utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…
Főoldal Egész ország Dél-Dunántúl Pécs és környéke Felfedezés

Pécs és környéki látnivalók - 20. oldal

Bővebben a helyről

Hazánk legdélebbi tájegységét a mediterrán hangulatok, a toszkán dombokhoz hasonítható tájak látványa, a tüzes villányi vörösbor és a megszámlálhatatlan műemlék jellemzi. A Mecsek dűlőire látogatók pedig szinte az arcukon érzik Földközi-tengerről érkező szél simogatását. 

A kellemes, hazánkban melegnek számító klíma elősegítette a Magyarországon ritka növények megtelepedését is. A hegyoldalakon a szelídgesztenye-, mandula-, illetve fügefák is megélnek.

A délies lejtők és a bőséges napsütés hatására harmonikus ízvilágú, csodálatos vörösborokat palackoznak az itteni gazdák. Országszerte híres borvidék Villány, ahol a kadarka és a kékoportó terem. A megye termál- és ásványvizekben is igen gazdag, például itt található a világhírű harkányi gyógyfürdő, amelynek kénes vize sok betegségre gyógyír, élmény- és látványfürdőjében jakuzzi, pezsgőfürdő, fedett- és szabadtéri medencék, illetve csúszdák várják a családokat.

Pécs, a megyeszékhely már a Római Birodalom idején is lakott település volt, csak akkor még Sopianae-nak hívták. A korai kereszténység korszakát a Mons Sacrum (Szent hegy) környékén a mai katedrális előtti térségben feltárt ókeresztény temető jelzi, amely 2000 óta a Világörökség része. A kétszintes Péter-Pál sírkamrát bibliai témájú festmények díszítik, a Korsós sírkamrában pedig egy kápolna található, a falain az édenkert képeivel.

Majdnem pontosan ezer évvel a római megszállás után alapította meg I. István király a pécsi püspökséget és vele a székesegyházat. A gótikus, négytornyú templom ma is Pécs egyik legcsodálatosabb látnivalója.

De a megyeszékhelyen található a Nagy Lajos király által alapított első magyar egyetem is. A reneszánsz kultúra meghonosodása Janus Pannonius püspökségének idejére tehető, amelyről a Zsolnay Múzeum udvarán található reneszánsz kőtár tanúskodik.

A város neve mára összeforrott a Zsolnay kerámiáéval is, a manufaktúra múzeumában a méltán világhírű Zsolnay-porcelán története és jellegzetes darabjai láthatók.

A város pezsgő kulturális életéről számtalan rendezvény gondoskodik, köztük a Pécsi Országos Színházi Találkozó is. Ám nem csak nyáron rendeznek fesztiválokat a megyében. Mohácson a farsang, a busójárás vetekszik a velencei karnevállal. A báránybőr bekecsbe, ijesztő ördögmaszkokba öltözött busók a legenda szerint nem kisebb hőstettet vittek véghez, mint hogy kiűzték a városból a törököket.

A térségben rengeteg végvár állt valaha, közülük a siklósi maradt fenn a legépebben. A középkori vár lenyűgöző nyújt látványt szabálytalan négyszög alapú tömbjével, méltóságos magányában a hegytetőn. Szigetvár neve összefonódott Zrínyi Miklóséval, aki 1566-os török támadás idején a vár hősies védelmének irányítója volt.

Városok: Abaliget, Adorjás, Almamellék, Alsószentmárton, Apátvarasd, Babócsa, Bakóca, Bakonya, Baranyahídvég, Békáspuszta, Belvárdgyula, Beremend, Bicsérd, Bikal, Bisse, Bogdása, Boldogasszonyfa, Bóly, Botykapeterd, Bükkösd, Csarnóta, Cserkút, Csertő, Csukma dülő, Cún, Diósviszló, Drávacsehi, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávasztára, Dunakömlőd, Dunaszekcső, Egyházasharaszti, Erdősmecske, Erzsébet, Fazekasboda, Felsőegerszeg, Gödre, Gyűrűfű, Harkány, Hidas, Himesháza, Hosszúhetény, Husztót, Ibafa, Illocska, Ivánbattyán, Kákics, Kárász, Kásád, Kémes, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kistapolca, Kölked, Komló, Komló-Sikonda, Kórós, Kovácshida, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Kozármisleny, Lánycsók, Lapáncsa, Lovászhetény, Magyaregregy, Magyarhertelend, Magyarlukafa, Majs, Mánfa, Maráza, Máriagyüd, Máriakéménd, Márok, Martonfa, Matty, Mecseknádasd, Mecsekpölöske, Mecsekrákos, Mecsekszakál, Mohács, Nagydobsza, Nagyharsány, Nagynyárád, Nagypall, Nagytótfalu, Nagyváty, Óbánya, Ófalu, Orfű, Palkonya, Patapoklosi, Pécs, Pécsdevecser, Pécsvárad, Pellérd, Piskó, Pogány, Püspökszentlászló, Rádfalva, Sámod, Sárok, Sásd, Sátorhely, Sellye, Siklós, Somberek, Somogyhárságy, Szajk, Szaporca, Szászvár, Szederkény, Székelyszabar, Szentegát, Szentkatalin, Szentlászló, Szigetvár, Szilágy, Szőke, Tarrós, Terehegy, Tésenfa, Tótszentgyörgy, Töttös, Túrony, Vajszló, Vásárosdombó, Vázsnok, Vékény, Villány, Villánykövesd, Zengővárkony

