utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…
Főoldal Egész ország Észak-Magyarország Felfedezés

Észak-magyarországi látnivalók - 35. oldal

Bővebben a helyről

A nagyrészt hegyes vidéket a kirándulók nagyon kedvelik: a magasabb és alacsonyabb hegyeket a Börzsönytől a Mátrán át a Bükkig át- meg átszövik a turistautak. Minden korosztály megtalálja a számára megfelelő emelkedőket, az idősebbek és a gyermekek csakúgy mint a hetente hegyet mászók.

Itt találjuk Magyarország legmagasabb csúcsát, az 1015 méteres Kékestetőt, de gyönyörű kilátás nyílik más csúcsokról is: a Bükkben a Bálvány tetejéről szép időben a szomszédos szlovák hegyeket is látjuk, de érdemes kinéznünk Salgó vára mellől vagy a Boldogkői vár egyik tornyából is.

Három világörökség is van a régióban: az Aggteleki-cseppkőbarlang különleges képződményeivel, Hollókő ófalujának jellegzetes tornácos, kontyolt nyeregtetős palóc parasztházaival, a múlt megőrzésével érdemelte ki a címet.

A vidék egyik nagy kincse a zamatos szőlő és az abból készült bor. A szőlőművelés és a bor szeretete itt szinte összeforrt az emberekkel: apák adják fiaiknak és anyák lányaiknak. 

Tokaj-Hegyalja megannyi faluja - Tokaj mellett Tállya, Mád és Tarcal - épült a borra. A leghíresebb a tokaji aszú, de kiváló a többi fajta is a szamorodnitól a hárslevelűig. S ne feledkezzünk meg a többi borvidékről sem: Gyöngyös környékén, a Mátraalján az ottonel muskotály és a tramini különleges zamatú, s világszerte elismert az egri bikavér is.

A fürödni vágyóknak Miskolc-Tapolcán a Barlangfürdő nyújt különleges élményt, de Mezőkövesd és Bogács vizének gyógyhatása is közismert. S ha már arra járunk, nézzük meg a híres matyó hímzéseket is, vagy hallgassuk meg ízes beszédüket!

Nem csak a matyók, a palócok beszéde is őrzi a nyelvjárási formákat. Népszokásaik ma is élők, látványosak, de tárgyi emlékeiket a balassagyarmati Palóc Múzeumban is megnézhetjük, vagy például húsvétkor, amikor az összes hollókői ember népviseletben locsolkodik.

A rengeteg műemlék jelzi, hogy az ország történelmében fontos szerepet játszott a vidék. Muhinál vesztett csatát IV. Béla a tatárok ellen, a törököket Dobó István kergette el Eger falai alól, Bocskai Istvánt pedig Szerencsen választották fejedelemmé. A Zemplén a Rákócziak birtoka volt: a sárospataki vár SubRosa terme, az ónodi vár és a miskolci Rákóczi-ház is országgyűlések színhelye volt.

Az ország legmagasabb pontja és legkisebb falva, az első magyar nyelvű Biblia a 16. századból, és a legrégebbi vasútvonal a 19. századból mind az Eger-Tokaj régióban található.  A világszerte ismert magyar bor, a Tokaji Aszú, melyet ezen régió pincéiben érlelnek hosszú évekig, Európa legszebb lovaspályája és legnagyobb barlangrendszere szintén mind itt lelhető fel.

Az egyik legkisebb régióban rögtön három világörökségi helyszínt is találunk. Tokaj-Hegyalja, Hollókő és az Aggteleki-karszt azonban csak néhány a számtalan természeti és történelmi érték közül.
 
A nagyrészt hegyes vidéket a kirándulók nagyon kedvelik: a magasabb és alacsonyabb hegyeket a Börzsönytől a Mátrán át a Bükkig át- meg átszövik a turistautak. Minden korosztály megtalálja a számára megfelelő emelkedőket, az idősebbek és a gyermekek csakúgy mint a hetente hegyet mászók.
Itt találjuk Magyarország legmagasabb csúcsát, az 1015 méteres Kékestetőt, de gyönyörű kilátás nyílik más csúcsokról is: a Bükkben a Bálvány tetejéről szép időben a szomszédos szlovák hegyeket is látjuk, de érdemes kinéznünk Salgó vára mellől vagy a Boldogkői vár egyik tornyából is.
Három világörökség is van a régióban: az Aggteleki-cseppkőbarlang különleges képződményeivel, Hollókő ófalujának jellegzetes tornácos, kontyolt nyeregtetős palóc parasztházaival, a múlt megőrzésével érdemelte ki a címet.
A vidék egyik nagy kincse a zamatos szőlő és az abból készült bor. A szőlőművelés és a bor szeretete itt szinte összeforrt az emberekkel: apák adják fiaiknak és anyák lányaiknak.
Tokaj-Hegyalja megannyi faluja - Tokaj mellett Tállya, Mád és Tarcal - épült a borra. A leghíresebb a tokaji aszú, de kiváló a többi fajta is a szamorodnitól a hárslevelűig. S ne feledkezzünk meg a többi borvidékről sem: Gyöngyös környékén, a Mátraalján az ottonel muskotály és a tramini különleges zamatú, s világszerte elismert az egri bikavér is.
 
A fürödni vágyóknak Miskolc-Tapolcán a Barlangfürdő nyújt különleges élményt, de Mezőkövesd és Bogács vizének gyógyhatása is közismert. S ha már arra járunk, nézzük meg a híres matyó hímzéseket is, vagy hallgassuk meg ízes beszédüket!

