hajdani sváb életviszonyokat, kultúrát megelevenítő honismereti múzeum található, tükrözve a kor építészeti hagyományait. Korábban az Engesdorf családé volt. Kérésre idegenvezetőt biztosítanak a Polgármesteri Hivatalból.

Falumúzeum

A Falumúzeum a település történetét és a német kisebbség mindennapjai során használt tárgyi eszközöket mutatja be. A helyi Általános Iskola Hagyományőrző Szakkörének tagjai összegyűjtötték a községben fellelhető régi használati tárgyakat, viseleteket, mezőgazdasági eszközöket és bútorokat valamint egyéb berendezési tárgyakat. A múzeumban négy egységet sikerült ezekből kialakítani. Az egyikben egy századelő hangulatát idéző szoba található korabeli bútorokkal, bölcsővel és három bábuval, melyeken a viseletet szemléltettük. Mellette található a konyha, melynek komódjában régi konyhai eszközök sorakoznak. Elkülönítve kaptak helyet a régi mezőgazdasági eszközök, ezekből különleges és ma már ritkaságszámba menő darabokat is sikerült összegyűjteni. Külön vitrinben kaptak helyet a községben talált régészeti leletek.

Falumúzeum

Jellegzetes berceli ház, hagyományos bútorzattal berendezve, ahol a helyi lakosok munkái-lyukhímzéses függönyök, terítők, ágyvégek-valamint a régi népviselet ruhadarabjai is megtalálhatók.

Falumúzeum

Az 1983-ban megnyílt nádfedeles épületben helyet kapó múzeum hagyományosan berendezett lakásbelsőt mutat be- bútorokkal, konyhai és kézműves eszközökkel. A berendezési tárgyakat a lakosok gyűjtötték össze Kuti Imr kezdeményezése és vezetése mellett.

Falumúzeum

Földváry-Boér Elemér Endre mártír-költő emlékére berendezett szoba is megtekinthető.

Falumúzeum

A gyűjteményben néprajzi emlékek, gazdasági eszközök éppúgy láthatók, mint a kenesei Kossuth Bizottság iratai, a faluval kapcsolatos kiadványok, valamint Soós Lajos, helyi költő emléktárgyai.

Falumúzeum - Tura

1989. október 15-én nyitotta meg kapuit egy felújított parasztházban a Falumúzeum, ahol (Szilágyi Gáborné gyűjtésének eredményeként) csodálatos gazdagságban mutatják be az egykori népélet tárgyi emlékeit. Állandó kiállítás látható a helyi népviselet emlékeiből, népművészeti tárgyakból, a hagyományos fehér hímzésű terítőkből, a paraszti élet elengedhetetlen eszközeiből, berendezési tárgyaiból.

Falumúzeum - Dány

A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely 1970-ben nyitotta meg kapuját. Az akkori községi tanács vásárolta meg az épületet a hozzátartozó portával együtt, amit a közadakozásból Kozár Gyula római katolikus plébános által összegyűjtött néprajzi tárgyakkal rendeztek be. A ház a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A kiállítás egy szegény sorsú család élet- és lakáskörülményeit mutatja be. Külön említést érdemel a Dány házait egykor díszítő kovácsoltvas oromkereszt-gyűjtemény.

