Művészetek és Irodalom Háza

Az 1980-as évek elején az első pécsi belvárosi tömbrekonstrukció során a Széchenyi tér 7- es (Hoitsy-ház, későbarokk, a XVIII. sz. vége), a 8 -as (Piatsek-ház, historizáló, XIX. sz. vége), valamint a Jókai tér 4-es számú (Piatsek-ház, romantikus, XIX. sz. második fele) épületeket egyszerre újították fel.

Az épületek földszintjén üzletek kaptak helyet, az emeleten a korábbi lakások belső tereit egy új intézmény, a Művészetek Háza működéséhez alakították ki. A bejárat a város szívéből, a Széchenyi tér felől van, s az első emeletre érve jobbra − a belső térkiképzés kiemelkedő része a 8 - as számú épület emeleti − 150-200 személyes nagyterme található, amely irodalmi és színházi estek, koncertek, konferenciák színhelye. Ezen a szinten találhatók a Hoisty- ház emeletén helyreállított későbarokk festett szobák. A második emeleten helyezkedik el egy 80-100 személyes terem, egy zártkörű, galériás könyvtár, valamint szintben eltolva - a 7-es számú épület későbarokk padlásterében egy tetőtéri galéria, melynek térbeli kapcsolata a Piatsek-házzal, különleges színfoltja az épületegyüttesnek.

A Pécsi Művészetek Házát 1987 júliusában alapította a Baranya Megyei Tanács. A Ház a működését 1987. december 10-én kezdte meg. Az intézmény jelenlegi fenntartója és felügyeleti szerve Pécs Megyei jogú Város Önkormányzata. Pécs Város Önkormányzata az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat lebonyolításával és a kulturális infrastruktúrát növelő beruházásokkal olyan nagyszabású és hosszútávú kultúrafejlesztési koncepció mellett kötelezte el magát, amely méltán talált pozitív visszhangra a kultúra és a művészeti élet területén tevékenykedő munkatársaknál, továbbá jelentős szerepet játszhat a város jövőbeni arculatának meghatározásában, az idegenforgalom jelentős mértékű fellendítésében, egy kulturális decentrum létrehozásában, amelynek legjelentősebb szereplői a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ.

A Művészetek és Irodalom Háza a város legnagyobb kulturális menedzsment szervezetének (ZSÖK Kft.) egyik divíziójaként működik. Jövőbeni szerepe és feladatai némi változást mutatnak − természetesen a hagyományosan jól működő és valós igényeket kielégítő funkciók megtartása mellett. A Művészetek és Irodalom Háza új funkcióit akként határozzuk meg, hogy azok a város kulturális és művészeti életében, más intézmények által nem – vagy csak kis mértékben − gyakorolt szerepet tölthessenek be. Tevékenységét ezért elsősorban a magas kultúra iránti elkötelezettség és a kulturális sokrétűség kell, hogy továbbra is jellemezze. Karakterének legfőbb meghatározó jegyei az igényes kamarazenei, képzőművészeti, irodalmi és kamaraszínházi tradicionális, valamint a jelen és a jövő kísérletező, a mai kor emberének lelki és szellemi állapotának kifejezési formáit kereső kortárs produkciók bemutatása, kiegészítve a közönségnevelés részét képező kreatív gyermekfoglakozásokkal, ifjúsági és családi programokkal. Teret biztosít a digitális kultúrához kapcsolódó művészeti teljesítmények megjelenésének. Az intézmény folyamatos kapcsolatot ápol a város művészeti oktatásának szereplőivel, akikkel együtt gondolkodik közös produkciók és előadássorozatok létrehozásában. A Művészetek és Irodalom Háza befogadó intézményként nyitott a művészeti alkotóműhelyek, egyesületek és klubok befogadására (pl. Jelenkor Irodalmi és Művészeti Folyóirat), amelyekkel közös projektek megvalósításában is együttműködik. Bérleti díj ellenében helyiségeit különféle szervezetek(tudományos, kulturális, pénzügyi stb.) számára előzetes egyeztetés alapján bérbe adja.

A Művészetek és Irodalom Háza tevékenységi körei vázlatosan az alábbiak szerint határozhatóak meg:

nonprofit képzőművészeti kiállítóhely, magyar és nemzetközi, egyéni és csoportos kiállításokkal

klasszikus kamarazenei, jazz-, és világzenei, irodalmi és kamaraszínházi programok és előadások bemutatása(felolvasószínház, monodrámák, irodalmi estek, író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, stand up comedy, etc.)

interdiszciplináris programok szervezése(művészet és tudomány közötti átjárhatóság)

családi és ifjúsági programok szervezése

kreatív gyermekfoglalkozások szervezése, közönségnevelés(interaktív foglalkozások, versenyek, vetélkedők, bemutatók)

kiállításokhoz kapcsolódó előadások, műtárgyelemzések

alkotóműhelyek, klubok működése művészeti csoportok bevonásával

nemzetközi kapcsolatok ápolása, határokon átívelő közös együttműködések(elsősorban testvérvárosi, és EKF-hez kötődő)