Nem csak a matyók, a palócok beszéde is őrzi a nyelvjárási formákat. Népszokásaik ma is élők, látványosak, de tárgyi emlékeiket a balassagyarmati Palóc Múzeumban is megnézhetjük, vagy például húsvétkor, amikor az összes hollókői ember népviseletben locsolkodik.

A rengeteg műemlék jelzi, hogy az ország történelmében fontos szerepet játszott a vidék. Muhinál vesztett csatát IV. Béla a tatárok ellen, a törököket Dobó István kergette el Eger falai alól, Bocskai Istvánt pedig Szerencsen választották fejedelemmé. A Zemplén a Rákócziak birtoka volt: a sárospataki vár SubRosa terme, az ónodi vár és a miskolci Rákóczi-ház is országgyűlések színhelye volt.

Forrás: www.itthon.hu

Tájegységek: Borsod Abauj Zemplen megye, Eger és környéke, Mátra, Miskolc és környéke, Nógrád megye

2115 találat

Szt. Miklós Görögkeleti Szerb Templom Egyházi Gyűjtemény

Szt. Miklós Görögkeleti Szerb Templom Egyházi Gyűjtemény

Eger

A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templomot 1785-99 között építették Povolni János városi főépítész tervei alapján, II. József személyes engedélyével. A templom körüli sírkertből csodálatos panoráma nyílik a városra. A templomba a déli oldalon kialakított barokk kapun keresztül lehet belépni, melyet Adami János készített. A külsejében hasonló egri barokk templomokhoz képest meglepő a templom belső kialakítása, amennyiben még nem járt görögkeleti templomban a látogató. A templom fődísze az 1789-91 között Jankovics Miklós által faragott és Anton Kuchelmeiser bécsi festő által megfestett ikonosztázion 60 táblaképével. Mérete 10 x 12,5 méter. Az ikonosztáz ajtain betekintve láthatjuk a szentélyt és a baldachinos oltárt. Az ikonosztázon kívüli megemelt helyről hangzott el az igehirdetés. A templomba egy szószéket is beépítettek, bár ezt sohasem használták. A templom középső részén a férfiak állva vehettek részt a szertartáson, csak az idősek és betegek részére készítették az oldalfalak mentén elhelyezkedő gyönyör vörösfenyő padokat. A nők részét magas támlás padsor választotta el a férfiakétól. A férfikórus egy kívülről megközelíthető lépcsősoron keresztül jutott fel a karzatra. Az akár 2-3 órányira elhúzódó miséket az ő énekhangjuk színesítette. A női részben egy kicsi házi kiállítás a templom történetét és 18. századi orosz ikonok gyjteményét mutatja be. (A jelenlegi templom építését megelőző időszakról annyit, hogy a görögök, szerbek a török hódoltság idején már itt vannak Egerben, és számuk a török uralom megsznése után jelentősen emelkedett. A 17. században kapták meg az Ágoston-rendiek középkori Szent Miklós templomát, melyet 1729-32 között részben újjáépítettek, majd hosszas egyezkedés után harangtornyot építettek hozzá 1753-ban. A városban élő gazdag görög kereskedők nagyobb, szebb templomot szerettek volna építeni, de kívánságukat a püspök elutasította.)

Múzeum

Szt. Miklós Görögkeleti Szerbtemplom

Eger

A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templomot 1785-99 között építették Povolni János városi főépítész tervei alapján, II. József személyes engedélyével. A templom körüli sírkertből csodálatos panoráma nyílik a városra. A templomba a déli oldalon kialakított barokk kapun keresztül lehet belépni, melyet Adami János készített. A külsejében hasonló egri barokk templomokhoz képest meglepő a templom belső kialakítása, amennyiben még nem járt görögkeleti templomban a látogató. A templom fődísze az 1789-91 között Jankovics Miklós által faragott és Anton Kuchelmeiser bécsi festő által megfestett ikonosztázion 60 táblaképével. Mérete 10 x 12,5 méter. Az ikonosztáz ajtain betekintve láthatjuk a szentélyt és a baldachinos oltárt. Az ikonosztázon kívüli megemelt helyről hangzott el az igehirdetés. A templomba egy szószéket is beépítettek, bár ezt sohasem használták. A templom középső részén a férfiak állva vehettek részt a szertartáson, csak az idősek és betegek részére készítették az oldalfalak mentén elhelyezkedő gyönyör vörösfenyő padokat. A nők részét magas támlás padsor választotta el a férfiakétól. A férfikórus egy kívülről megközelíthető lépcsősoron keresztül jutott fel a karzatra. Az akár 2-3 órányira elhúzódó miséket az ő énekhangjuk színesítette. A női részben egy kicsi házi kiállítás a templom történetét és 18. századi orosz ikonok gyjteményét mutatja be. (A jelenlegi templom építését megelőző időszakról annyit, hogy a görögök, szerbek a török hódoltság idején már itt vannak Egerben, és számuk a török uralom megsznése után jelentősen emelkedett. A 17. században kapták meg az Ágoston-rendiek középkori Szent Miklós templomát, melyet 1729-32 között részben újjáépítettek, majd hosszas egyezkedés után harangtornyot építettek hozzá 1753-ban. A városban élő gazdag görög kereskedők nagyobb, szebb templomot szerettek volna építeni, de kívánságukat a püspök elutasította.)

Múzeum

25 találat a térképen ebből az oldalból