utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…
Főoldal Egész ország Dél-Dunántúl Pécs és környéke Felfedezés

Pécs és környéki látnivalók - 15. oldal

Bővebben a helyről

Hazánk legdélebbi tájegységét a mediterrán hangulatok, a toszkán dombokhoz hasonítható tájak látványa, a tüzes villányi vörösbor és a megszámlálhatatlan műemlék jellemzi. A Mecsek dűlőire látogatók pedig szinte az arcukon érzik Földközi-tengerről érkező szél simogatását. 

A kellemes, hazánkban melegnek számító klíma elősegítette a Magyarországon ritka növények megtelepedését is. A hegyoldalakon a szelídgesztenye-, mandula-, illetve fügefák is megélnek.

A délies lejtők és a bőséges napsütés hatására harmonikus ízvilágú, csodálatos vörösborokat palackoznak az itteni gazdák. Országszerte híres borvidék Villány, ahol a kadarka és a kékoportó terem. A megye termál- és ásványvizekben is igen gazdag, például itt található a világhírű harkányi gyógyfürdő, amelynek kénes vize sok betegségre gyógyír, élmény- és látványfürdőjében jakuzzi, pezsgőfürdő, fedett- és szabadtéri medencék, illetve csúszdák várják a családokat.

Pécs, a megyeszékhely már a Római Birodalom idején is lakott település volt, csak akkor még Sopianae-nak hívták. A korai kereszténység korszakát a Mons Sacrum (Szent hegy) környékén a mai katedrális előtti térségben feltárt ókeresztény temető jelzi, amely 2000 óta a Világörökség része. A kétszintes Péter-Pál sírkamrát bibliai témájú festmények díszítik, a Korsós sírkamrában pedig egy kápolna található, a falain az édenkert képeivel.

Majdnem pontosan ezer évvel a római megszállás után alapította meg I. István király a pécsi püspökséget és vele a székesegyházat. A gótikus, négytornyú templom ma is Pécs egyik legcsodálatosabb látnivalója.

De a megyeszékhelyen található a Nagy Lajos király által alapított első magyar egyetem is. A reneszánsz kultúra meghonosodása Janus Pannonius püspökségének idejére tehető, amelyről a Zsolnay Múzeum udvarán található reneszánsz kőtár tanúskodik.

A város neve mára összeforrott a Zsolnay kerámiáéval is, a manufaktúra múzeumában a méltán világhírű Zsolnay-porcelán története és jellegzetes darabjai láthatók.

A város pezsgő kulturális életéről számtalan rendezvény gondoskodik, köztük a Pécsi Országos Színházi Találkozó is. Ám nem csak nyáron rendeznek fesztiválokat a megyében. Mohácson a farsang, a busójárás vetekszik a velencei karnevállal. A báránybőr bekecsbe, ijesztő ördögmaszkokba öltözött busók a legenda szerint nem kisebb hőstettet vittek véghez, mint hogy kiűzték a városból a törököket.

A térségben rengeteg végvár állt valaha, közülük a siklósi maradt fenn a legépebben. A középkori vár lenyűgöző nyújt látványt szabálytalan négyszög alapú tömbjével, méltóságos magányában a hegytetőn. Szigetvár neve összefonódott Zrínyi Miklóséval, aki 1566-os török támadás idején a vár hősies védelmének irányítója volt.

763 találat · 134 város a tájegységben

Városok: Abaliget, Adorjás, Almamellék, Alsószentmárton, Apátvarasd, Babócsa, Bakóca, Bakonya, Baranyahídvég, Békáspuszta, Belvárdgyula, Beremend, Bicsérd, Bikal, Bisse, Bogdása, Boldogasszonyfa, Bóly, Botykapeterd, Bükkösd, Csarnóta, Cserkút, Csertő, Csukma dülő, Cún, Diósviszló, Drávacsehi, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Drávasztára, Dunakömlőd, Dunaszekcső, Egyházasharaszti, Erdősmecske, Erzsébet, Fazekasboda, Felsőegerszeg, Gödre, Gyűrűfű, Harkány, Hidas, Himesháza, Hosszúhetény, Husztót, Ibafa, Illocska, Ivánbattyán, Kákics, Kárász, Kásád, Kémes, Kisharsány, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kistapolca, Kölked, Komló, Komló-Sikonda, Kórós, Kovácshida, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Kozármisleny, Lánycsók, Lapáncsa, Lovászhetény, Magyaregregy, Magyarhertelend, Magyarlukafa, Majs, Mánfa, Maráza, Máriagyüd, Máriakéménd, Márok, Martonfa, Matty, Mecseknádasd, Mecsekpölöske, Mecsekrákos, Mecsekszakál, Mohács, Nagydobsza, Nagyharsány, Nagynyárád, Nagypall, Nagytótfalu, Nagyváty, Óbánya, Ófalu, Orfű, Palkonya, Patapoklosi, Pécs, Pécsdevecser, Pécsvárad, Pellérd, Piskó, Pogány, Püspökszentlászló, Rádfalva, Sámod, Sárok, Sásd, Sátorhely, Sellye, Siklós, Somberek, Somogyhárságy, Szajk, Szaporca, Szászvár, Szederkény, Székelyszabar, Szentegát, Szentkatalin, Szentlászló, Szigetvár, Szilágy, Szőke, Tarrós, Terehegy, Tésenfa, Tótszentgyörgy, Töttös, Túrony, Vajszló, Vásárosdombó, Vázsnok, Vékény, Villány, Villánykövesd, Zengővárkony

