Látnivalók és nevezetességek belföldön - 73. oldal

Bárka Lovarda

A lovarda Fejér megyében, a Velencei-tó szomszédságában, Pázmánd külterületén helyezkedik el.

Bárka Színház

A Budapesti Bárka Színházat 1996-ban alapította a Józsefvárosi Önkormányzat, a társulat 1997 őszén kezdte el munkáját.

Barlanglakás Emlékkiállítás

-A barlanglakásban folytatott életforma bemutatása -Kőház és barlanglakás típusok bemutatása -Szőlészeti, borászati és egyéb kéziszerszámok -Budafok településtörténete

Barlanglakás Tájház

A 300 éve csákánnyal kivájt barlanglakások 5 sorban helyezkednek el. Bennük régi bútorok és váraljai népviselet tekinthető meg.

Barlanglakások

Barna Party Lovarda

Professzionális lovas iskola, családias hangulatban várja vendégeit.

Bárnai Nagykő

Az 520 méter magas Nagykő a környék legmagasabb és legnagyobb tömegű bazalt kúpja. Talaján változatos sziklanövényzet figyelhető meg. A hegycsúcsról szép kilátás nyílik.

Bárnai Szérkő

A falutól északkeletre található a 457 méter magas Szerkőnek (a helybeliek Szérkőnek mondják) különlegessége, hogy eltérően a környező "kövektől" nem vulkanikus eredetű, hanem homokkő.

Báró Eötvös Lóránd Menedékház

1985-ben alapított a múzeumot, amely bemutatja a magyar természetjárás történetét, és egyes szakágait. -"A magyarországi turistaság kezdetei" -"A Magyarországi Turista Egyesület 100 éve"

Barokk Orgonaépítő Műhely

A zeneiskola próbatermében egy fotókiállítás örökíti meg egy ritka iparágnak az emlékét. A 18. sz. végén nyitotta meg Róth József a Dél-Dunántúl első orgonaépítő műhelyét. A tárlat a még meglevő orgonák fényképeit és leírását mutatja be.

Baromjárás puszta

Zöld- és fürgegyík, vízisikló, sisakos sáska, homoki hangyaleső, hengeres szalmacincér, kék futrinka, pusztai gyalogcincér, ormányos bogár, holdszarvú, kis szarvasbogár. Mocsári kosbor, homoki bakszál, báránypirosító, homoki árvalányhaj, kékperjés, fehértippanos rétisás.

Baross László Emlékszoba

A József főhercegi kastélyban kapott helyet a "bánkúti búzák atyja"-ként emlegetett Baross László, a híres búzanemesítő emlékszobája. Baross László 1865. október 16-án Felsőzsember községben született (ma Szlovákia területe). Az akadémia elvégzése után 1887-ben József főherceg uradalmainak alkalmazottja lett. Bánkútra 1895-ben került, először a László-majorba intézőnek, majd 1911-ben nevezték ki a bánkúti uradalom jószágfelügyelőjévé, s itt élt élete végéig. Baross a köztudatban mint a "bánkúti búzák atyja" szerepel. Számottevő azonban egyéb növénynemesítői tevékenysége is, melyet nem a búzával, hanem a kukoricával kezdett meg Bánkútra kerülésekor. a "Bánkúti nemesített kukoricával" (Bánkúti lófogú) Baross 1914-ben az OMGE által rendezett I. Országos Kukoricakiállításon első díjat nyert. A búzanemesítést 1908-ban kezdte meg. A régi tiszavidéki búzából egyedi tőkiválasztással kísérletezett, anyaga számos családdá szaporodott, de csak a "Bánkúti 207"-tel és főleg a "Bánkúti 5"-tel ért el számottevő sikereket.

Barthodeiszky-kastély

Bartók 32 Galéria

Időszaki kiállítások.

Bartók Béla úti tölgyfasorok

Koruk: 50 év Egyedek száma az északi oldalon: 59 db Egyedek száma a déli oldalon: 62 db Átlagos magasságuk: 12-20 m Törzskerületük: 100 - 230 cm (minimum/maximum) 1981 óta védett a Bartók Béla út elején a Kenézy Gyula Kórházhoz vezető út mindkét oldalát szegélyező kocsányos tölgyfasor. Debrecen város területén ritka értékű utcafásítás. A jobb oldalon 78, a baloldalon 83 kocsányos tölgyet ültettek. A fasor 50 éves. A szép utcafásítás jelentősen javította a levegő minőségét és csökkentette a zajszintet, ami az egészségügyi intézmény közelében nem elhanyagolható körülmény. A valamivel több mint 120 példányra fogyatkozó állomány egyedszámát 2007-ben a Bartók Béla út rekonstrukcióját követően fiatal tölgyek telepítésével növelték ugyan, de faj és egyedszámuk így sem éri el a korábbi telepítésnél regisztrált arányokat. A fokozódó antropogén hatások miatt számolnunk kell a termőhelyi tényezők romlásával (klíma, hidrológiai viszonyok változása stb.) az elkövetkező években. Gondoskodni kell a talaj vízháztartási egyensúlyának megőrzéséről, valamint a felső talajszelvény vízkapacitásának növeléséről.. Az egyik legfontosabb feladat a vízpótlás, hiszen vízhiány esetén csökken az asszimilációs folyamat, zavarok lépnek fel a növények nedvkeringésében, valamint annak enzim- és hormontermelésében, melynek következtében csökken az egyes egyedek ellenálló képessége. Kép és szöveg: Varga József

Bátai Tájház

A tájház állandó kiállításon mutatja be a Duna szabályozását követő időszakban kialakult paraszti portát, életmódot, népviseletet, népművészetet. A tájház leggazdagabb anyaga a textilgyűjtemény: a bátai református és katolikus lakosság viseletének teljes skáláját láthatjuk, úgy nőit, mint férfit. A viseleti darabok mellett igen értékesek a lakástextíliák, szőttesek, a hímzések, a csipkék. Gazdag az egyházi élettel, népi vallásos gyakorlattal kapcsolatos emlék anyag is. Valamint ami igen ritka egy tájház gyűjteményében a kéziratos források: népiskolai füzetek, tankönyvek, bizonyítványok, végrendeletek, hagyatéki leltárak. A Halászház épülete egy emberöltővel korábbi, mint a Tájház, ideális helyszín a vízből élők életmódjának a bemutatására, ezért itt rendeztük be a halászati állandó kiállítást.