Falumúzeum Csömör

A csömöri Falumúzeum 1997. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Gondozói az alapító szervezet, a Báló Lipót Kulturális Egyesület tagjai. A gyűjtemény Csömör lakosságának adományaiból jött létre és gyarapodik jelenleg is. A falumúzeum kiállítása a csömöri lakóházak hagyományos berendezését, illetve a paraszti viseletet igyekszik bemutatni. A parasztház legszebb helyisége az úgynevezett tisztaszoba, mely a család gazdagságát, jó ízlését volt hivatott bemutatni. Itt emelkedtek az ágyak dunyhával és díszpárnákkal magasra felvetve. A hímzett, monogrammal ellátott díszes párnák számát a család anyagi helyzete határozta meg: a gazdagok 12, míg a szegényebbek csak 6 párnával díszítettek. Ezeket az ágyakat természetesen soha nem használták. Az itt bemutatott párnák Racskó Katalin, Szuhai Anna és Magát Anna monogramjait viselik. A két ágy között áll a sublót, amelyet hagyományos módon a különleges csömöri lyukhímzéses egykori menyasszonyi köténnyel (sata) takartak le. A szobából általában nem hiányzott a falitükör, melyet rendszerint a sublót fölé helyeztek el. A belső ágy fölött látható üvegezett fadoboz szintén fontos dísze volt a szobának. Ebben őrizték a menyasszonyi koszorút, illetve a házaspár esküvői fényképét. A kiállított koszorú a múzeum egyik alapítójáé, Dudás Kataliné volt. Ebben a szobában látható a múzeum egyik legértékesebb bútordarabja, az 1860-as évekből származó nagyméretű festett láda is. A szobában a menyasszony-öltöztetés jelenetét rendeztük be. A kiállított fehér menyasszonyi ruha viselése az 1950-es évektől volt jellemző Csömörön. Az asztalon 1911-ből származó többnyelvű "csatos imakönyv" található, illetve itt áll a jellegzetes ratorec (örömfa), amit az esküvői menet elején vittek. A következő helyiség a konyha. Elmaradhatatlan darabjai a hímzett falvédők, illetve a dísztányérok. Az asztalterítő az 1920-as évekből való. A stelázsin sótartók, tejes- és lekvároscsuprok, aratókorsók és egyéb edények találhatóak. Az első helyiség a lakószoba. Itt a sublóton és az egyszerű vetett ágyakon kívül varrógépet, sarokpadot, székeket és asztalt helyeztünk el. A lakószobában az ágy felett a falon szentkép függ, a sublót felett pedig itt is igen szép tükör látható. Érdemes megtekinteni az ágy alatt lévő ötletes csizmahúzót is. Ebben a szobában "laknak" a gyermekek. Láthatunk játékbölcsőt benne egy papírból készült babával és egy háromkerekű járókát is, amivel az egyik kedves dalostársunk tette meg első lépéseit az 1930-as évek elején. A gyűjtemény értékes darabja az itt álló 1912-ből származó bölcső. A benne fekvő baba fiúnak van öltöztetve, ezt a kék színű szalag árulja el. A kislányok rózsaszín szalagot hordtak. A fiatalasszony viseletét bemutató bábu kék brokátselyem "öltönyben" van. A férfi-bábu az idős emberek ruháját mutatja be. Az ágy végénél látható tulipános ládán az 1912-es évszám olvasható ki. A kamrának berendezett helyiségben szitákat, rostákat, diódarálót, csuprokat, teaszűrőt és egy káposztagyalut láthatunk.

Falumúzeum Iklad

A Galga középső szakaszán fekvő települést 1752-től Badenből, Würtembergből származó, majd a stájer, karintiai és felső-ausztriai tartományokból evangélikus vallásuk miatt elűzött német ajkú családokkal telepítette be Ráday I. Gedeon földesúr. A letelepült német lakosok közé később szlovák családok is érkeztek. Az 1903-ban a falu közepén emelt lakóházat 1983-ban, vásárlás után alakították át Falumúzeummá. Berendezése a kisparaszti sorban gazdálkodó Braun család több évtized alatt összegyűlt tárgyaiból áll, a tárlaton teljes eszközkészletük tekinthetők meg. A kiállítás érdekessége a szobákban és a konyhában látható több száz festett tányér, ami "divat" volt Ikladon.

Falumúzeum Nagytarcsa

Az alföldi stílusban épült parasztház az 1938-ban létesült Tessedik Sámuel népfőiskola részét képezte. Ez volt a parasztifjak továbbképzésére alakult intézmény harmadik háza, amelyet Stühmer Frigyes csokoládégyáros 4000 pengős adományából építettek 1939-ben. Az intézet tantervében a számtan, az irodalom, a földrajz és a történelem mellett néprajzot, népművészetet, és Bartók-Kodály nyomán népdalt is tanítottak. A népfőiskola tevékenységének a második világháború vetett véget. Az életmódban végbement gyors és nagymértékű változások siettették azt - a már korábban felmerült - gondolatot, hogy a sok néprajzi értéket meg kellene menteni a jövő nemzedék számára. Hozzáférhetővé, megszemlélhetővé kellene tenni mindazt, ami az elődök hagyatékából a legszebb, a legértékesebb. A gyűjtés 1959 őszén kezdődött. A nagytarcsai lakosság hamar megértette és magáévá tette a falumúzeum létrehozásának gondolatát. Lelkesen ajándékozták oda az addig féltve őrzött, 80-100 éves tárgyakat. Az első kiállítást 1960. augusztus 28-án nyitották meg a jelenlegi épület egyik felében. A Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának megalakulásával (1962) megyei kezelésbe került a múzeum is. Ezután évenként tematikus kiállítások kerültek a látogatók elé, és újabb ajándékozók is álltak a múzeum ügye mellé. 1964-ben a községi tanács átadta az épület másik felét is. Ekkor a megyei igazgatóság kívül-belül tataroztatta, és belső átalakítást is végeztetett. Ennek eredményeképpen jött létre a középparaszt lakását bemutató enteriőr. Fontos előrelépést jelentett a múzeumnak, amikor 1965-ben végre megkapta a Művelődési Minisztériumtól a működési engedélyt. Azóta az épületet több ízben bővítették egy-egy helyiséggel, melyek újabb és újabb állandó kiállításoknak adtak helyet. A 60-70-es években a Temető utcai egyedi sírból honfoglalás kori, a Fasor utcából rézkori, a Zrínyi utcából szkíta kori, a Pesti út melletti homokbányából X. századi magyar köznépi temető anyaga, az Urasági dűlőből pedig szarmata kori leletek kerültek elő és gazdagították a múzeum anyagát. A múzeum közművelődési munkája számos állandó, időszaki és vándorkiállítást mutatott be. Történelmi és néprajzi ismeretterjesztő előadáson tájékoztatta hallgatóit. Színvonalas rendezvényein az irodalom, a népművészet és a komoly zene is egyaránt helyet kapott. A múzeum néprajzi anyagáról az ország több helységében mutattak már be szemelvényeket. A legnevezetesebb bemutatókat Cegléden, Gödöllőn, Szentendrén, Szobon, Vácon és Budapesten, a Nemzeti Galériában rendezték.

