utazzitthon.hu
Keresés…
Keresés…
Főoldal Egész ország Észak-Alföld Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Felfedezés

Szabolcs-szatmár-beregi látnivalók - 3. oldal

Kiemelt városok (6)

Buj, Kisvárda, Mándok, Mátészalka, Nyírbátor, Nyíregyháza

499 találat

Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény

Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény

Nyíregyháza

Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény a Felső-Tisza vidékének vízügyi tárgyi és írott emlékeit őrzi. A gyűjteményt 1962-ben alapította a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság. A Nyírvíz Palotában - amely 1914-ben épült és a Nyírvíz Szabályozó Társulat székháza volt - kezdődött meg a gyűjtő és rendszerező munka. Később a Móricz Zsigmond úti épület emleti részén, majd 2004. februárjától a földszinten kapott helyet a gyűjtemény. Működési engedélyt 1989-ben nyert. Az évtizedek alatt összegyűjtött anyag - a vízügyi múlt megannyi emléke - nagy meglepetést okoz a látogatóknak. Gyűjteményünkben láthatók eredeti mérnök oklevelek 1888-tól, festett olaj portrék régi neves vízügyi szakemberekről, igazgatókról, miniszteri biztosokról. Többségük neves korabeli portréfestő munkája. Megtalálhatók itt a kitűzés és a földmérés eszközei: szintezőműszerek a XIX. század végéről, teodolitok, szögprizmák stb. Maketteken ismerkedhet meg a látogató az istrángos cölöpverővel és a Szamoson működött utolsó hajómalommal stb. A kubikos talicska és kordély modellje felidézi azt a nehéz fizikai mukát, melyet elődeink végeztek annak érdekében, hogy mederbe tereljék a vizeket. Számos, főleg vízügyi vonatkozású érme is látható gyűjteményünkben. Igen értékes a Felső-szabolcsi Tiszai Árvízmentesítő és Belvízlevezető Társulat bronz érme, melyet 1896-ban az Ezredéves Országos Kiállításon nyert, továbbá a Vásárhelyi Pál emlékérme, amely a honfoglalás 1100. és a Tisza szabályozás megkezdésének 150. évfordulójára készült. A régi irodai eszközök között találhatunk mechanikus számológépet a XIX. század második feléből, logarléceket, tintatartókat. A hírközlés eszközei, melyek többek között segítették a vízrajzi észlelések továbbítását szintén itt láthatók fejlődésük folyamatában. A térképek rajzolásához használt eszközök szép számmal láthatók a vitrinekben: tuskihúzók, csőtollak, körzők, léptékvonalzók. A tervtárban találhatók a Tisza, Szamos, Túr, Kraszna folyók, belvízlevezető csatornák, műtárgyak, szivattyútelepek kiviteli tervdokumentációi. A fotótárban korabeli fotókon követhetjük nyomon többek között a szivattyútelepek, zsilipek építési munkálatait, a nagy árvizek okozta pusztításokat és az újjáépítést. Az 1820 kötetes múzeumi műszaki könyvtár értékes darabjai a Vízügyi Közlemények c. kiadvány az 1880-as évek végétől napjainkig. Neves vízügyi szakemberek életrajzi anyagai, monográfiák, térképek állnak a kutatók rendelkezésére. Szakdolgozatokhoz, pályázatokhoz, különböző témájú kutatásokhoz adunk forrásanyagot a hozzánk fordulóknak.

Múzeum

25 találat a térképen ebből az oldalból

Állítsa össze saját útitervét
Gyűjtse egy tervbe a szállást, a programokat és a látnivalókat napokra bontva — az AI-asszisztens segít, a kész tervet meg is oszthatja.
Útiterv készítése
Bővebben a helyről

Természetföldrajzi szempontból két tájra, a Felső-Tisza-vidékre és a Nyírségre tagolható. A megye legjelentősebb folyója a Tisza, mely Tiszabecsnél érkezik a megyébe, s egyben az országba.

A kanyargó Tisza az, amely alapvetően meghatározza a régiót. Attól a ponttól, ahol Tiszabecsnél Magyarország területére ér, békésen kanyarog észak felé, majd egyszerre dél felé fordul kétszáz kilométeres útjára. Valamikor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ütőere volt, ma pedig kellemes játszótér, hívogató partszakaszokkal, kapásra vágyó halakkal, és kerékpártúrákra ideális gátakkal. Mindemellett természetesen a kenusok, evezősök és jet-ski-sek paradicsoma is. 

Ám a Tisza nem volt mindig ennyire jóindulatú. Amíg a XIX. században el nem végezték a folyamszabályozást, a megye jelentős részeit árasztotta el időnként, és a mocsarak nagy körzeteket vágtak el más vidékektől. Ez azonban segített megmenteni ezt a vidéket attól a pusztítástól, amely az ország más részeit érte a török hódoltság idején a XVI. és XVII. századokban. 

Ez az elszigeteltség segített a terület jellegzetes fa harangtornyait és más hagyományos épületeit is megóvni az enyészettől. Ami Magyarország más részein elpusztult háborúk és megszállások eredményeként, az itt, az északkeleti részeken továbbél a helyiek és az idelátogatók örömére. A II. világháború előtt ez az országrész adott otthont Magyarország Budapest utáni második legnagyobb zsidó közösségének, és egykori jelenlétük ma is érezhető az itteni régi zsinagógák és zsidó temetők révén. 

A Felső-Tisza vidék ligeterdőinek, a Nyírség erdős-sztyepp vidékeinek, a Bereg jégkori reliktumainak néhány hangulatidéző foltja még ma is látható a természetvédelemnek köszönhetően. 

11 országos jelentőségű természetvédelmi területet találunk itt, mely méltó keret a mintegy 300 műemléki védettségű épületnek. 

Magyarország népművészeti hagyományai Európa leggazdagabbjai közé tartoznak, az északkeleti régió pedig semmilyen téren nem marad el az ország többi részétől, bizonyos területeken pedig kimagaslik. Nagyon kevés kivételtől eltekintve (amilyen például a tiszaháti és erdőháti festett templom-mennyezetek) csak a hétköznapi használati tárgyakat díszítették. Ez nem a szó klasszikus értelmében vett szépművészet, hanem a mindennapi emberek vágyának kifejeződése arra, hogy másképp lássák és láttassák az őket körülvevő világot. Némelyik ilyen munka igazi remekmű.

A szövést és hímzést mindig is magas fokon művelték Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Rétköz a háziszőttesről, a Bereg az egyedülálló keresztszemes hímzésről, a sokféle stílus ötvözéséről, Tarpa a tulipános és szegfűs hímzéseiről híres. Ma is látunk faragott díszítéseket háztetőkön és kapukon, az évente megrendezett Nemzetközi Fafaragó Tábor Vásárosnaményban életben tartja ezt a hagyományt. A fából készült tárgyak közül azonban a legelterjedtebb a kerekeskút, amelyet még ma is láthatunk falusi udvarokon. 

Forrás: www.tourinform.szabolcs.net