Főoldal Észak-Magyarország Nógrád megye Hollókő

Hollókői Tájvédelmi Körzet

A legek tájvédelmi körzete: a legkisebb, mégis az egyik legsokszínűbb, a legértékesebbek (hiszen a Világörökség részét képezi!), és a legbölcsebben tanítók egyike. Lehet, hogy ez utóbb állítás furcsán hangzik, megértéséhez a középkortól kell indulni. A Szárhegy csúcsán álló hollókői várat alig néhány évvel az Árpád-ház kihalása után emeltette a Kacsics-nemzetség (a megkapóan szép vár Észak-Magyarország egyik legépebben fennmaradt vára). A kis falvat a várőrség rokonsága, családjai hozták létre a hegy erdővel fedett szoknyáján. Az andezitből és üledékes kőzetekből álló Cserhát talajai itt meglehetősen szegényesek, ezért a kemény munkával kialakított irtásföldek csak szegényes megélhetést biztosítottak. Ráadásul a környezet is ellenséges volt az egykori "gyüttmentekkel", ezért az értékesebb területekre, laposabb völgyekbe nem engedték be a falu lakóit. Mégis beilleszkedtek, palóccá váltak, és ma sok ember fejében a palócföld már Hollókővel egyenlő (mi ez, ha nem leg?). A falu megélhetés reményében harmonikusan alkalmazkodott a szegényesen mérő természethez

Hollókő

A Hollókői Tájvédelmi Körzetet 1977-ben hozták létre Nógrád megyében, a Központi-Cserhát vulkanikus tömbjének északi részén. Elsődleges célja a világörökség részét képező palóc falu táji környezetének megőrzése, emellett a terület életközösségeinek, földtani és felszínalaktani értékeinek védelme. Területe 141,2 hektár, és kizárólag Hollókő határát érinti; nagyjából egybeesik az 1987-ben UNESCO-világörökséggé nyilvánított Ófalu és környezete területével.

A táj legmarkánsabb formái a miocén kori vulkanizmus során keletkezett, kemény andezitből álló telérek. A legnagyobb, mintegy 2,5 km hosszú Hollókői telér hordozza a Vár-hegy – Gomb-hegy – Szár-hegy vonulatot. A Vár-hegy déli lábánál fakadó, gyengén szénsavas Vár- (Strand-) forrás egykor a vár ivóvizét adta, később a parasztfürdőt táplálta.

A körzetben legelők, erdők és az egykori Öregszőlő felhagyott zártkertjei váltják egymást; a fás legelőkön húsmarhát legeltetnek. Az idős hagyásfákban és a tölgyesekben védett rovarok – például nagy hőscincér és szarvasbogár – élnek. A terület természetvédelmi kezelője a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.