Református Templom

Szerencs legrégibb temploma a XIII. században épült eredetileg román stílusban, azonban először egy 1321-es feljegyzés tesz róla említést. Az épületet 1480-ban átalakították, ekkor készült a középen álló gótikus torony. A torony belső terében keresztboltozatos helyiség van, falában pedig kőkeretes ablakokat helyeztek. A templomot támpillérek fogják körül, hajója dongaboltozatos, a szentélytől félköríves diadalív választja el. A templomot 1595-ben adományozta Rákóczi Zsigmond református hittársainak, az ő támogatásával jelentős átalakításokat végeztek.

1605-ben e templom falai között választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé. Az országgyűlés emlékezetére a templom falán emléktáblát helyeztek el. A templom hajójában található az a márványszarkofág, amelyet 1618-ban készíttetett Rákóczi Zsigmond három fia, György, Zsigmond és Pál. A síremlék felső lapján a Rákóczi-címer és egy felirat látható, a nyugati oldalon a következő felirat olvasható: "Tebenned reméltem Uram, hogy nem leszek porrá mindörökké!" A déli oldalon egy magyar nyelvű vers őrzi Rákóczi Zsigmond emlékét. A síremlék alatt van a kripta, ahová egy deszkaajtó felnyitása után lehet bejutni. Ott található a fejedelem földi maradványait őrző urna, amelyet 1849-ben kapott adományul a város a X. zászlóalj tisztikarától. A templom harangja 1646-ból való, I. Rákóczi György fejedelem ajándéka. A templomot 1791-ben, majd 1903-ban renoválták, de 1921-ben leégett a födémzete és a torony sisakja. Az elpusztult részeket az egyházközség adományaiból állították helyre.