Katolikus plébániatemplom

A Klissza fallal övezett Vár-domb lapos síkján látható a barokk katolikus plébániatemplom, homlokzati tengelyében egy torony áll. Szentendre legrégebbi épülete, első kőtemploma. Ezen a helyen már a tatárjárást követő években román stílusú templom épült, de ezt az épületet az esztergomi johannita lovagok 1294-ben lerombolták.

A XIV. század elején a templomot újjáépítették, ebből az időből valók a kora gótikus ablakok, bár gótikus stílusjegyekkel még a XV. századi építkezések során is gazdagodott. A török hódoltság alatt az épület nagy károkat szenvedett, és csak 1710-ben, a Zichy család támogatásával állították helyre. 1791-ben a templomot a kincstár bővítette, legutóbb pedig 1957-ben renoválták. E munkálatok során bukkantak elő az északi és déli oldal, illetve a torony román és csúcsíves ablakai, valamint a déli oldal bejárati gótikus kapuíve és a szép freskómaradványok is.

A középkori építkezés nyomai látszanak a templom és a torony délnyugati támpillérén, kváderkövein valaha gótikus napóra mutatta az időt. A templom belseje három boltozott hajóra oszlik. A torony, a kórus és a főhajó keresztboltozatos, a sekrestyét pedig dongaboltozat fedi. A főoltárkép Jézus keresztelését ábrázolja, a szószék rokokó díszítésű, helyi mesterek fából készült szobrai ékesítik. A templom belsejében állították ki a dalmátok múlt századi, zöld színű zászlaját, amelyet szentek képei és a szőlőművelésben használt eszközök díszítenek. Freskóit a Művésztelep lakói alkották.