Székesegyház

A székesegyház méreteivel is kiemelkedik a magyar műemléki anyagból: külső hossza 72 m, belső hossza: 60 m, magassága:55 m. Magyarország harmadik legnagyobb látogatható székesegyháza az Esztergomi és az Egri után. A Szűz Mária és Szent Mihály tiszteletére szentelt nagytemplom főhomlokzatán a tornyok közötti hat korinthoszi oszloppáros előcsarnok dominál. A választó párkány felett Bechert József váci szobrász alkotásai láthatók: balról jobbra: Péter, Pál, Szűz Mária, József, János, Jakab. Az előcsarnok falán stukkó domborművek láthatók, amelyek Migazzi címerét és evangéliumi jeleneteket ábrázolnak. Az egyhajós templom belseje későbarokk stílusú. A főoltár és a kupola freskóját a XVIII. század legjelentősebb osztrák festője Franz Anton Maulbertsch készítette. A főoltárkép Szűz Máriának Szent Erzsébetnél tett látogatását ábrázolja, a kupolafreskó pedig a menyország lakóit, köztük a magyar szenteket. A főoltár falképét elkészülte után két évvel Migazzi püspök Johann Martin Schmidt: Keresztrefeszítést ábrázoló vászonképével letakartatta. A freskót 170 év múlva 1944-ben szabadították ki és restaurálták. A főoltárt a hajótól reneszánsz korlát választja el, mely a törökök által elpusztított reneszánsz bazilikából maradt ránk. A kupolát hordozó pillérek lemetszett sarkain, vörös márvány táblákon Forgách Pál, Althann Mihály Frigyes, Althann Mihály Károly és Migazzi Kristóf püspökök arcmását örökítették meg. A kereszthajóban álló oltárok vászonképei olasz templomokban lévő festmények másolatai, a másik két mellékoltár képeit Johann Martin Schmidt készítette.

Az 1940-es évekig a két Maulbertsch freskón kívül más falfestmény nem volt a katedrálisban. Ekkor azonban a kereszthajó négy hatalmas falfelületére kerültek a mezőkövesdi Takács István freskói, a szentély félkupolájába Kontuly Béla falképe. A Székesegyházban renszeresen tartanak Istentiszteletet, szívesen választják házasságkötés vagy keresztelő színhelyéül, és ünnepnapokon, kivételes akusztikája miatt hangversenyeknek is otthont ad.