Tájház , Zamárdi

További képek

Tájház és skanzen

Ismertető

1960-as évek elején vetődött fel először annak a gondolata, hogy a Fő utca 83. számú házat a községi tanács megveszi, tájház formájában megőrzi, és berendezi a régmúlt tárgyi emlékeivel.

A berendezéshez szükséges helytörténeti anyagot Piller Dezső tanár úr és tanítványai 1949-től folyamatosan gyűjtötték össze. Tájházunk 1847-ben épült, az építés idejét az első szobában lévő mestergerendába vésték be. A ház a Friesz család tulajdona volt, mely egyike a Lécs Ágoston tihanyi apát által betelepített jobbágycsaládoknak. A tájház építője Friesz Benedek, aki 1819-ben született Zamárdiban. A házhoz közvetlen 2 holdnyi terület tartozott. A telken volt még egy 25 méter mély kút, baromfi- és disznóólak, valamint egy pince. A főépület 6 helyiségből állt; 2 szoba, konyha, kamra, istálló és pajta tartozott egybe. Az udvar mögött volt a szérűskert, a gyümölcsös és a házikert.Zamárdi község 1847-ben készített földkönyve tartalmazza a jobbágytelkek nagyságát. A ház és a rét hat és fél holdat tett ki, a szántóterület 11 holdat. A lakosság fő foglalkozása ekkor a gabonatermelés, az állattenyésztés volt.

A Kőhegy két oldalát szőlővel telepítették be. Télen az erdőre jártak fát vágni, a Balaton mellé nádat aratni. Ez utóbbit használták fel házaik, melléképületeik befedésére. A falu bencés papjai, kántortanítói javadalmi birtokaikon a korszerű gazdálkodásra ösztönözték a lakosságot. Napi tevékenységüket a munka jellegéhez, az évszakok váltakozásához és az időjáráshoz igazították. Jó időben a munka napkeltétől napnyugtáig tartott. Csak a vasár- és ünnepnapokat töltötték pihenéssel. Az egyéni gazdálkodás 1959-ben a termelő szövetkezet megalakulásával megszűnt. Néhány év elteltével a tehén- és lófogatokat felváltották a traktorok. A község arculata is megváltozott, eltűntek a tömésből és vályogból készült nádtetős házak. Az épületet a Zamárdi Községi Tanács 1974-ben megvásárolta, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség pedig 1975 nyarán eredeti formájában helyreállította. A tájház elkészült, berendezése azonban nem volt. Hiányoztak azok a régészeti és népművészeti tárgyak, amelyeket a Somogy Megyei Múzeum “restaurálás” céljából az 1970-es évek elején elszállított. 1976 őszén a Somogy Megyei Múzeum így nem helyi gyűjteményből, hanem saját, korhű anyagából rendezte be a tájházat. A berendezés szakszerű kialakítását dr. Boross Marietta végezte, melyhez sok segítséget adtak a megyei Rippl-Rónai Múzeum munkatársai is. Az elkészült házat dr. Boross Marietta így mutatta be: “Az épület a múlt század első felében kialakult stílus jegyeit viseli, jellegzetes balatoni oszloptornácos ház. A telekre hosszában épült, falai 80-100 centiméteresek, és úgynevezett fecskerakással készültek. Kötőanyaga: föld. Archaikus vonása, hogy minden helyiség az oszlopos tornácról nyílik. Berendezése élethű és hiteles. Azt érezheti a látogató, hogy ” in situ ” talált itt mindent. “

