Győrffy István Nagykun Múzeum , Karcag

További képek

Múzeum

Ismertető

A karcagi múzeum alapításának történetéről sokan írtak már. Ezek a kutatók - Péter László, Balassa Iván, S. Kovács Ilona, Bereczki Ibolya és mások - azt állapítják meg, hogy a múzeum alapítása Györffy István nevéhez fűződik.

Okfejtésükben ugyanis megelégszenek egy-két Karcagon kiadott napilap cikkének bemutatásával. Vizsgálódásaikat nem terjesztik ki több, forrásértékű karcagi adatra, ezért megalapozatlan az az állításuk, hogy a múzeumot Györffy István alapította. Az alábbiakban bemutatásra kerülő tények azonban nyilvánvalóan bizonyítják, hogy a múzeum alapítása Joó An drás református segédlelkész műve volt.

Ebben a kérdésben Péter László közelíti meg legjobban az igazságot, amikor a következőket írja: „A karcagiak 1950-ben, 1951-ben azt tartották, hogy a múzeum alapításának érdeme kizárólag Joó András református lelkészt illeti. A derék lokálpatrióta (akinek csak a felesége volt karcagi - a szerző) a század első évtizedeinek végén hozzákezdett egy néprajzi gyűjtemény összeszedéséhez, s ezt 1912-ben az akkor épült városháza két szobájában elhelyezte. Ennyiből állott volna a karcagi múzeum alapítása. Ámde a Györffy István műveit felölelő bibliográfia - írja tovább Péter László - a karcagi születésű és neveltetésű néprajztudós első írásaként olyan cikkre utal, amely döntő bizonyítéka Györffy István ösztönző kezdeményező szerepének a karcagi múzeum létrejöttében. Az „Alapítsunk Nagykun Múzeumot!” című újságcikk Karcagon a Nagykunsági Hírlap 1906. november 17-i számában jelent meg. Ebben a szerző lelkesen bátorít múzeum alapításra.”

Igenám, csakhogy Joó András református segédlelkész a szintén Karcagon megjelent másik lapban, a Nagy-Kunságban ezt megelőzőleg kezdett cikksorozatot írni a múzeum alapításának szükséges voltáról. Folyamatosan közölte a gyűjtők nevét és a gyűjtemények jegyzékét is. Ebből kiderül, hogy Joó András 1906. október 14-én kezdi írni cikksorozatát, amelyet az alábbiakban teljes részletességgel bemutatok.

Írásaiból azt is megtudhatjuk, hogy nem is akármilyen anyagot hoztak össze akkor a karcagi lakosok. A gyűjtés jelentőségét a Nagykunság is méltatta az egyik szerkesztőségi cikkében.

Nagyon lényegesnek tartom azt, hogy a múzeumi gyűjtemény legelső darabját - nyilvánvalóan a segédlelkész szervezése alapján - 1906. október 4-én hozták a gyűjtők. Joó András cikksorozatának számai 1906. október 14., október 28., november 4., november 11., november 18., december 2., december 9., és 1907. január 6. napján jelentek meg; Györffy István pedig november 17-én jelentette meg írását! Nehezen lehet azt elhinni, hogy a rangok és tekintélyek világában egy ismeretlen egyetemi hallgatónak (Györffy István akkor még egyetemi hallgató volt) nagyobb mozgósító hatása legyen, mint a városban élő lelkésznek. Még hat év múlva is, amikor 1912-ben a gyűjteményt a református leányiskolából az új városházára, kiállítási helyére szállítják, akkor sem kap elsődleges szerepet Györffy István, pedig akkor már diplomás ember volt. Az egykorú újságcikk szerint jelen vannak és beszédet tartanak a város vezetői: dr. Szentesi Tóth Kálmán polgármester, Madarász Imre református lelkipásztor, mint a múzeumegyesület elnöke, és Györffy István tanár Budapestről, aki csak ezek beszéde után kapott szót.

Annak ellenére, hogy jelen tényfeltáró írásommal semmiképpen sem akarom kisebbíteni Györffy István kiváló néprajztudósunk érdemeit, a feltárt adatok egyértelműen bizonyítják szerintem, hogy a karcagi múzeum alapítása a Joó András református segédlelkész és a neki segítő Vörös Rébék parasztasszony érdeme. Igaz, hogy Györffy István is jelen volt az alapítás idején mint az ügy lelkes híve - de fiatal kora és ismeretlensége miatt még nem volt elég ereje ahhoz, hogy alapító lehessen.

Teljes leírás

Kapcsolat & Részletek

Cím Karcag, Kálvin utca 4.

Telefon 59/312-087

E-mail karcagimuzeum@kun-land.hu

Weboldal karcagimuzeum.hu/

Utoljára frissítve: 2017. 03. 27.

Nyitvatartás

Kedd - szombat: 10 - 17 óráig.
Nyitva tartási időn kívül csak előre bejelentett csoportokat fogadunk.
Bejelentkezés: 59/ 312-087

Jegyárak

Felnőtt jegy: 300 Huf
Kedvezményes jegy: 150 Huf
Családi jegy (2 felnőtt + 2 v. több gyermek): 750 Huf
Csoportos látogatás (legkevesebb 10 fő esetén): 150 Huf/fő
A tárlatvezetés díja: 2.000 Huf
Fotózás kiállításonként: 2.000 Huf
Videózás ki

Teljes árlista

Térkép - Győrffy István Nagykun Múzeum

Kíváncsi vagy mások véleményére, vagy útvonalat terveznél?

Nézd meg a térképen és tervezz útvonalat!

Utazzitthon Vendégértékelések

Még nem érkezett vendégértékelés ehhez a látnivalóhoz.
Legyen Ön az első!

Az értékelés írásához kérjük, lépjen be a fiókjába!

Bejelentkezés

Látnivalók a környéken

Akácliget Fürdő

Karcag

Az Akácliget Gyógy- és Strandfürdő télen-nyáron várja a látogatókat.

Kecskeri - Puszta Természetvédelmi Terület

Karcag

A Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület 1226 hektáron fekszik Kisújszállás és Karcag között. Egy szikes gyepekkel körülvett, rendkívül gazdag madárvilággal rendelkező...

Karcagi Kunlovarda

Karcag

Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a „Nagykunság fővárosában”, Karcagon található az 1998. tavaszán alakult Karcagi Kunlovarda, mely a térség legnagyobb, legszínvonalasabb lo...

Orvos- és Patika-történeti Kiállítás

Karcag

Itt található a városi kórház névadója, Kátai Gábor munkásságát, karcagi patikák és az egészségügy történetét bemutató kiállítás.

Kántor Sándor Fazekasház

Karcag

A karcagi Kántor Sándor Fazekasház Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik nevezetes fazekasközpontjának állít emléket. A kiállítóhely névadója, Kántor Sándor a karcagi fazekass...

Nagykunsági Tájház

Karcag

A karcagi Nagykunsági Tájházat 1984-ben alapították, és a karcagi középparasztok mindennapi életét, tárgyi kultúráját mutatja be.

Győrffy István Nagykun Múzeum

Karcag

A karcagi múzeum alapításának történetéről sokan írtak már. Ezek a kutatók - Péter László, Balassa Iván, S. Kovács Ilona, Bereczki Ibolya és mások - azt állapítják meg, h...

DE ATC Karcagi Kutatóintézet Arborétuma

Karcag

Az Ornito fauna az egyik legnagyobb látványossága az arborétumnak. Az eredeti környezetükben figyelhetők meg a szender fajok és a gyalog cincér fajok.

További látnivalók