utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…
Főoldal Egész ország Közép-Dunántúl Veszprém és környéke Felfedezés

Veszprém és környéki látnivalók - 19. oldal

Bővebben a helyről

Központi fekvése és természeti gazdagsága történelmi, kulturális és gazdasági jelentőségét is megalapozta. A magyarság 1100 évvel ezelőtti honfoglalását követően kiemelkedő szerepet játszott az új államszervezet létrehozásában. 

A római hódítók betelepítették az egész térséget, melynek emlékeit több településen megtalálták. Közülük a legjelentősebb a római kori villagazdaság maradványa Baláca-pusztán. A környék először I. István király uralkodása alatt indult fejlődésnek, amikor Veszprém vármegye számos kiváltságot élvezett. A török uralom alatt a települések nagy része elpusztult. 

Veszprémben alakult meg az első magyar keresztény püspökség, a város később érseki székhely lett. Az államalapító Szent István király és felesége, Gizella királyné gyakran tartózkodott itt, ezért a megyeszékhely ma is viseli a „királynék városa” elnevezést. A többi településnek is történelmi szerepe volt Magyarország életében, például Pápa református iskolái, kollégiumai, élénk szellemi élete külön is kiemelhető. Rendkívül gazdag a műemlékállomány is, az országban Budapest után itt tartják nyilván a legtöbb, mintegy ezeregyszáz műemléket, továbbá közel harmincezer hektár az országos jelentőségű védett természeti terület.  

Területének nagyobb részét a vadregényes Bakony-hegység foglalja el, északon a Kisalföld termékeny síkságának széle határolja, délről a Balaton északi partja, nyugati részén pedig a Balaton-felvidék és a Keszthelyi-hegység ölelésében a Tapolcai-medence. A térségben számos német nemzetiségű népcsoport él, elsősorban a bakonyi településeken, de a szlovákok is megtalálhatók. 

A nemzetiségi megoszlásnak történelmi okai vannak. A török dúlás után a XVIII. században betelepítéssel jöttek ide a németek és a szlovákok, akik kultúrájuk, szokásaik mellett új kézműipari ágakat is magukkal hoztak. 

Nemzetközileg is elismert a térség kulturális és művészeti élete. Mindebben szerepet játszik az, hogy a magyar irodalmi-, képzőművészeti-, zenei- és tudományos élet elitje az év egy részét a Balaton északi partján, a Káli-medencében, illetve a Bakony és a Somló tájékán töltötte-tölti alkotó munkával. Érdemes felkeresni a gazdag forrásanyaggal bíró múzeumokat és az ország egyik legszebb színházát is a megyeszékhelyen.

Városok: Adorjánháza, Ajka, Ajka-Bakonygyepes, Apácatorna, Bakonybél, Bakonykoppány, Bakonynána, Balatoncsicsó, Bánd, Bazsi, Berhida, Bodorfa, Borzavár, Csabrendek, Csehbánya, Csesznek, Csögle, Csót, Dabronc, Devecser, Doba, Döbrönte, Dudar, Egeralja, Eplény, Farkasgyepű, Ganna, Gic, Gógánfa, Gyepükaján, Hajmáskér, Hajmáspuszta, Halimba, Hárskút, Hegyesd, Herend, Hosztót, Iszkáz, Jásd, Kádárta, Kamond, Kapolcs, Káptalanfa, Káptalantóti, Kerta, Kerteskő, Kisapáti, Kislőd, Kővágóörs, Köveskál, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Litér, Lókút, Lovászpatona, Magyarpolány, Márkó, Megyer, Mencshely, Mindszentkálla, Nagyalásony, Nagyesztergár, Nagypirit, Nagytevel, Nemesgulács, Nemeshany, Nemesvita, Olaszfalu, Örvényes, Öskü, Ötvös, Paloznak, Pápa, Pápakovácsi, Papkeszi, Pénzesgyőr, Pétfürdő, Porva, Pula, Sáska, Sóly, Somlójenő, Somlóvár, Somlóvásárhely, Sümeg, Sümegprága, Szápár, Szentgál, Szentkirályszabadja, Tagyon, Taliándörögd, Tapolcafő, Tés, Tótvázsony, Tündérmajor, Tüskevár, Ukk, Úrkút, Uzsa, Városlőd, Várpalota, Vászoly, Veszprém, Veszprémfajsz, Vilonya, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörö, Zalahaláp, Zirc

518 találat

Szent Mauríciusz Plébániatemplom

Bakonybél

1018-ban Szent István király alapított monostort Szent Günther szerzetes javaslatára a Bakony kies völgyében, a mai Bakonybél környékén. E területen remetéskedett Imre herceg tanítása után Szent Gellért is. A középkori templom formájáról, méretéről semmit nem tudunk, azt csak néhány oklevél említi. A monostor azonban fontos kulturális és közigazgatási központ lett. A ma is álló templom alapkövét 1750-ben rakták le, felszentelésére 1754-ben került sor, melyet Sajghó Benedek pannonhalmi főapát végzett nagyobb papi segédlettel. A templom teteje, a monostor és a falu 130 háza azonban 1780. július 30.-án, egy vasárnapi napon keletkezett tűzvészben (egyesek szerint szándékos gyújtogatás következtében) teljesen leégett, majd a tető nélküli templomot a falakat és a boltozatot egy roppant zápor augusztus 21.-én teljesen eláztatta, az épület életveszélyessé vált. A felújítási munkálatokkal csak 1782 novemberében lettek kész. Az épület külső formája, (melyet az 1758-ban készült oltárképen megörökítettek), az évszázadok folyamán nem sokat változott. Az épület belső kialakítása meglehetősen egyszerű. Legfőbb dísze a Polinger (Pohlinger) Ignác pápai festő által 1758-ra elkészült főoltár. A kompozíció három részre osztott. A kép alján az alapító Szent István és Boldog Gizella királyné térdel, kezükkel a béli monostor és a templom épületére mutatnak. A középső mezőben, a felhőkön Szent Mauríciusz, a templom védőszentje áll dárdával és zászlóval a kezében, mögötte katonái, vértanútársai sorakoznak. Az oltár legfelső részében Szűz Máriának a mennyek királynéjává koronázását látjuk. Az oltárkép két oldalán Szent László király és Szent Imre herceg szobra áll, az oszlop talapzatán pedig a négy evangelista ül. A főhajó két oldalán egy-egy mellékoltár épült. Tőle balra a Mária-oltár, amelynek festményén Szűz Mária látható, amint lábával a bűnt jelképező kígyó fejére tapos. A másik oldalon a rendalapító Nursiai Szent Benedek alakja áll, kezében tartva a rend szabályzatát, a Regulát. A hajó jobboldali falán függő festmény azt a jelenetet ábrázolja, amikor István király és Gizella királyné Szent Gellértre bízza Imre herceg nevelését. Kropp Frigyes győri festő műve. A hajó baj oldali falának utolsó képe a leghíresebb, id. Dorffmeister István alkotása 1779-ből. A Szent Család Jeruzsálemből Názáretbe való visszatérését ábrázolja. A szószék 1760-ban készült el, a műemlék orgona pedig 1822-től néhány évvel ezelőttig szolgálta a templomi liturgiát.

Templom

25 találat a térképen ebből az oldalból