Báthori-várkastély és Panoptikum

A BÁTHORI VÁRKASTÉLY A kastélyt a Báthoriak építették. A család XIV. században épült udvarházát a XV. század végén várkastéllyá alakították. Az előzetes kutatások szerint a mintegy 60x80 méteres területen belül több önálló palotaszárny és egyéb épület helyezkedett el a középső udvar körül. A várkastély északi szárnyának közepén, állt az északi (ebédlő) palota, amely erősen átalakított formában hosszabb ideje magtárként szolgált. 2006 szeptemberében felújították. A pince szinten kialakításra került egy kőtár, és itt üzemel a Reneszánsz Étterem is. A földszinten kiállító terekkel együtt egy turisztikai tájékoztató iroda kerül kialakításra. A Báthori Várkastély tetőterében található Kelet-Magyarország egyik legimpozánsabb konferenciaterme, exclusive, légkondicionált és a legmodernebb technikai berendezésekkel felszerelt, amely ideális helyszínt biztosít rendezvényeknek, üzleti megbeszéléseknek, továbbképzéseknek egyaránt

Bátorligeti Ősláp, Múzeum és Legelő

Bátorligeti TT-k

Batthyány 24 Galéria

Debrecen belvárosában, hangulatos környezetben 2001 januárja óta, a Batthyány u. 24. sz. alatt, egy XIX. sz. elején épült, felújított műemlék jellegű épületben működik a Debreceni Mű-Terem Galéria. Az elmúlt évek folyamán a kitűnő tárlatoknak, a Galéria programjának kialakítását segítő, elismert művészekből álló kuratórium munkájának és a precíz szervezőmunka eredményeként - a Debreceni Mű-Terem Galéria a város legszínvonalasabb kiállítóterévé, a képzőművészeti élet egyik központjává vált. Mivel a művészetbarátok, és a kiállító művészek körében egyaránt nagy népszerűségnek örvend, így évről évre bővül látogatóinak köre. Figyelemreméltó és örömteli tény, hogy a látogatók közel fele középiskolás diák, illetve főiskolai, egyetemi hallgató. A törzslátogatók (közel kétszázan) minden év végén úgynevezett törzslátogatói sorsoláson vehetnek részt. A karácsony előtt megtartott ünnepi rendezvényen az adott évben kiállító művészek által felajánlott alkotások kerülnek kisorsolásra. A Mű-Terem Galéria épületfotói a Galéria menüpontban tekinthetők meg. Kiállításai (évente 12-14 tárlat) egész évben látogathatók és általában 3-4 hétig tartanak nyitva. A három teremből álló, összesen 150 négyzetméteres, jó megvilágítású, színvonalas kiállítótér osztottságának köszönhetően ideális bemutatóhely egyéni és csoportos tárlatok számára. A Galéria szakmai tevékenységében meghatározó az a szándék, hogy megőrizze, és továbbfolytassa azokat a hagyományokat, amelyek a város és a megye képzőművészeti életében jelen vannak, továbbá felkarolja a tartalmában és formájában is új kezdeményezéseket. Ennek érdekében bemutatkozási lehetőséget biztosít a Debrecenben, illetve Hajdú-Bihar megyében élő és alkotó (vagy korábban ide kötődő) képző-, fotó- és iparművészeknek, hozzáférhetővé teszi a vizuális kultúra hazai és nemzetközi értékeit a debreceni érdeklődők és a városba látogatók számára.A tárlatok rendszeresen kapcsolódnak a debreceni őszi és tavaszi fesztivál programjaihoz, a városi nagyrendezvényekhez (Jazz Napok, Virágkarnevál), az országos programokhoz (Ünnepi Könyvhét, Fotóhónap, Irodalmi Napok) és a különböző kulturális és képzőművészeti évfordulókhoz.

Batthyány Kastély

Batthyány Kastély

Korabeli bútorok, tükrök, képek. Jelenleg értelmi fogyatékos gyerekek számára létrehozott iskola és diákotthon működik az épületben.

Batthyány Kastély Parkja

A kastély és parkja Bicskén található.

Batthyány Kastélyegyüttes

A főépület késő középkori, XV. század végi, vár alapfalaira épűlt. A XVIII. században homlokzatát átépítették, majd emeletét a XIX. században kapta meg. Melléképületei az istálló, kápolna, szobrok és őrségi épületek. Kertje védett természeti érték.

Batthyány-Geist Kastély és Kápolna

A Batthyány-Geist-vadászkastély 1850 körül épült Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei szerint romantikus stílusban. Parkjában találhatók a legidősebb kondorosi fák, köztük a legendás Batthyány-fa, amelyet 1848-ban az első magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos ültetett. <br> Szintén a parkban épült 1864-ben a kupolás római katolikus kápolna Ybl Miklós tervei szerint neoreneszánsz stílusban. Alatta családi kriptát alakítottak ki.

Batthyány-kastély