Palócok gasztronómiája

A lakosság életmódját és ezzel együtt megélhetését elsősorban a természeti adottságok határozzák meg. Jelentős szereppel bírt az erdőhasználat és ezzel együtt az erdei legeltetés. A nagy kiterjedésű erdők magukkal hozták a gyűjtögetést, mint kiegészítő jövedelemforrást.  Az állattenyésztés nem volt olyan jelentős, hiszen kevés legelő állt rendelkezésre.
A földművelés nem biztosított megfelelő szintű megélhetést ezen az erdős vidéken.
Az erdőhasználat és a gyűjtögetés mellett a summásság volt a legfontosabb kiegészítő tevékenység,  melynek területe a környező falvak, az Alföld és a Dunántúl egy része is.
A terület jelentős értékei tartozik  a savanyúforrások, csevicék  jelenléte, valamint a gyógyvizek megléte.
Kenyérsütéskor a búzalisztet általában rozsliszttel keverték. Kenyérpótlóként zsíros pogácsát, krumplilángost /laskát/, cipót, krumplis és túrós lepényt, valamint gubát is készítettek.
A kásafélék alapanyaga lehetett köles, kukoricadara és – liszt és krumpli.
A leveseken belül legjelentősebbek a zöldségfélékből, a gyümölcsökből főtt levesek és a húsokból készült savanyúlevesek. A főtt leves tulajdonképpen  nagyobb energiatartalmú salátaleves.
A sokféle főtt tészta közül  kiemelkedik a nyögve /sztrapacska/ és a  füles haluska /szalag alakúra formázott tészta/ öntözővel, tejezővel.
Hazánk ezen területén is rendkívül gazdag a sült tészták választéka. A sokféle rétes, pogácsa, fánk mellett kiemelkedő szerepűek a fentő, ferentő és a gazdag formázású morvány, morványkalács. A fentő kelt tésztából készül, melyet  megsodornak, felcsavarnak, bevagdosva tüskésre formázzák. Mákkal vagy mézzel fogyasztják. Ha megszárad, tejjel vagy vízzel megöntik, hogy újra friss legyen.
A morvány tulajdonképpen többféle kalács gyűjtőneve. A kalácssütő általában cakkos szélű volt. Kettő-hat ágból fonták kerekre vagy hosszúkásra  a legegyszerűbb formáját.
A morványt díszíthették frentővel, kívül sodort kalácsággal, külön kelesztett kakaós ággal és  botra helyezett  mézeskalács babákkal és olvasóval.  Lakodalomra a keresztanyák, bérmakeresztanyák vitték körberakva  apró, fonott perecekkel.
Karácsony előtt  2-3 héttel a kántor, vagy a tanító sütötte az ostyát, amely rituális, szakrális jelentőséggel rendelkezett.  Ennek utódja a gazdagabb összetételű tésztából készült molnárkalács, malomkalács, nyirka. Ez utóbbit csak az itt lakó magyarok ismerték.

Receptek:

Főtt leves

Hozzávalók: 4 fej saláta,  15 dkg szalonna, 1 evőkanál liszt,  1 gerezd fokhagyma, kevés majoranna,  2 evőkanál tejföl,  késhegynyi fűszerpaprika.
Elkészítése: A szalonnát apró kockákra vágjuk, és megpirítjuk. A szalonnát kivesszük és félretesszük. Ebben a zsiradékban elkészítjük a rántást fokhagymával és majorannával  ízesítve.  Felöntjük vízzel, és beletesszük a csíkokra vágott  salátát. Fűszerezzük pirospaprikával, sóval. Amikor a saláta megfőtt,  tálalás előtt visszatesszük a szalonnakockákat is a kész levesbe.

Füles haluska tejezővel (öntözővel)

Hozzávalók:  5 főre háromszög alakúra vágott száraz tészta,  5 tojás,  2 evőkanál liszt, 3 dl tej, 15 dkg cukor, kevés só.
Elkészítése: A meggyúrt és kinyújtott tésztát háromszög alakúra vágjuk és forró, lobogó vízben kifőzzük.
A mártáshoz  az  5 tojássárgáját felverjük a cukorral. Tűzre téve hozzáadjuk a lisztet és a kevés sót. Kevergetve felmelegítjük, de nem forraljuk, nehogy kicsapodjon belőle a tojássárgája. Melegen kínáljuk. Ízlés szerint mazsolát és vaníliás cukrot is tehetünk hozzá.

Macok

Hozzávalók:  12 darab nagyobb burgonya,  14-15 evőkanál liszt,  1 tojásnyi zsiradék, kevés tej a tészta összegyúrásához, só. Ízesítéshez tejföl vagy vöröshagyma. Kisütéséhez olaj.
Elkészítése: A burgonyákat megfőzzük, megtisztítjuk, majd krumplinyomón  áttörjük.
Ezt a masszát összekeverjük  a liszttel, a zsiradékkal és a tejjel. Kör alakúra formázzuk, majd olajban kisütjük.
Egyes helyeken aludttejet is tesznek a tésztához. Van ahol, a masszát egészben sütik ki.
Fogyasztható tejföllel vagy  pirított, cikkekre vágott vöröshagymával.

Krumplis lepény

Hozzávalók: A kelt tésztához:   50 dkg liszt, 2-3 dkg élesztő, 1-2 tojás,  kevés zsír, 2 dl tej, kevés cukor és só.
A töltelékhez:     60 dkg   burgonya, 1 dl  tejföl,  2 db  tojás,  10 dkg cukor,  1 cs. vaníliás cukor. /Kenéshez   fél dl tejföl,  1 tojássárgája/.
Elkészítése: A szokásos módon kelt tésztát készítünk, melyet a tepsi aljára fektetünk.  A töltelékhez megfőzzük, majd megtisztítjuk a  burgonyákat. Áttörjük krumplinyomón. Majd összekeverjük  a tejföllel, cukorral, vaníliás cukorral, és a tojással. A töltelék ne legyen túl lágy, mert  eláztatja a tésztát. Tetejére tejfölből és 1 tojássárgájából készült keveréket helyezünk.  Frissen elkészítve  a legfinomabb.