1977. október 2-án – a múzeumi és műemléki hónap keretében – került sor a tájház ünnepélyes átadására. Reméljük, hogy a közeljövőben az elvitt tárgyak visszakerülnek eredeti és méltó helyükre, s így minél többen ismerkedhetnek meg népi kultúránk tárgyi emlékeivel. “A lakótelkek leggyakrabban soros beépítésűek voltak. A telek hosszában épültek, rövid főhomlokzatukkal az utca felé. A „tömés” (vert) falak elterjedésekor gyakoribbá vált, hogy egyvégtében egy fedél alá kerültek a lakóház, istálló és pajta. Az 1846-os falurendezés után megkezdődött a kiosztott, kimért telkek bekerítése. Az első időszakban a kerítés anyaga a hajlítható sövényfa. A telekre a kerítésen át a kapun keresztül jutnak. A széles kapun a szekerek, kocsik és állatok jártak be. A kiskapu a gyalogos emberek számára készült. A régi házaknak akárhány helyisége van, mindegyiknek külön ajtaja nyílik a tornácra, vagy az udvarra. Ablakok: a régi házakon kicsi ablakok láthatók. Ajtók: egész nap nyitva van, hogy a szoba sok levegőt kapjon. Az ajtóra a legyek ellen függönyt akasztanak. A külső ajtó két részből áll (alsó és felső cserény) rész. Az alsó megvédi a konyhát a kutyától és egyéb állatoktól. A felső cserényajtót a gazdasszony akkor csukja be, ha kimegy a konyhából, hogy a baromfi ne repüljön be. A ház földjét a tisztaszoba kivételével nem padlóztatják. A szoba és a konyha talaját: polyva és agyag keverékével megsározzák.

A parasztszobákról: a szobák bútorzatának sarokpados az elrendezése. A hátsó fal mellé rakták az ágyakat hosszában, az ágyak között egy almárium, vagy fiókos sublót állt. A bölcső az anya ágya mellé került. Ágy és lésza: az utóbbit maguk csinálják, a másikat vásárolják. Az ágyban szalmazsák van, ezt lepedővel letakarják. Megrakják párnával, vánkossal, tetejébe teszik a dunnát, s az egészet letakarják ágyterítővel. A nép télen, nyáron át dunnával takarózik. Mestergerenda: itt van a helye a késeknek, borotvának, pipának, dohányzacskónak, stb., ide vésik a ház, építési idejét is. Asztal: ide ültek, ha meleget evett a család, vagy vendég jött. Ezért időtálló keményfából készítették. Jellemzője: négyszögletes, négylábú, fiókos, lábai között lábvetője van. Tulipános láda is van minden házban. Székek: sokféle fajtáját használták. Egyik sarokban áll kisszék, vagy gyalogszék, más néven: sámli. A Xix. Század végén a fiókos ládákat felváltják az alacsonyabb üveges, ajtós szekrényfélék. Katolikus házaknál (Zamárdiban is) az ajtó mellett találhat a szenteltvíz-tartó, az andocsi búcsún vett olvasókkal. Régebben zöldmázas cserépkályhák, újabban már láthatók sárgamázas színben. Ezeket a kályhákat melyek a szobában vannak a konyha felől fűtik.

Konyha: legfontosabb része a kemence volt. A kemence mögötti falon a konyhafelszerelés legkülönbözőbb tárgyai: gyúródeszka a sodrófával, a húsvágó, pogácsaszaggató, főzőkanalak, reszelő, vasaló, serpenyő, tepsik, kuglófsütők, bögrék, stb… A konyha baloldalán lógnak tányérok, tálak, poharak, sziták, uborka, répagyaluk. A padkán található: a vasmacska, csipérvas, sütőlapát, pemét; a kukorica csumájából kötött, amivel a melegítés után a kemencét kisöprik a perjétől, szénvonó. Az ajtó mellett egyik sarokban áll: a konyhakászli, rajta levő telázsin főzőedényekkel.

Kamra (ez a ház harmadik helyisége). Itt a főbútor a hombár. Itt állnak a kosárvékák, amiben az aprójószág kukoricáját tartják, a sütőteknő, ebben dagasztanak, a dagasztószék, amin a sütőteknő fekszik, vesszőből font borító a kotlós tyúkoknak, csibéknek.

Istálló: a lakóház mellé, annak folytatásában építették. Ajtaja két részből áll (alsó, felső). Ablaka, ajtaja az udvarra nyílik. Az istálló fal hosszában húzódik a jászol. A sövegfa vaskarikájába kötik bele a lovat, szarvasmarhát.

Pajta: Padozata nincs, szénát, szárított lucernát és egyéb takarmányt tárolnak benne. Az istálló folytatásában épült, legtöbbször egy ajtó választja el az istállótól.

