Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteménye , Veszprém

Átmenetileg nem látogatható, várhatóan maximum 2025-ig. A felújításról bővebb információért kérjük látogassanak el a https://www.facebook.com/aveszpremivarnegyedmegujulasa oldalunkra, ahol folyamatosan friss információval szolgálunk. A 2023-ban megrendezésre kerül Európa Kulturális Fővárosa programsorozat kapcsán a Vár részleges megnyitásra kerül. A felújítási munkálatok teljes befejezése várhatóan 2025-ben történik meg. Köszönjük megértésüket és türelmüket, várjuk Önöket a jövőben! A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményt dr. Szendi József veszprémi püspök alapította 1985-ben. Az egyházművészeti gyűjtemény műkincseit dr. Klempa Sándor apostoli kormányzó és Bánáss László püspök gyűjtötte össze az egyházmegye területéről. A múzeum számára a Tejfalussy kanonok által a 18. században építtetett kúriát jelölték ki.

A gyűjtést az első igazgató, Márton Antal kanonok, hárskúti plébános és Csóka Karola múzeum-igazgató folytatta. Gazdag a gyűjtemény ötvösanyaga, kiemelkedő ritkaság az ortodox liturgikus gyűjtemény, említésre méltó a míves faszobor-gyűjtemény és jelentős a múzeum grafikai és textil-anyaga. A műkincsek nagy része reneszánsz és barokk. Ezek közül a l egértékesebb Vetési Albert püspök 15. századi velencei miseruhája.
A Gyűjtemény igazgatása alá tartozik a Szent György-, a Gizella-kápolna, az Érseki Palota (májustól október végéig) és a Piarista-templom. A kiállítások és a kápolnák májustól október végéig látogathatók, előzetes bejelentkezésre ezen kívül is megtekinthetők.

Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény

A veszprémi püspök királyné-koronázási joga

A veszprémi püspökség a tíz Szent István-i alapítású püspökség közül feltehetően a legkorábbi lehetett, 1001-ben már biztosan létezett. A veszprémi székesegyházat középkori források szerint a bajor származású Gizella királyné alapította. Itt őrizték női koronáját, ám Ii. András a koronaékszert az 1217. évi szentföldi háborúba magával vitte, majd pénzzé tette azt. A veszprémi püspök királyné-koronázási joga hagyomány által szentesített ősi jog volt. A királynék koronázása a 16. század közepéig a Szent Koronával, majd a Habsburg-időkben az úgynevezett “házi koronával” és a Magyar Szent Korona jobb vállhoz érintésével történt. A 14. századtól viselték Veszprém püspökei a királyné kancellárja címet, s azt 1946-ig feltüntették címeik között. 1392-től 1773-ig a püspökök voltak Veszprém vármegye főispánjai is.

Veszprém Város Értéktárának részévé nyilvánította 2014-ben a veszprémi püspök királyné-koronázási jogát mint szellemi örökséget Veszprém Megyei Jogú Város Települési Értéktár Bizottsága a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény felterjesztése alapján.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Értéktár Bizottsága a veszprémi püspök királyné koronázási jogát, mint szellemi örökséget a Veszprém Megyei Értéktár kulturális örökség szakterületi kategóriájába is felvette, valamint javaslatot tett a Hungarikum Bizottságnak a Magyar Értéktárba történő felvételére.

A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény kiállítóhelyei és műemléképületei

Tejfalussy-ház

1772-ben Tejfalussy (Milchdorfer) János György éneklőkanonok építtette a Tejfalussy kanonoki házat a Szent Ferenc-rendiek közvetlen északi szomszédságában. Az emeletes barokk főépület boltozott helyiségeivel, eredeti képet mutató lépcsőházával a kettős várfalra épült, valószínűleg két itt állt kora barokk épület helyére. Az épületet Homolyai János kanonok vásárolta meg, 1746 előtt Szabady János kanonok újjáépíttette. Pincéje kazamata lehetett, az épület a Biró-Giczey-féle házzal rokon homlokzati felosztást mutat. Hat ablaktengelye közül a két középsőt a főpárkányból kiemelkedő, timpanonnal lezárt rizalit emeli ki. A homlokzatfal hatalmas, tömör földszinti alapépítménye középkori várfalon áll. Ezen az oldalon három-, az utcai oldalon kétszintes. Az udvar maradványa lehet azoknak a közöknek, “térjmegutcáknak”, amelyek a 18. századi palotaépítések előtt a Várat jellemezték.