763 találat

Vízfő-forrás és barlang

Vízfő-forrás és barlang

Orfű

A Mecsekben található legnagyobb karsztforrás az Orfű község határában fakadó Vízfő forrás. Vízgyűjtő területe 15,25 km2 , ennek mintegy 30 %-a nemkarsztosodó kőzeteken, elsősorban alsótriász vörös homokkövön helyezkedik el. Az innen érkező, koptató jellegű hordaléknak jelentős szerepe lehetett és lehet a forráshoz tartozó barlangrendszer kialakításában. A vízgyűjtő fennmaradó része alsó- és középső triász mészköveken és dolomiton helyezkedik el, maga a forrás is egy dolomit sziklafal aljából tör elő. A forrás vízhozama napi 414m3 és 100800 m3 között ingadozik. 1970-ben a teljes évi vízhozam 4.731.971 m3 volt. A vízhozamaadatok alapján a Vízfőt tekinthetjük a legbővizűbb mecseki karsztforrásnak. A forráshoz tartozó barlangrendszer még csak részben feltárt. A légvonalban mért távolság a forrás és a fő víznyelőnek tartott Szuadó-nyelő között mintegy 2 km így aggteleki példák alapján a várható barlang hossza mintegy 5-6 km-re becsülhető, természetesen ehhez még további oldalágak is csatlakozhatnak. A barlangrendszer feltárására az utóbbi években ismét nagy erőfeszítések történtek, amelyek a várt nagy barlangot még nem hozták meg, de így is igen bíztató eredményekkel jártak. A Szuadó-víznyelőben a JATE Barlangkutató Csoport végzett kutatásokat, aminek eredményeként a nyelőhöz tartozó barlangot mintegy 200 m hosszan tárták fel és példaértékű alapossággal dokumentálták. Egy másik nyelő- a Spirál-nyelő- újbóli megbontásával a Mecseki Karsztkutató Csoport feltárta a hegység eddigi legmélyebb barlangját. A 100 méteres mélységben rábukkantak egy rövid patakos ágra is. Mindkét barlangban továbbra is folynak a kutatások. Maga a forrásbarlang jelenleg hozzávetőlegesen 150 méter hosszan feltárt. 1958-ban búvároknak sikerült átúszniuk a bejárati szifont és nagyméretű légteres járatról adtak hírt. A következő évben a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal barlangkutatói leszivattyúzták a forrásszifont és bejutottak a barlangba. Jelenleg a Vízfő-forrás barlangja mesterségesen kialakított bejáratokon keresztül járható. Az ismert barlangszakasz befoglaló kőzete elsősorban triász korú dolomit. A barlang elsősorban hasadékjellegű, bár ezek a hasadékok igen tágasak és találkozásaiknál jelentős méretű terem is kialakult. Általánosságban elmondható, hogy a járatok átmérője 1-3 méter között mozog. Jelenleg a barlangban egy mesterségesen kimélyített és kibetonozott tó található, kb. 5-6 méter átmérővel. Vízfolyást csak nagyobb vízhozamok esetében figyeltünk meg, a bejárati szifonon kiáramló víz egyébként a járattalp alatt mozog. Eredetileg a barlangban 3 szifon volt található, a harmadik egyben a végpontot is jelentette. Ez a szifon igen mély, mintegy 21 méter. Átúszása mindez ideig nem történt meg, bár az építkezések előtt erre kísérlet történt. A barlangban nagyszámú cseppkövet figyelhetünk meg, ami azért is érdekes, mert a dolomitbarlangok cseppkőben általában szegények. Az itteni jelentősebb cseppkövesedés feltehetően a kőzet magasabb CaCO3 tartalmával magyarázható. A barlang falán és számos cseppkövön fekete mangántartalmú kéreg figyelhető meg.

Természeti érték Kirándulóhely

25 találat a térképen ebből az oldalból