763 találat

Kastély

Püspökszentlászló

A klasszicizáló későbarokk stílusban, eddig ismeretlen építőmester által épített nyári rezidencia valószínűleg más célra készült 1797-ben. Ugyanis Esterházy püspök korábban pálos szerzetes volt. Az 1786-ban II. József által feloszlatott szerzetesrendek, így a Pécs melletti Jakab-hegyen megtelepült pálosok is hajlék nélkül maradtak. Valószínű, hogy a püspök az otthon nélküli, egykori rendtársainak szánta a nyaralónak álcázott kastélyt. Alátámasztja ezt a feltevést több egykori szövegemlék és a püspöki lak beosztása, ugyanis emeleti traktusában, kastélyhoz szokatlanul kis méretű, cellaszerű szobákat alakítottak ki. Azonban, eddig ismeretlen okból, a pálosok nem foglalták el az épületet. Viszont nyári kastélyként sem használták, s mintegy száz évig üresen állt. 1898-ban azonban Hetyey Sámuel püspök (1897-1903) felújíttatta, és mintegy hat holdnyi területen arborétumot is létesített a kastély körül. Neki köszönhető a templom felújítása és a szemközti domboldalon 1903-ban felállított Szent László-szobor is, Csukás Zoltán pécsi bádogosmester rézmunkája. Gróf Zichy Gyula püspök (1905-1926) 1906-ban újból felújíttatta a kastélyt, s ekkor építették egybe egy nyakrésszel a mellette álló templommal. Az arborétum mellett vadaskertet is létesítettek, szebbé téve ezzel a rezidencia környezetét. Zichy püspök 1910-ben a kastély déli főbejáratánál, klasszicista stílusú timpanonban a kastélyért legtöbbet tevő három püspök pirogránitból készült címereit is elhelyeztette: középütt az alapító gróf Esterházy Pál László jelvénye, balról Hetyey Sámuel, jobbról pedig gróf Zichy Gyula címere látható.

Műemlék
Keresztelő Szent János templom

Keresztelő Szent János templom

Cserkút

A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templom hajója és félköríves szentélye a XII. században épülhetett, a tornyot a XIV. században toldották hozzá. Régi - ma is bejáratként szolgáló - kapuja felett még látható a három kicsiny ablak. Híressé a belső tér falképei tették. A félköríves kapuzat körül a falat valamikor festmények díszítették. Tornyát a XIV. században építették hozzá. Belépve a templomkapun, a hajó szemközti, északi falán két sorban láthatók a freskómaradványok. Felül sorakoznak az apostolok, akik követik az angyal vezérelte három napkeleti királyt Mária és a gyermek Jézus imádására. Az alsó sorban a szenvedő Krisztus, valamint a kardot és mérleget tartó Szent Mihály látható, amint mérlegre helyezi az elébe érkező holtak lelkeit. Tőle jobbra Szent Miklós áll. A kutatások alapján ezeket a festményeket a XIII. században készíthette egy bizáncias műveltségű, korábban a pécsi székesegyházban dolgozó festő. A diadalív déli oldalán a Szent Györgyöt ábrázoló freskó felirata szerint, 1335-ben készült, az előbbieknél kevésbé színvonalas alkotás. A diadalív közepén a világbíró Krisztus trónol, jobbjára gyűjtve az üdvözülteket. A diadalív belső oldalán az év hónapjaira jellemző tevékenységek ábrázolásai (hordót készítő kádár, szőlőt préselő szüretelő, arató földműves) láthatók. A festmények a XV. századból valók. A szentély egykori falfestményei tűzvész következtében elpusztultak. Az oltárt Ferenczy Károly tervezte, mögötte látható a barokk stílusú Keresztelő Szent János-oltárkép, illetve a Rómában élő Prokopp Péter festőművész Kálvária-képe van. Ugyancsak ő festette a karzat alatt elhelyezett stációsorozatot is.

Templom

25 találat a térképen ebből az oldalból