Busóház , Mohács

Múzeum

Ismertető

A műfajilag nehezen meghatározható látványosság sajátos egyvelege a panoptikumnak és a néprajzi kiállításnak. A 100-120 négyzetméteres terembe belépő nézővel szemben egy 20 tagú busócsoport látható, mintegy kimerevítve, „felvonulás” közben.

A húsz életnagyságú, busó maszkot viselő bábut, három sokác lány és egy boszorkány figurát felvonultató kiál lításon azok is átélhetik a Busójárás hangulatát, akik nem a farsang időszakában látogatnak Mohácsra.

Az életkép hátterében Szigeti Szabó János csónakos átkelést megörökítő festménye látható. E falfestmény arra a legendára utal, hogy a busók a folyón átkelve űzték ki a törököket Mohácsról. S a farsangi csoport központjában ott látható az egyik leghathatósabb hangkeltő eszköz, a néhány éve a forgalomból balesetveszély miatt kivont, a második mohácsi csatából származó híres-nevezetes busó-ágyú is. Körben a terem falain különböző használati eszközök, mai alkotók feketekerámia tárgyai és busóálarcai, fényképek, népviseleti ruhadarabok egészítik ki a szabálytalan tárlatot.

A busójárásról:

A mohácsi busójárás olyan népszokás, néphagyomány, amely egy több ezer éves múltbéli ősi természetimádó hitvallásból, nevezetesen a mitológiai Pán Isten tiszteletből ered. A valamikori természeti népek, pásztorok, erdőlakók ünnepe és istentisztelete volt az Adriától a Balatonig terjedő területeken. S a csodával határos módon, az elmúlt évszázadok egyházi és hatósági tilalmai, valamint az elmúlt évtizedekben hozzá nem értő fordítások, mellőzések, érdektelenségek ellenére - a maga nemében szinte egyedülállóan a világon - napjainkig fennmaradt.

A busójárás télbúcsúztató, tavaszköszöntő, a kikelet, a természet újraébredése, a születés a nyáj-, konda-, jószágszaporulat, s a várandóság ünnepe. De elemeiben és részleteiben nyomonkövethető a szerelem, szeretkezés, hódítás, vágyakozás, a kislányból nagylánnyá válás, fiúknál a férfivá érés, s a jó termés ígérete is, valamint a rossz, gonosz ártó szellemek elűzése, a jövőbe vetett hit, a rosszat a hátunk mögött tudó, egy jobb időszak eljövetelét idéző, az egészség, a vidámság, barátság, az élet és élni akarás kifejezése.

Közelmúltunkig a busójárás kizárólag a mohácsi sokácság ünnepe volt. A helyi szájhagyomány szerint Mohács térségéből a törököket 1687-ben a szigetről az éj leple alatt a Dunán ladikokkal átözönlő busóhad kergette ki. Ez ugyan nem bizonyított tény, de elképzelhető, mivel tudvalevő, hogy a török babonás nép volt, s a rémisztő külsejű busót a pokolbéli ördögnek tekinthette, főleg, ha egy egész sereget látott belőle. A helyi szájhagyomány, monda szerint a rettenetes, ijesztő sereg láttán a törökök hanyatt homlok, pánikszerűen elmenekültek.

A busó öltözéke a szőrével kifordított birkabunda, melyet derékon kötél fog össze. A busók vászonból szőtt fehér gatyát is hordanak, mely kitömhető szalmával, illetve készülhet szőrméből is. Viselhettek cifra mintás, vagy úgy nevezett bütykös női harisnyát, a lábon pedig keresztkötéssel felerősített hosszú szíjú bocskort. Az öltözék legfontosabb kelléke azonban az általában vörös fűzfából faragott jellegzetes állarc, mely az esetek többségében matt, sötétvörös színűre van festve. Mindig és kizárólag emberi arcot ábrázol, egyedenként fellelhető rajta az emberi arckarakter minden fajtája. Régebben az állarcot minden busó saját magának faragta, rajta az életből elkapott pillanatnyi groteszk arcvonást megörökítve. Ezt ma az úgynevezett álarcfaragók művelik. Az állarc kifordított bundája csuklyának van összedolgozva, általában kosszarvakkal díszítve, de készülhet anélkül is. Egyéb kiegészítők: a tarisznya, a kolomp, amely az övön lóg, valamint a busó "fegyverei" - a kereplő és a fából összeállított buzogány.

