utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…
Főoldal Egész ország Dél-Dunántúl Pécs és környéke Felfedezés

Pécs és környéki látnivalók - 27. oldal

Bővebben a helyről

Hazánk legdélebbi tájegységét a mediterrán hangulatok, a toszkán dombokhoz hasonítható tájak látványa, a tüzes villányi vörösbor és a megszámlálhatatlan műemlék jellemzi. A Mecsek dűlőire látogatók pedig szinte az arcukon érzik Földközi-tengerről érkező szél simogatását. 

A kellemes, hazánkban melegnek számító klíma elősegítette a Magyarországon ritka növények megtelepedését is. A hegyoldalakon a szelídgesztenye-, mandula-, illetve fügefák is megélnek.

A délies lejtők és a bőséges napsütés hatására harmonikus ízvilágú, csodálatos vörösborokat palackoznak az itteni gazdák. Országszerte híres borvidék Villány, ahol a kadarka és a kékoportó terem. A megye termál- és ásványvizekben is igen gazdag, például itt található a világhírű harkányi gyógyfürdő, amelynek kénes vize sok betegségre gyógyír, élmény- és látványfürdőjében jakuzzi, pezsgőfürdő, fedett- és szabadtéri medencék, illetve csúszdák várják a családokat.

Pécs, a megyeszékhely már a Római Birodalom idején is lakott település volt, csak akkor még Sopianae-nak hívták. A korai kereszténység korszakát a Mons Sacrum (Szent hegy) környékén a mai katedrális előtti térségben feltárt ókeresztény temető jelzi, amely 2000 óta a Világörökség része. A kétszintes Péter-Pál sírkamrát bibliai témájú festmények díszítik, a Korsós sírkamrában pedig egy kápolna található, a falain az édenkert képeivel.

Majdnem pontosan ezer évvel a római megszállás után alapította meg I. István király a pécsi püspökséget és vele a székesegyházat. A gótikus, négytornyú templom ma is Pécs egyik legcsodálatosabb látnivalója.

De a megyeszékhelyen található a Nagy Lajos király által alapított első magyar egyetem is. A reneszánsz kultúra meghonosodása Janus Pannonius püspökségének idejére tehető, amelyről a Zsolnay Múzeum udvarán található reneszánsz kőtár tanúskodik.

A város neve mára összeforrott a Zsolnay kerámiáéval is, a manufaktúra múzeumában a méltán világhírű Zsolnay-porcelán története és jellegzetes darabjai láthatók.

A város pezsgő kulturális életéről számtalan rendezvény gondoskodik, köztük a Pécsi Országos Színházi Találkozó is. Ám nem csak nyáron rendeznek fesztiválokat a megyében. Mohácson a farsang, a busójárás vetekszik a velencei karnevállal. A báránybőr bekecsbe, ijesztő ördögmaszkokba öltözött busók a legenda szerint nem kisebb hőstettet vittek véghez, mint hogy kiűzték a városból a törököket.

A térségben rengeteg végvár állt valaha, közülük a siklósi maradt fenn a legépebben. A középkori vár lenyűgöző nyújt látványt szabálytalan négyszög alapú tömbjével, méltóságos magányában a hegytetőn. Szigetvár neve összefonódott Zrínyi Miklóséval, aki 1566-os török támadás idején a vár hősies védelmének irányítója volt.

763 találat · 134 város a tájegységben

Városok: Abaliget, Adorjás, Almamellék, Alsószentmárton, Apátvarasd, Babócsa, Bakóca, Bakonya, Baranyahídvég, Békáspuszta, Belvárdgyula, Beremend, Bicsérd, Bikal, Bisse, Bogdása, Boldogasszonyfa, Bóly, Botykapeterd, Bükkösd, Csarnóta, Cserkút, Csertő, Csukma dülő, Cún, Diósviszló, Drávacsehi, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávasztára, Dunakömlőd, Dunaszekcső, Egyházasharaszti, Erdősmecske, Erzsébet, Fazekasboda, Felsőegerszeg, Gödre, Gyűrűfű, Harkány, Hidas, Himesháza, Hosszúhetény, Husztót, Ibafa, Illocska, Ivánbattyán, Kákics, Kárász, Kásád, Kémes, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kistapolca, Kölked, Komló, Komló-Sikonda, Kórós, Kovácshida, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Kozármisleny, Lánycsók, Lapáncsa, Lovászhetény, Magyaregregy, Magyarhertelend, Magyarlukafa, Majs, Mánfa, Maráza, Máriagyüd, Máriakéménd, Márok, Martonfa, Matty, Mecseknádasd, Mecsekpölöske, Mecsekrákos, Mecsekszakál, Mohács, Nagydobsza, Nagyharsány, Nagynyárád, Nagypall, Nagytótfalu, Nagyváty, Óbánya, Ófalu, Orfű, Palkonya, Patapoklosi, Pécs, Pécsdevecser, Pécsvárad, Pellérd, Piskó, Pogány, Püspökszentlászló, Rádfalva, Sámod, Sárok, Sásd, Sátorhely, Sellye, Siklós, Somberek, Somogyhárságy, Szajk, Szaporca, Szászvár, Szederkény, Székelyszabar, Szentegát, Szentkatalin, Szentlászló, Szigetvár, Szilágy, Szőke, Tarrós, Terehegy, Tésenfa, Tótszentgyörgy, Töttös, Túrony, Vajszló, Vásárosdombó, Vázsnok, Vékény, Villány, Villánykövesd, Zengővárkony