A több átalakítást megélt épület 1985 óta ad otthont a Veszprémi Érsekség egyházi kincstárának és fő kiállítóhelyének, a magyarországi egyházi kincstárak második leggazdagabb, körülbelül 5000 műtárgyból álló gyűjteményének.

Reneszánsz, barokk ötvös-, ortodox liturgikus tárgyait, faszobrait, grafikáit, liturgikus textiljeit Bánáss László püspök /1888-1949/ és Klempa Sándor apostoli kormányzó /1898–1985/ gyűjtötte össze. Az intézményt Szendi József veszprémi püspök alapította 1985-ben. A Gyűjtemény alapító igazgatója Márton Antal kanonok volt. A Gyűjtemény őrzi a Magyar Koronázási Palást Bécsben készült 19. századi másolatát, Erzsébet királyné ajándékát; az Erzsébet királyné koronázási díszruhájából készült miseruhakészletet; Zita királyné koronázási ajándékát: Hornig bíboros bécsi ötvösműhelyben készült pásztorbotját; Mindszenty József veszprémi püspöki tárgyait, valamint a firenzei Andrea del Sarto és a velencei Veronese műhelyének munkáit, Piazzetta-műveket, az orosz és a szerb ikonművészet, a bakonyi üveghuták, a Herendi Porcelánmanufaktúra remekeit, Albrecht Dürer műhelyében készült metszeteket és több török, arab és japán műtárgyat.

A Gyűjtemény rendezi a Tejfalussy kanonoki ház, az Érseki Palota, a Gizella- és a Szent György-kápolna, valamint a Piarista templom állandó és időszaki kiállításait.

Kiállítások a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben

Gizella királyné és a veszprémi püspök királyné-koronázási joga – 2014. május 7. – 2014. október 31.

Kamarakiállítások:

Diplomáciai szolgálatban – Vetési Albert, Mátyás király vezető diplomatája

Isten és a haza szolgálatában – Esterházyak és barokk püspökök

2014. május 7-én, a Gizella Napok ünnepélyes megnyitóján mutatja be koronázási kiállítását a Gyűjtemény Gizella királyné és a veszprémi püspök királyné-koronázási joga címmel. Különös aktualitást ad a kiállításnak Mátyás király koronázásának 550. évfordulója. Vetési Albert veszprémi püspök, Beatrix királyné koronázó főpapja kulcsszerepet játszott Mátyás király diplomáciájában. A püspök reneszánsz miseruhája a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény emblematikus műtárgya.

Lapidarium – Kőtöredékek a veszprémi várból

Az egyházmegyéből, Veszprém városából, illetve a várhegyről származó kőfaragványok – középkori építészeti tagozatok, sírkőtöredék, keresztelő medence és barokk oltár-, illetve szobortöredékek – egyaránt találhatóak a Gyűjtemény kőtárában. A püspöki székhely középkori épületeiről származnak a székesegyház 11. századi palmettadíszes faragványai, a templom 1400 körüli felújítása során készült boltozati zárókő, a Szent György-, illetve a Gizella-kápolna 13. századi, részben festett építészeti tagozatai, valamint utóbbi barokk oltárának részlete és az 1938. évi felújításból származó homlokzati vasrácsa is. A töredékek nagy része a török kori pusztulás következtében került földbe, illetve az azt követő újjáépítések során másodlagosan, építőanyagként felhasználva várfalakba, barokk templomok vagy lakóházak falaiba. Így a Gyűjtemény folyamatosan gazdagodik a régészeti feltárások és műemléki kutatással kísért épületfelújítások során napvilágra kerülő kőfaragványokkal.

A Gizella Nap alkalmából felújított Lapidarium 2014. május 7-től látogatható.

Szent György-kápolna

1957-ben a székesegyház északi oldala mellett faragványos és festett falrészek kerültek elő, a Szent György-kápolna maradványai. A középkori oklevelekben többször említett kápolna szentélye patkóalakú volt. Itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet Szent István 1016-18 között a bolgárok felett aratott győzelme emlékére a bizánci császártól kapott. Erről az 1109-1112 között írt Szent Imre-legenda emlékezik meg. A 13. századi Szent György-kápolna alatt egy körtemplomot (rotundát) találtak a feltáráskor. Itt látható Vetési Albert püspök, Mátyás király vezető diplomatája vörösmárványból készült sírköve, aki 1473-ban a kápolnát újrafestette és egy vörösmárvány gótikus oltárt állíttatott fel benne. A kápolna káptalanterem is volt, sőt egy 1417-ben kiadott oklevél szerint püspököt is választottak itt.