A busó a maszkját soha nem vetette le, kilétét soha nem fedte fel, ez volt a leglényegesebb szabály, amit valamikor a busók szigorúan be is tartottak. Még a járásukat is elváltoztatták, nehogy arról valaki felismerje őket. Nem beszéltek, csak artikuláltak. Bao-bao hangot adva riogatták a hozzájuk közel merészkedő embereket. Éketlenül kerepelve, kolompot rázva, tambura zene, avagy gálydó kíséretével járták az utcákat, s az általuk kiszemelt házakat és udvarokat. Megöleltek minden jóravaló fehérnépet, aki csak az útjukba került, meghúzogatták a pöndöly alattit, amit az asszonynép is szívesen vett, s ezzel termékenységet varázsoltak nekik. Szólt a zene, járták a kólót, és járt a kancsó. Táncoltak, mókáztak, alakoskodtak három éjjel, három nap, vasárnaptól Húshagyó kedd éjfélig.

Belépő:
Felnőtt: 400,-Ft

Teljes leírás

Kapcsolat & Részletek

Cím Mohács, Kossuth L. u. 54.

Telefon 06-20/330-7298

Weboldal Élő hagyományok Dél-Dunántúl , mohacs.hu, museum.hu

Utoljára frissítve: 2013. 03. 19.

Nyitvatartás

Telefonos egyeztetés alapján a hét minden napján, szombat és vasárnap is

Térkép - Busóház

Kíváncsi vagy mások véleményére, vagy útvonalat terveznél?

Nézd meg a térképen és tervezz útvonalat!

Utazzitthon Vendégértékelések

Még nem érkezett vendégértékelés ehhez a látnivalóhoz.
Legyen Ön az első!

Az értékelés írásához kérjük, lépjen be a fiókjába!

Bejelentkezés

Látnivalók a környéken

Belső-Béda-holtág

Mohács

Baranya megye legnagyobb horgász hasznosítású Duna holtága a Duna-Dráva Nemzeti Park területén helyezkedik el. Halfajokban gazdag, számos kapitális harcsát adott már, a h...

Busójárás - Mohács (2009)

Mohács

A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot...

Kajak-, kenu- és kerékpárkölcsönző

Mohács

A 2012-ben a „Siklós-Mohács Turisztikai Tengely” elnevezésű projekt által újonnan megnyílt Kajak-, kenu- és kerékpárkölcsönző márciustól októberig minden nap várja az akt...

Kanizsai Dorottya Múzeum

Mohács

A Kanizsai Dorottya Múzeum tematikus gyűjteményének autentikus helyszíne Mohács városa, amely mindenekelőtt a Duna, a Dráva és a Mura mentén élő déli szláv nemzetiségek k...

Szent Miklós Vízi-és Taposómalom

Mohács

A mohácsi műemlék vízimalom azon kevés malmok egyike, melyben ma is kövekkel történik az őrlés. A malom gyűjteménye kipróbálható eszközökön keresztül mutatja be a gabonaf...

Kajak,-Kenu Kerékpár kölcsönző

Mohács

A 2012-ben a „Siklós-Mohács Turisztikai Tengely” elnevezésű projekt által újonnan megnyílt Kajak-, kenu- és kerékpárkölcsönző márciustól októberig várja az aktív turisták...

Mohácsi Tanuszoda és Termálfürdő

Mohács

A Duna partján egyedülálló természeti környezetben elhelyezkedő fürdő egész évben várja a gyógyulást, regenerálódást kereső vendégeket, a sportolni, kikapcsolódni vágyó c...

Duna-Dráva Nemzeti Park

Mohács

A Duna jobb partján ártéri erdők, gemenci kisvasút, Nyéki-Holt-Dunaág, Mohács. A Dráva bal partján Barcsi Borókás, Dráva-szentesi üde rétek, Babócsa, Holtágak, ártéri erd...

További látnivalók