Kunbaracs környéke látnivalók 58. oldal
Összesen 998 db találat Kunbaracs környéke látnivalók 58. oldal találat
1848-49-es emlékmű Dunaföldvár
-
Műemlék
Láthatóan a stilizált magyar zászlót egy kossut-címer pajzs töri át, ahol lényegében a hiány a címer. Ugyancsak látható az emlékművön egy stilizált kokárda is a színeket a rovátkolások adják.
Beszédes József szobor Dunaföldvár
-
Műemlék
Beszédes József vízépítő mérnök emlékére 1991-ban állítottak ezt a szobrot Dunaföldvár központi terén, ami Kliegl Sándor alkotása.
48-as emlékmű Dunaújváros
-
Műemlék
1990-ben avatták fel a műemléket, mely az 1948-49-es szabadságharc eseményeinek állít emléket.
Árpád szobor Ráckeve
-
Köztéri szobor
A Savoyai kastély melletti kis téren áll Szász Gyula horganyötvözetből készült, távolba mutató kacagányos, pajzsos Árpád Vezér alakja. Az egyetlen vidéki Árpád szobrot a millenniumi ünnepségek során a...
Ciszterci Rendház Nagyvenyim
-
Műemlék
Emeletes műemlék rendház, az 1737-es években épült.
Montbach-Frankl kúria, Malom épülete Dunaújváros
-
Műemlék
Klasszicista kúria, épült az 1830-as években. Elődjét a Rudnyánszky bárók építtették az 1700-as években, a mai formáját pedig Montbach Frigyes. Műemlék a mellette álló malom épülete is.
Nepomuki Szent János szobor Szigetbecse
-
Köztéri szobor
Régen a Petőfi Sándor utca volt a falu főutcája. Itt állt a községháza, művelődési ház, iskola, templom és a fontosabb középületek. A holt Duna-ág partján az 1993-ban újra felállított Nepomuki Sze...
Buzsik-csőszház Bugac
-
Műemlék
A XIX. század második felében épült népies Buzsik-csőszház, ma a Kiskunsági Nemzeti Park vendégháza.
Milleniumi emlékmű Kőröstetétlen
-
Műemlék
-
Köztéri szobor
Nagykőrös város előjárósága a honfoglalás ezredik évfordulóján millenniumi emlékművet, obeliszket állíttatott a Nagypengyom halmán, mely méltóságteljesen emelkedik a házak fölé és ma is fő nevezetessé...
Eötvös József Emlékobeliszk Ercsi
-
Műemlék
A kápolna kriptájában temették el 1871-ben Eötvös József írót, politikust, hazánk első kultuszminiszterét. Az obeliszket Ybl Miklós tervei alapján 1879-ben közadakozásból emelték.