Gizella-kápolna

Veszprém egyik műemlék-gyöngyszeme, a vallon származású Robertus püspök által építtetett legkorábbi magyar püspöki vagy királyi magánkápolna 13. századi freskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak; boltozati zárókövei is egyedülállóak. Az épület a korai gótika jegyeit hordozza magán. Apostolokat ábrázoló freskói egykorúak az épülettel és bizánci stílusúak. A felső-kápolnából fennmaradt az északi fal a boltozatokat hordó támkötegekkel, fölöttük a boltindításokkal és diadalívpillér-fejezetein 11 kis sárkányfigurával. Az alsó kápolna megközelíti a késő Árpád-kori egyházi művészet legkvalifikáltabb szintjét. Értékét növeli, hogy itt folyt az egyik legkorábbi magyarországi műemléki helyreállítás.

Érseki Palota – Enteriőr kiállítás – Erzsébet és Zita királyné emlékezete

Az Esterházyak építésze, Fellner Jakab tervei alapján és Koller Ignác püspök megrendelésére 1765-1776 között épült a magyar barokk építészet egyik remekműve. Belső tereit Giuseppe Orsatti gipszstukkói, a bécsi Johann Cymbal által 1772-ben festett mennyezeti freskók a négy évszak allegorikus alakjával, a Rubens, Poussin, Le Brun, J. Vernet, Watteau, Chardin festmények nyomán neves metszők által készített rézmetszetek, az Erzsébet királyné fogadására készíttetett gyöngyházintarziás ülőgarnitúra és az empire bútorművészet remekei díszítik.

Az északi melléklépcsőházban a püspöki házi kápolna és Koller püspök könyvtára található. A kápolna mennyezetén Cymbal-freskó, az északi falon Oeser Ádám “Ecce Homo” című festménye. A Magyarok Védasszonyáról Szent Imre és Szent Margit társaságában készült oltárképet Szoldatits Ferenc készítette.

Időszaki kiállítások:

Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművész emlékkiállítása – 2014. június 6.- szeptember 10.

Ozsvári Csaba ötvösművész emlékkiállítása – 2014. szeptember 20. – október 31.

Szent Imre Piarista- és Helyőrségi-templom

A klasszicista stílusú, Szűz Mária és Szent Imre tiszteletére szentelt templom szentélyének falait Bucher Ferenc, a mennyezeti freskókat Szirmai Antal, az oltárképet Rudolf Steiner készítette. A templomot az 1711-ben Veszprémbe települt piaristák korszerű oktatási és szellemi központja, a Piarista Gimnázium és Rendház mellé építették. Ma a Magyar Honvédség helyőrségi temploma. Kiállítóterében a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény egyháztörténeti és egyházművészeti kiállításokat rendez.

Időszaki kiállítások:

Történelmet írtak – Xxiii: János és Ii. János Pál pápa az életszentség útján – 2014. április 11. – 2014. június 30.

Tábori lelkészi és tábori kórházi szolgálat az első világháborúban – 2014. július 28. – 2014. szeptember 30.

Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény
Tejfalussy-ház: Vár u. 35.
Érseki Palota: Vár u. 16.
Gizella-kápolna: Vár u. 16.
Szent György-kápolna: Vár u. 20.
Piarista templom: Vár u. 12-14.
Tel.: (+36) 88 426-095
Www.gizellagyujtemeny.hu
Info.boldoggizella@gmail.com

A Veszprémi Érsekség közgyűjteményei az Érseki Palotában:

Az Érseki Palota 65.000 kötetes, főként latin nyelvű könyvtárát és a gazdag levéltári anyagot Hornig Károly 17.000 kötetes gyűjteménye és Koller Ignác püspök patinás, barokk könyvtárszobája gazdagítja. A könyvgyűjteménynek ma az Érseki Könyvtár ad otthont.

Érseki Könyvtár
8200 Veszprém, Vár u. 16.
Tel.: 88/426-088, Fax.: 88/426-287
Konyvtar@veszpremiersekseg.hu
Www.vek.veszprem.hu

Az Érseki Palota ad otthont az egyik leggazdagabb hazai oklevélgyűjteményt őrző Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárnak is. A levéltár csoportok számára előzetes bejelentkezéssel megtekinthető, diákcsoportok részére címerfestésre és középkori oklevélkészítésre biztosít lehetőséget.

Érseki És Főkáptalani Levéltár
8200 Veszprém, Vár utca 16.
Tel.: 88/426-088
Fax.: 88/426-287
Www.leveltar.veszpremiersekseg.hu
Leveltar@veszpremiersekseg.hu