Polyvás kunyhó: Minden háznál, telken megtalálható ahol földművelést folytatnak ebben az estére való polyvát tartják. Ennek az egyszerű kis épületnek faváza és nádfala, nádteteje van. Tűzgyújtás: A Xix. Század elején és kivétel nélkül mindenütt: acélt, kovát és taplót használtak. A kemence vállán volt egy kis vályú, ebben tartották a tűzcsiholó szerszámot. 1850-es évek után olyan kénrudacskák váltották fel, melyeket, hogy meggyulladjanak, egy üvegbe kellett bedugni.”-részlet Friesz Kázmér “Zamárdi település története” című írásából (a teljes cikk elolvasható a 2010-es novemberi Zamárdi Hírmondóban)

Teljes leírás

Kapcsolat & Részletek

Cím Zamárdi, Fő utca 83.

Weboldal zamardi.hu/tajhaz/

Utoljára frissítve: 2017. 06. 09.

Nyitvatartás

Június 01-augusztus 31.
kedd-vasárnap 10:00-12:00 és 16:00-18:00
hétfő: szünnap
Csoportoknak előzetes bejelentkezés alapján. Telefon: 84 / 345-290

Jegyárak

Felnőtt: 200 HUF/fő Gyermek, nyugdíjas: 150 Ft/fő Családi jegy (2 felnőtt+2 gyerek): 500 Ft Csoport (min. 15 fő): 150 Ft/fő Kisgyermek (0-6 éves korig): ingyenes

Térkép - Tájház

Kíváncsi vagy mások véleményére, vagy útvonalat terveznél?

Nézd meg a térképen és tervezz útvonalat!

Utazzitthon Vendégértékelések

Még nem érkezett vendégértékelés ehhez a látnivalóhoz.
Legyen Ön az első!

Az értékelés írásához kérjük, lépjen be a fiókjába!

Bejelentkezés

Látnivalók a környéken

Zamárdi Kalandpark

Zamárdi

A Zamárdi Kalandpark az autópályától és a vasútállomástól mintegy száz méterre, egy gyönyörű, harmincötezer négyzetméteres ligetben található, és szinte végtelen lehetősé...

Paintball

Zamárdi

Strandröplabda pálya

Zamárdi

Homokos strandröplabda pálya.

Dobribán Géza Sporttelep

Zamárdi

Sport téren található atlétikapálya, futballpálya.

Tenisz Klub Zamárdi

Zamárdi

A Balatontól 50 m-re ápolt füves környezetben fekszenek a pályák. A klubházban teraszos büfé üzemel. Az adogató fal díjmentesen használható, ütő húrozást vállalunk. Egyéb...

Szt. Kristóf Íjászpálya

Zamárdi

Egész évben üzemelő pinceétterem-pincegaléria-borpince, feldolgozó és palackozó. saját termelésű és palackozású borok elvitelre is. Borkóstolók, egyéb rendezvények szerve...

Szamárkő

Zamárdi

Tájház

Zamárdi

1960-as évek elején vetődött fel először annak a gondolata, hogy a Fő utca 83. számú házat a községi tanács megveszi, tájház formájában megőrzi, és berendezi a régmúlt tá...

További látnivalók

Programok a környéken

Sátántanga - Ráskó Eszter önálló estje, műsorvezető: Fülöp V...

Zamárdi

Dumaszínház, Zamárdi - Kertmozi

2026.07.21

19:00

7 990 Ft

Dumaszínház est

Idővel - Kovács András Péter önálló estje, előzenekar: Lovás...

Zamárdi

Dumaszínház, Zamárdi - Kertmozi

2026.08.11

20:00

7 990 Ft

Dumaszínház est

SÜSÜ a sárkány kalandjai - zenés mesejáték

Zamárdi

Kertmozi Szabadtéri Színpad, Kertmozi - Szabadtéri Színpad

2026.08.08

10:00

5 900 Ft

SÜSÜ, a sárkány kalandjai - zenés mesejáték Nagyszínházi önmagában forgó díszlettel, szemkápráztató jelmezekkel, 2 méteres Süsüvel, eredeti újrahangszerelt zenével.

További programok