Bodoky Kávéműhely , Gyula

A Kőrösön átívelő híd egyik hídfőjében székelő kávézó .fura szerzet. Kis alapterület, pár asztal bent, és jó időben kint. Hangulata egyedi és meghatározó. Keveréke a régi idők kávéházának és Rejtő világának. Nem lepődnék meg, ha belépve Senki Alfonz ülne az egyik asztalnál. A falakon régi könyvek, újságtartó, levelezőlap mintás antikolt tapéta. A kis helyen a kávés sarkot szinte teljesen kitölti egy Mirage Duette a darálóval. bodoky kávéműhely kávézó belső dizájn.<br> Mikor először jártam bent (lassan egy éve), megdöbbentő volt a látvány. Gyönyörű, és lenyűgöző. A pult másik oldalán egy antik kinézetű, de lelkében modern rádió tölti meg nem hivalkodó zenével a teret. Bárhova néz az ember, valami leköti a figyelmét. Ablakpárkányon pihen a török kávézás összes kelléke, a hengeres kézi hajtánytól az ibrikig, a pult sarkában egy kis kávézó szett meghitten egy csengető mellett, régi dugattyús kávégép a lépcsőfordulón... Minden tárgynak története van, melyet a tulajdonosok szívesen osztanak meg a kíváncsiskodókkal.<br><br> A helyen látszik, hogy egyéni ízlésre készült, és azt kell mondjam, jó ízlés szülte.<br><br> Mivel az alapterület kicsi, a forgalom nagy. A két barista és egyben tulajdonos szinte nyitástól zárásig pörögnek. Ha rendelés van, akkor azért, ha nincs, akkor a darálót pucolják, a gépet tisztítják, tesznek-vesznek mint gondos gazdák. A Miraget nézve felmerült bennem, új, de nem. 2007es nyitásuk óta szolgálja őket folyamatosan, kikapcsolva azóta nem volt.<br><br>

A Kőrösön átívelő híd egyik hídfőjében székelő kávézó .fura szerzet. Kis alapterület, pár asztal bent, és jó időben kint. Hangulata egyedi és meghatározó. Keveréke a régi idők kávéházának és Rejtő világának. Nem lepődnék meg, ha belépve Senki Alfonz ülne az egyik asztalnál. A falakon régi könyvek, újságtartó, levelezőlap mintás antikolt tapéta. A k is helyen a kávés sarkot szinte teljesen kitölti egy Mirage Duette a darálóval. bodoky kávéműhely kávézó belső dizájn.

Mikor először jártam bent (lassan egy éve), megdöbbentő volt a látvány. Gyönyörű, és lenyűgöző. A pult másik oldalán egy antik kinézetű, de lelkében modern rádió tölti meg nem hivalkodó zenével a teret. Bárhova néz az ember, valami leköti a figyelmét. Ablakpárkányon pihen a török kávézás összes kelléke, a hengeres kézi hajtánytól az ibrikig, a pult sarkában egy kis kávézó szett meghitten egy csengető mellett, régi dugattyús kávégép a lépcsőfordulón... Minden tárgynak története van, melyet a tulajdonosok szívesen osztanak meg a kíváncsiskodókkal.

A helyen látszik, hogy egyéni ízlésre készült, és azt kell mondjam, jó ízlés szülte.

Mivel az alapterület kicsi, a forgalom nagy. A két barista és egyben tulajdonos szinte nyitástól zárásig pörögnek. Ha rendelés van, akkor azért, ha nincs, akkor a darálót pucolják, a gépet tisztítják, tesznek-vesznek mint gondos gazdák. A Miraget nézve felmerült bennem, új, de nem. 2007es nyitásuk óta szolgálja őket folyamatosan, kikapcsolva azóta nem volt.