utazzitthon.hu
Keresés…
Keresés…
Főoldal Egész ország Dél-Dunántúl Pécs és környéke Felfedezés

Pécs és környéki látnivalók - 27. oldal

Kiemelt városok (14)

Belvárdgyula, Bikal, Cserkút, Drávasztára, Harkány, Komló-Sikonda, Kozármisleny, Magyarhertelend, Orfű, Pécs, Siklós, Villány, Villánykövesd, Zengővárkony

711 találat

Római Katolikus Templom

Villány

A pápai tizedjegyzék szerint Villányban már állt a XIV. század elején templom, melyet 1333-ban Szent Péter tiszteletére emeltek. A templom és a köréje települt egykori falu valahol a nagyharsányi úttól délre, a beremendi erdő közelében lehetett. A templom emlékét egy dűlőúti elnevezés is őrzi: Régi templomföldek, Alte Kirchenacker. Azon a lejtőn, ahol a mai Villány fekszik, szőlők voltak és ezek egészen a Remetéig húzódtak. A dűlő elnevezése is középkori eredetű, mert itt a hegy oldalába vájt barlangban remeték éltek. A középkori templomot vélhetően a mohácsi csata idején rombolták le. Ezután a katolicizmus Villány és környékéről teljesen eltűnt. Az ország 12 főpapja közül hét Mohácson elesett. A megüresedett püspökséget évtizedekig nem tudták betölteni. A törökök kiűzése után azonban megindult a település, és Villány lakossága érezhetően gyarapodott letelepedő német katolikusokkal. A település még 1739-ben sem rendelkezett saját plébániával, hanem filiája volt a Németmárokinak. Klimó György püspök 1776-ban létesített Villányban önálló plébániát. Első plébánosa Hadnagy Péter lett. Nevéhez fűződik az iskola alapítása és a templom bővítése 1781-ben. Azóta áll megmagasított tornya. Napjainkig tíz plébánosa volt a gyülekezetnek Arnold János 2005 decemberében ment nyugdíjba, azóta Lelkes József a plébános Villányban. Kohn András plébános (1853-1887) idejében 1865 augusztusában szentelték fel a festői templomhegyen fekvő kálváriát. Kohn plébános sírboltja ma is itt található.

Templom

25 találat a térképen ebből az oldalból

Állítsa össze saját útitervét
Gyűjtse egy tervbe a szállást, a programokat és a látnivalókat napokra bontva — az AI-asszisztens segít, a kész tervet meg is oszthatja.
Útiterv készítése
Bővebben a helyről

Hazánk legdélebbi tájegységét a mediterrán hangulatok, a toszkán dombokhoz hasonítható tájak látványa, a tüzes villányi vörösbor és a megszámlálhatatlan műemlék jellemzi. A Mecsek dűlőire látogatók pedig szinte az arcukon érzik Földközi-tengerről érkező szél simogatását. 

A kellemes, hazánkban melegnek számító klíma elősegítette a Magyarországon ritka növények megtelepedését is. A hegyoldalakon a szelídgesztenye-, mandula-, illetve fügefák is megélnek.

A délies lejtők és a bőséges napsütés hatására harmonikus ízvilágú, csodálatos vörösborokat palackoznak az itteni gazdák. Országszerte híres borvidék Villány, ahol a kadarka és a kékoportó terem. A megye termál- és ásványvizekben is igen gazdag, például itt található a világhírű harkányi gyógyfürdő, amelynek kénes vize sok betegségre gyógyír, élmény- és látványfürdőjében jakuzzi, pezsgőfürdő, fedett- és szabadtéri medencék, illetve csúszdák várják a családokat.

Pécs, a megyeszékhely már a Római Birodalom idején is lakott település volt, csak akkor még Sopianae-nak hívták. A korai kereszténység korszakát a Mons Sacrum (Szent hegy) környékén a mai katedrális előtti térségben feltárt ókeresztény temető jelzi, amely 2000 óta a Világörökség része. A kétszintes Péter-Pál sírkamrát bibliai témájú festmények díszítik, a Korsós sírkamrában pedig egy kápolna található, a falain az édenkert képeivel.

Majdnem pontosan ezer évvel a római megszállás után alapította meg I. István király a pécsi püspökséget és vele a székesegyházat. A gótikus, négytornyú templom ma is Pécs egyik legcsodálatosabb látnivalója.

De a megyeszékhelyen található a Nagy Lajos király által alapított első magyar egyetem is. A reneszánsz kultúra meghonosodása Janus Pannonius püspökségének idejére tehető, amelyről a Zsolnay Múzeum udvarán található reneszánsz kőtár tanúskodik.

A város neve mára összeforrott a Zsolnay kerámiáéval is, a manufaktúra múzeumában a méltán világhírű Zsolnay-porcelán története és jellegzetes darabjai láthatók.

A város pezsgő kulturális életéről számtalan rendezvény gondoskodik, köztük a Pécsi Országos Színházi Találkozó is. Ám nem csak nyáron rendeznek fesztiválokat a megyében. Mohácson a farsang, a busójárás vetekszik a velencei karnevállal. A báránybőr bekecsbe, ijesztő ördögmaszkokba öltözött busók a legenda szerint nem kisebb hőstettet vittek véghez, mint hogy kiűzték a városból a törököket.

A térségben rengeteg végvár állt valaha, közülük a siklósi maradt fenn a legépebben. A középkori vár lenyűgöző nyújt látványt szabálytalan négyszög alapú tömbjével, méltóságos magányában a hegytetőn. Szigetvár neve összefonódott Zrínyi Miklóséval, aki 1566-os török támadás idején a vár hősies védelmének irányítója volt.