Református Templom , Mezőhegyes

A templom ünnepélyes átadására 1909. szeptember 11-én került sor. Ekkor vált anyaegyházzá az akkor még 800 főt számláló mezőhegyesi reformátusság, de már 1884-től vezettek anyakönyvet a reformátusok. A templomot a M.Kir. Földművelésügyi kormányzat és a Mezőhegyesi Ménesparancsnokság építtette és működtetésének anyagi feltételeit is biztosította, 1948-ig. A település templomai közül a református templom a legnagyobb és tornya is a legmagasabb. A nyugati homlokzati főtorony mellett jobbról és balról egy-egy kisebb torony teszi impozánssá. A templomnak 3 harangja van: egy 84 kg-os, egy 194 kg-os és egy 385 kg-os. A harangok elektromos energiával működnek. Különlegesség, hogy neogótikus stílusban épült, ami nem jellemző a református templomok építészeti stílusára. A templomban 220 ülőhely van. A templom kétszer is felújításra került, először: 1937-ben, majd 2000-ben. Érdekesség, hogy a templom mellett lévő lelkészlakban az 1920-as évek elején József Attila is lakott.

A templom ünnepélyes átadására 1909. szeptember 11-én került sor. Ekkor vált anyaegyházzá az akkor még 800 főt számláló mezőhegyesi reformátusság, de már 1884-től vezettek anyakönyvet a reformátusok. A templomot a M.Kir. Földművelésügyi kormányzat és a Mezőhegyesi Ménesparancsnokság építtette és működtetésének anyagi feltételeit is biztosította, 19 48-ig. A település templomai közül a református templom a legnagyobb és tornya is a legmagasabb. A nyugati homlokzati főtorony mellett jobbról és balról egy-egy kisebb torony teszi impozánssá. A templomnak 3 harangja van: egy 84 kg-os, egy 194 kg-os és egy 385 kg-os. A harangok elektromos energiával működnek. Különlegesség, hogy neogótikus stílusban épült, ami nem jellemző a református templomok építészeti stílusára. A templomban 220 ülőhely van. A templom kétszer is felújításra került, először: 1937-ben, majd 2000-ben. Érdekesség, hogy a templom mellett lévő lelkészlakban az 1920-as évek elején József Attila is lakott.