Római Katolikus Templom

1732-ben még fából épült imaháza volt az újra népesedő községnek. 

1743-ban kezdték építeni a jelenlegi templomot. 

A tornyot 1887-ben építették a templomhajóhoz. 

A templomot helybéli kőműves építette: " az öreg kőműves már magával is tehetetlen lévén, az soha jobbágy nem volt, hanem mivel a siroki templomot építette neki a helység Contraktust adott, hogy őtet holtig maguk között megszenvedik szabadságában " 

A szentély boltíves, a hajó felett festett deszkából készült a mennyezet, ami sajnos elpusztult. 

Mária Szeplőtelen Fogantatása c. oltárképet Hajóssy Alajos festette 1865 körül, 1924-ben Piroska János Kossuth-díjas művész festette át. 

A barokk stílusú főoltár fából készült, szarkofág formájú sztipesszel és drapéria díszítésű tabernákulummal. 

1946-ban helyezték a szentélybe Árpádházi Szt Margit szobrát, Borics Pál alkotását: " mélységes hálából a gondviselés iránt, hogy a szörnyű harcok alatt szeretteimmel együtt életben meghagyott, a siroki templom részére..., írta az ajándékozó Lados Ferenc plébános. 

A templom legújabb kori kálváriája 1944. dec. 6-án kezdődött: Takácsi Sándor nevezetű magyar  tüzér, ütegparancsnok Borsa laposáról a templom tornyát lelőtte, de az három lábon megmaradt. A harang megrepedt, a kövek ráomlottak a templomra, az orgona sípjait széthordták.

1950. okt. 24-én áldják meg a helyreállított templomot, a hívek adakozása révén 51 q búzát, 2 q árpát, 6 q kukoricát gyűjtöttek erre a célra. 

1823-ban készült a templomkertben álló  Nepomuki Szt. János szobor. 

1938 az I. világháború áldozatainak emléke. 

1985-ben állítottak emléket a II. világháborúban elesett apáknak és fiaknak. 

1998-ban készült a 48-as és 56-os emlékmű.  Bujáki Gyula készítette. A templomban két szobor található, melyek az 1904-ben elbontott, régi

mellékoltárról származnak: Szent István és Szent László helyi jellegű, szépen faragott figurái. Szent István magyaros viseletben Szent László páncélos katonai öltözetben. A szobrok 1740 körül készültek, újabban átfestették.
A templom külső falán a bejárat mellett a II. világháború áldozatainak emléktáblája látható. A táblát Kislégi Nagy László plébános úr helyeztette el — talán elsőként az országban — aranymiséjének évében, 1984-ben. 38 évet töltött Sirokban, ő maga is tábori lelkész főhadnagyként vett részt a háborúban. A Don-kanyarban a legnagyobb légi és földi tűzben lelkésztársával 250 embert mentett meg a biztos haláltól, amiért megkapta a Tűzkereszt és a Signum Landis kitüntetést. A plébániahivatal építése is az ő érdeme.