763 találat

Szent Miklós Templom

Szent Miklós Templom

Kővágótőttős

A hódoltság alatt folyamatosan itt élő lakosság a lehetőségeihez képest megőrizte, sőt bizonyára némileg javítgatta, és istentiszteleti célokra használhatta is a templomot. Azonban a hódoltság elmúltával Kővágótöttösre már nem került újra plébános. Radnai Mátyás pécsi püspök a töröktől való felszabadulás utáni esztendőben (1687) Kővágószőlősre küldött papot, aki Bakonya, Cserkút, Kővágószőlős és Kővágótöttös népének papja lett. Az 1714. évi egyházmegyei zsinat aktái említik a töttösi templomot. 1721-ben a templom ugyan használható, de meglehetősen leromlott állapotban volt. A templomot 1726-ban restaurálták. Ekkor még nem változtattak a templom építményén. 1780-ban az addig a középkori stílusjegyeket, viselő templomot a pécsi káptalan a korai igényeknek megfelelően átépítette. A régi, elég szűkös szentély helyébe bővebb, pontos félköralaprajzút építettek. A déli oldalon három XII. - XIII. századi keskeny, kisnyílású ablaka helyébe a barokk ízlésnek megfelelő ablakokat nyitotta. A nyugati bejáratnál a templom hajójában kórust építettek, ahova a későbbiekben kisméretű egymanuális, pedálos orgona is került. A templomhajóban az északi falon a sekrestyéből nyíló szószéket helyeztek el. Az addiginál nagyobb oltárt kapott a templom, a Szent Miklós oltárkép két oldalán levő Szent Antal, Szent Ferenc képeket szobrokkal cserélték ki. Az ekkor kialakult (késői) barokk templomot a következő két évszázadban igyekeztek karbantartani, idővel berendezése is némileg gazdagodott ugyan, de állagában meglehetősen leromlott. Az első nagy átépítés után 200 évvel, Csonka Ferenc Kővágószőlősi plébános ügybuzgalma és fáradozása eredményeként került sor a templom újabb, nagyszabású restaurálására, átépítésére. A szükséges terveket Schőner Lászlóné Pusztai Ilona, az Országos Műemlék Felügyelőség mérnöke készítette, és az 1980 1983 között végzett munkálatokat is Ő irányította. A templomépületet az 1780. évi átépítés utáni állapota szerint újították fel, mégis úgy, hogy a templom bizonyos törökkor előtti jellegzetessége bemutatásra került. Így a déli falon kibontottak egy középkori ablaknyílást, egy másik középkori ablaknyílás helyét pedig jelezték. A déli bejáratot a középkori formára állították vissza. Az 1780-as átépítésnél lebontott középkori szentély alapfalaiból kiindulva a középkori falak helyén kiemelt szintet alakítottak ki. A középkorból megmaradt keresztelő kutat a szentély közelébe, a szenteltvíztartókat a bejáratok mellé helyezték el. Az északi falon levő copf szószéket elbontották, a szószék nyílását befalazták. Az egész templom vakolatát belül is, kívül is leverték és a szükséges javításokat elvégezték, a tetőzetet, a toronysisakot teljességgel felújították. A barokk berendezésből csak kevés maradt a templomban. A múlt század végén festett Szent Miklóst ábrázoló oltárképet az északi falfelületre függesztették, mellette ugyancsak falra függesztve látható az egykor oltáron lévő két késő barokk faszobor (Páduai Szent Antal, Assziszi Szenet Ferenc), továbbá a teplomhajó és a szentély diadalíve sarkánál magasított állványon látható a régi oltár egy darabja (baldahin), amelyben a biblia van elhelyezve. A templom jelenleg használatos valamennyi berendezési tárgya új. Schőnerné tervei szerint keményfából készült a szembenéző oltár, a pasztofórium, az ambó, a szedilék, a húsvéti gyertya tartója és a padok. Az újjáépített templomot Bellon Gellért pécsi segédpüspök 1983. szeptember 17.-én áldotta meg, és adta át. Az 1980-1983 között végzett felújítás nem terjedt ki sem a csapadékvíz elvezetésére, sem a falak szigetelésére, ezért sajnos a templom fala 20 év alatt újra tönkrement. A falak egy másfél méter magasan felvizesedtek, a vakolat kívül-belül leromlott, az elektromos fűtés vezetékei életveszélyessé váltak. 2000-2004 között az Önkormányzat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium pályázatának segítségével a templomot felújította, és 2004 Pünkösd vasárnapján Tímár György plébános áldotta meg és adta át a község lakóinak. 2005-ben került átadásra a Toronyzene, mely naponta kétszer 1400-kor és 1800-kor játszza a rövidített Bányászhimnuszt: Tisztelet a bányász szaknak, Jószerencseáldás lengje át Bárha napfényt, odalent nem kapnak, Hőn imádják mégis a hazát... A "Tisztelet a bányász szaknak..." kezdetű német dal Közép-Európában, mint ünnepélyes bányászdal, Révay Károly szerint " Bányász himnuszként" volt általánosan ismert.

Templom

25 találat a térképen ebből az oldalból