utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Nyugat-Dunántúl Felfedezés

Nyugat-dunántúli látnivalók - 9. oldal

Üdvözöljük Nyugat-Dunántúlon, az Erőt adó régióban! Látogassunk el a gyógyulást és felfrissülést nyújtó fürdőkbe Győrben, Bükön, Sárváron, Lentiben, Zalaegerszegen.

Bővebben a helyről

Járjuk be gyalog, kerékpáron vagy vízen az érintetlen természet, a Szigetköz, Fertő-Hanság, a Soproni- és a Kőszegi-hegység, az Őrség vagy a zalai dombok tájait. Kóstoljuk meg a régió jellegzetes ételeit - dödöllét, babstercet, tökös-mákos rétest - és a kitűnő soproni, zalai vagy somlói borokat!

A nyugati határ közelében fekvő régió 3 megyét foglal magában: Győr- Moson- Sopron megyét, Vas megyét és Zala megyét.
A Dunántúl Észak- nyugati részén található tájegységet egykor a Pannon- beltenger borította, majd a feltöltődés következményeként jött létre a Kisalföld, a Szigetköz, a Rábaköz, a Pannonhalmi- dombság, Soproni- hegység, Kőszegi- hegység, úgy mint a Kemeneshát, Vasi- dombság, a Ság-hegy, a Zalai- dombság, vagy a Zalai- dombság legmagasabb pontja a Bezerédi- hegy. A régióban fontos szerepet játszanak a folyók, tavak; nagyobb vízfolyásaink: a Rába, Duna, Zala, kisebb vízfolyásaink: Pinka, Gyöngyös, Répce és az Ikva.

A Római Birodalom idején Pannónia provincia volt, melynek kulturális hatása a mai napig több területen érződik. A föld mélyének páratlan kincse a termálvíz, melynek felfedezése után kialakult a római alapokon nyugvó fürdőkultúra régiónkban. A bor és szőlő kultúrája is az ókorba nyúlik vissza, a mai napig 3 borvidéken őrzik a hagyományokat. Később korokban több nemesi család választotta ezt a területet lakhelyének, így a vidék olyan gyönyörű kastélyokkal büszkélkedhet, mint a fertődi Esterházy- kastély, a nagycenki Széchenyi- kastély, a sárvári Nádasdy- vár, a körmendi, egervári vagy a zalacsányi. A korán polgárosodott régióban Bécshez közeli, kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően a leggazdagabb főúri családok telepedtek le.

Győr- Moson- Sopron megye
A megye kultúrtörténeti emlékekben gazdag, két világörökségi helyszín is található itt. A Fertő-táj, két országot magában foglaló természeti és kultúrtörténeti emlékei vonzzák a turistákat, híres idegenforgalmi üdülőkörzet hazánkban. A Pannonhalmi Bencés Főapátság ezeréves története minden látogatót elbűvöl, szőlő és borkultúra alakult ki a környéken a kedvező klímának köszönhetően. A megye több városa római alapokon nyugszik, valamint átszelte azt a híres Borostyánkő- út, mely az észak- déli kereskedelem összekötője volt. Határőr -vidékként állandó fenyegetettségnek volt kitéve a középkorban, melynek nem csak hátránya, de előnye is volt.

Vas megye
Éghajlata kicsit hűvösebb a hazai átlagnál, de tiszta, jó minőségű levegője miatt kedvelt üdülőkörzetek fejlődtek ki. Sok apró, többségében mesterséges tó található itt, a horgászok kedvelt pihenőhelye. Ősidők óta lakott terület, a megyeszékhely a Római Birodalom idején katonai központ. Jelentős emlék maradt a római korból, a szombathelyi vallástörténeti kincs az Isis- szentély, a megyét észak- déli irányban átszelő Borostyánkő- út mind- mind az elmúlt nagyhatalom emlékeit őrzi. A római kor hangulatát idéző mulatság a minden év augusztusában megrendezésre kerülő Savaria Karnevál, mára már országos rendezvénnyé nőtte ki magát. A jelmezes felvonulást, színházi előadások, rabszolgavásár, a gyermekek részére kalandvár, valamint korabeli ételek- italok egészítik ki.

Zala megye
Az érintetlen természet, az élő népművészet, a falusi vendéglátás, gyógy- és termálfürdők, kirándulási és pihenési lehetőségek, a göcseji táj.
Zala megyében ma is jelentős az állattenyésztés, gyümölcs- és szőlőtermesztés. Magyarország második legerdősebb megyéje. Az ország legjobb minőségű erdei fenyői, bükkfái és tölgyfái ebben a megyében találhatóak. Őz- és vaddisznóállománya elsőrangú, a zalai szarvasállomány világhírű. A megyében töretlenül népszerű sport a vadászat.

Forrás: www.utazunk.hu

1832 találat · 4 tájegység a régióban

Tájegységek: Balaton környéke, Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye

1832 találat

Bányászati Emlékmúzeum

Bányászati Emlékmúzeum

Sopron

Soproni hegység nyugati nyúlványa, a Soprontól délnyugatra fekvő alpesi hangulatot árasztó Brennbergbánya több, mint 200 éven át a magyarországi kőszénbányászat egyik legjelentősebb telepe volt. Az első osztályú szén kitermelése emberfeletti küzdelmet kívánt, mert ez volt a legnehezebb, legmélyebb, legnagyobb nyomásnak kitett, legnehezebb műszaki problémákat felvető bányája az országnak. A legenda szerint 1753-ban egy bánfalvi pásztor csodát látott, égő köveket. Rieder János György szögkovács már nem ijedt meg a látomástól. Ismerte a szenet és annak használatát. Hazavitte és műhelyében felhasználta azt. Ekkor fedezték fel Brennbergben a szén létezését. Többszöri fellendülés, kudarc, újrakezdés, leállás, gyakori bérlőváltozás után 1789-ben Schneider Vencel vállalkozásával végérvényesen megindult a folyamatos szénbányászat. Az idők folyamán a tulajdonjogok, bérlők, vállalkozók gyakran változtak, de a bányászat színvonalasan és szakszerűen folyt és a bánya állandóan terjeszkedett. A termelés növekedésével törvényszerűen nőtt a munkások létszáma. Fizetésük megfelelt a kor munkáskereseti átlagának, a bánya pedig munkáslakásokat biztosított számukra, melyek megfeleltek a kor szociális színvonalának. A bányászok öntudata, közösségi élete önsegélyező szervezete mindig magas fokon állt. 1952-ben gazdaságtalanságra hivatkozva leszerelték a föld alatt Ausztriába áthúzódó bányát. Múzeumunkat az első gőzgépes szállítóakna gépházában (1840) rendeztük be. A kiállítás megmutatja a bánya létrejöttét, fejlődését, a bányászélet kellékeit, és egy bányászlakás részletét is.

Múzeum

25 találat a térképen ebből az oldalból