Hévízi tó

A Hévízi tó 60,5 hektáros természetvédelmi területen fekszik, melyből 4,44 hektár a tó felszíne. A tavat körülvevő lápok törvényileg védettek. Fokozottan védett a forrásbarlang és a tó. A hévízi tó eredete a Balaton környéki bazalthegyek kialakulásának idejére nyúlik vissza. A víz jótékony hatását már őseink is ismerték. A régészeti feltárások azt jelzik, hogy már a kőkorszak végén is éltek itt emberek. A A Hévízi tó mint geológiai ritkaság: ellentétben a világ többi melegvizes tavával, melyek általában vulkanikus eredetű agyag- vagy sziklatalajban nyugszanak, a hévízi tőzegmedrű forrástó. A forrásbarlangból másodpercenként 410 liter 40 C°-os víz tör a felszínre. Ennek a vízhozamnak köszönhetően a tó vize 72 óra alatt teljesen kicserélődik, ezáltal folyamatosan tiszta marad. A tó vízének hőmérséklete nyáron 36 fok, mely télen sem süllyed 24 fok alá.

Forrásbarlang: az 1975-ben felfedezett, nagyméretű barlangban több hideg- és melegvizes forrás karsztvize keveredik össze egymással. Innen a kevert gyógyvíz egy szűk folyosón halad tovább, majd egyenletes, 38,5 °C-os hőmérsékleten jut a forrásbarlangból a gyógytóba.

Ebben az évben építtette Festetics György az első fürdőházakat. Ma szanatóriumokkal, fürdő- és gyógyszállókkal, kórházzal jól ellátott a város, forgalma évről évre növekszik.
A gyógyvíz javallott ízületi fájdalmak, reumatikus megbetegedések, mozgásszervi megbetegedések, köszvény, gerincbántalmak, Bechterew kór, idegi alapon jelentkező mozgásszervi bántalmak neuralgiák és nőgyógyászati betegségek kezelésére. 

A tó élővilága: a tó élővilága a víz hőmérsékletéből és sajátos összetételéből adódóan egyedi. A víz és iszap mikroorganizmusai nagyban hozzájárulnak a tó gyógyító erejéhez. A kénbaktériumok ként vonnak ki a vízből, más baktériumtörzsek pedig a tőzeg lebontásában és a gyógyiszap kialakításában játszanak fontos szerepet. A világon egyedül itt fordul elő a "Micromonospora heviziensis" baktériumtörzs, mely erőteljes fehérje- és cellulózbontó. Az élővilág változatosságát jelzi, hogy néhány növényfaj csak itt lelhető fel Magyarországon, sőt Európában. A tó legszebb növénye a tündérrózsa Hévíz szimbóluma lett, s bekerült a város címerébe és zászlajába. Az indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban. A tavon folyó honosítási kísérleteknek köszönhetően az egyiptomi kék és fehér tündérrózsa egyedei is a vízben pompáznak, akárcsak a vörös tündérrózsa világosabb színű mutánsai. Az őshonos fehér tündérrózsa inkább a lefolyócsatornában fordul elő. A szigorúan védett növények virágzása már nyár elején elkezdődik, s egészen november végéig tart. A tündérrózsa levelei a tó párolgását fékezik, a fenéken szertekúszó indák pedig a gyógyiszapot védik.