utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…
Főoldal Egész ország Közép-Dunántúl Veszprém és környéke Felfedezés

Veszprém és környéki látnivalók - 15. oldal

Bővebben a helyről

Központi fekvése és természeti gazdagsága történelmi, kulturális és gazdasági jelentőségét is megalapozta. A magyarság 1100 évvel ezelőtti honfoglalását követően kiemelkedő szerepet játszott az új államszervezet létrehozásában. 

A római hódítók betelepítették az egész térséget, melynek emlékeit több településen megtalálták. Közülük a legjelentősebb a római kori villagazdaság maradványa Baláca-pusztán. A környék először I. István király uralkodása alatt indult fejlődésnek, amikor Veszprém vármegye számos kiváltságot élvezett. A török uralom alatt a települések nagy része elpusztult. 

Veszprémben alakult meg az első magyar keresztény püspökség, a város később érseki székhely lett. Az államalapító Szent István király és felesége, Gizella királyné gyakran tartózkodott itt, ezért a megyeszékhely ma is viseli a „királynék városa” elnevezést. A többi településnek is történelmi szerepe volt Magyarország életében, például Pápa református iskolái, kollégiumai, élénk szellemi élete külön is kiemelhető. Rendkívül gazdag a műemlékállomány is, az országban Budapest után itt tartják nyilván a legtöbb, mintegy ezeregyszáz műemléket, továbbá közel harmincezer hektár az országos jelentőségű védett természeti terület.  

Területének nagyobb részét a vadregényes Bakony-hegység foglalja el, északon a Kisalföld termékeny síkságának széle határolja, délről a Balaton északi partja, nyugati részén pedig a Balaton-felvidék és a Keszthelyi-hegység ölelésében a Tapolcai-medence. A térségben számos német nemzetiségű népcsoport él, elsősorban a bakonyi településeken, de a szlovákok is megtalálhatók. 

A nemzetiségi megoszlásnak történelmi okai vannak. A török dúlás után a XVIII. században betelepítéssel jöttek ide a németek és a szlovákok, akik kultúrájuk, szokásaik mellett új kézműipari ágakat is magukkal hoztak. 

Nemzetközileg is elismert a térség kulturális és művészeti élete. Mindebben szerepet játszik az, hogy a magyar irodalmi-, képzőművészeti-, zenei- és tudományos élet elitje az év egy részét a Balaton északi partján, a Káli-medencében, illetve a Bakony és a Somló tájékán töltötte-tölti alkotó munkával. Érdemes felkeresni a gazdag forrásanyaggal bíró múzeumokat és az ország egyik legszebb színházát is a megyeszékhelyen.

Városok: Adorjánháza, Ajka, Ajka-Bakonygyepes, Apácatorna, Bakonybél, Bakonykoppány, Bakonynána, Balatoncsicsó, Bánd, Bazsi, Berhida, Bodorfa, Borzavár, Csabrendek, Csehbánya, Csesznek, Csögle, Csót, Dabronc, Devecser, Doba, Döbrönte, Dudar, Egeralja, Eplény, Farkasgyepű, Ganna, Gic, Gógánfa, Gyepükaján, Hajmáskér, Hajmáspuszta, Halimba, Hárskút, Hegyesd, Herend, Hosztót, Iszkáz, Jásd, Kádárta, Kamond, Kapolcs, Káptalanfa, Káptalantóti, Kerta, Kerteskő, Kisapáti, Kislőd, Kővágóörs, Köveskál, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Litér, Lókút, Lovászpatona, Magyarpolány, Márkó, Megyer, Mencshely, Mindszentkálla, Nagyalásony, Nagyesztergár, Nagypirit, Nagytevel, Nemesgulács, Nemeshany, Nemesvita, Olaszfalu, Örvényes, Öskü, Ötvös, Paloznak, Pápa, Pápakovácsi, Papkeszi, Pénzesgyőr, Pétfürdő, Porva, Pula, Sáska, Sóly, Somlójenő, Somlóvár, Somlóvásárhely, Sümeg, Sümegprága, Szápár, Szentgál, Szentkirályszabadja, Tagyon, Taliándörögd, Tapolcafő, Tés, Tótvázsony, Tündérmajor, Tüskevár, Ukk, Úrkút, Uzsa, Városlőd, Várpalota, Vászoly, Veszprém, Veszprémfajsz, Vilonya, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörö, Zalahaláp, Zirc

518 találat

Megyeháza

Megyeháza

Veszprém

Az eklektikus stílusú megyeháza 1885-1887-ben épült Kiss István budapesti építész tervei szerint. Az 1867-es kiegyezést követő gazdasági fellendülés becses építészeti emléke, mely különálló szögletes, tömör tömbjével egyaránt érzékelteti a közigazgatás hierarchiájában betöltött funkcióját, valamint harmonikus, a múltat idéző szépségével, művészeti értékével is. A megyeháza Veszprém vármegye első székházát váltotta fel. A megyeház építésére meghirdetett nyilvános tervpályázatot Kiss István (1857-1902) budapesti építész nyerte el 1884-ben. Az épület méretei, szépsége ma is lenyűgözi szemlélőjét. Kétemeletes, szimmetrikus, hármas tagozódású. A 60 méter hosszú főhomlokzat 4,5 méterre kiugró középső tagozata a megyeháza legdíszesebb része. Az első és a második szintet magában foglaló falfelületet korinthoszi féloszlopok ékesítik, melyek felső zugaiban allegorikus nőalakok húzódnak meg: az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a földművelés, a kereskedelem, a művészet és az ipar jelképei. A homlokzati egységet timpanon zárja. Felavatásának 100. évfordulójára megújult az épület. Teljes rekonstrukciója a 80-as évek elején kezdődött. A munka során hat tanácskozótermet alakítottak ki, ezek falát terrakotta domborművek díszítik, a megye műemlékeit, népi építészeti nevezetességeit. A termek az 1990-es évek elején kaptak megkülönböztető nevet. A földszinti lila terem névadója, a székesegyház alapítója Gizella királyné; az első emeleti kis piros terem a delegációs terem, a volt VB-terem Egry József, a nagy piros terem a tervező Kiss István; a kék terem pedig a Balaton nevét kapta. A második emeleti zöld terem lett a gobelinterem.

Különleges hely

25 találat a térképen ebből az oldalból