Falumúzeum Rimóc

Az épület "háromosztatú", deszkamellvédes tornáccal megépített, "kontyolt nyeregtetős" palóc ház. A konyhából nyílik a tisztaszoba, a mindig bevetett ággyal. A falakon az összegyűjtött festett tányérokat, szentképeket mutatják be. A fából készített , XX. sz. elejéből származó hagypmányos népi bútorok mellett található egy bölcső.

Falumúzeum Verseg

A római katolikus magyar község nem tartozik a szorosan vett Galga-völgyhöz, ám az ott élőket tevékenységük évszázadokon át e kistájjal kapcsolta össze. A falu elismert személyisége, a népéletet ismertető könyveivel nevet szerzett Marton Pálné Homok Erzsébet kezdeményezésére indult el a hagyományos népi kultúrát bemutató tárgyak gyűjtése. Mivel a faluban nem állt rendelkezésre megfelelő épület múzeum létrehozásához, 1974-ben a Pest Megyei Tanács támogatásával, muzeológus szakemberek segítségével egy rekonstruált lakóházban nyílt meg a Falumúzeum. A kiállítás a hagyományos lakáskultúra, a táplálkozás, a kenderfeldolgozás és a viselet tárgyi emlékanyagát mutatja be. A portán különálló épületben kerültek elhelyezésre a múzeum létrehozásában tevékeny Martonné Homok Erzsébet népi íróasszony munkásságának dokumentumai, személyes emléktárgyai.

Falumúzeum, présház

Falumúzeumi régészeti kiállítás

Falusi Régiségek Gyűjteménye

A polcokon régi használati tárgyak, mezőgazdasági művelő eszközök, berendezési eszközök, berendezési tárgyak, az udvaron szecska- és répavágó található.

Falusi vendégasztal - Megyer

Falutörténeti Látványtár és Tájház

Vámtörténet, rendvédelem, hadtörténet történelmi időszakának eseményeit képekben és tárgyakban mutatja be.

Fáncsi-hegyi pincészet

Egész évben nyitva tartó látványpincénkben szeretettel várjuk kedves vendégeinket! Borkóstolóinkat nyáron vacsorával egybekötött, egész estés programok, előadások egészítik ki szabadtéri színpadunkon.

Fancsikai-tavak

Távolsága Debrecentől: 7 km Egyéb lehetőségek: játszótér, rönkvár és zöld gyep, kilátó. Megközelíthető: autóval vagy kerékpárral a 48-as útról Vámospércs felé, a Panoráma útra letérve.

Farkas-, Szily- és Fáy-kastély

Az irodalomban, mint középkori épület szerepelt. A 18. század első felében épült, a 19. században a Fáy család kezére jutott, majd a SándorMetternich uradalomhoz került. 1954-ben mezőgazdasági szakiskolává alakították, a régi részekhez idegen toldalékokat építettek. Biatorbágy Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában van. 2001. augusztus végétől használaton kívül áll. Lejtős terepen álló, délre néző U alakú díszudvarral kialakított barokk épület A terep esése következtében az oldalszárnyak egy része kétszintes. Az önkormányzat 2005-ben részletes tanulmányt készíttetett a kastély múltjának építészettörténeti felkutatására és a hasznosítás lehetőségeinek megvizsgálására. A tanulmány felhasználásával a kastély felújítása hamarosan elkezdődik, és Biatorbágy idegenforgalmi vonzerejévé válhat.

Farkas-lyuk

A helyi jelentőségű természeti érték egy 467 m magas részben sziklába vájt barlang, ahonnan gyönyörű kiállítás nyílik Mátraverebélyre és a környező településekre. Az ide történő kirándulás rengeteg élményt tartogat a turisták számára.

Farkasgyepűi kisérleti erdő

részeg korgafű, kis körtike, gímpáfrány, babérboroszlán, májusvirág,