Észak-magyarországi látnivalók - 22. oldal

Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet

Keleti és nyugati bástya

Egykori szécsényi gótikus vár maradványai a kilátónak használt északnyugati sarokbástya és a 10m átmérőjű, kör alakú északkeleti sarokbástya (Bástyamúzeum)

Kepes György festőművész állandó kiállítása

Kepes György (1906-2001) festőművész állandó kiállítása, festmények, fotók, fotogramok, dokumentumok.

Kepes Központ Eger

Kepes György életművéhez, tudomány- technika-művészet kutatásaihoz kapcsolódó kiállítás.

Képeslap Múzeum

A kb. 30000 darabból álló gyűjtemény Nagybátony településrészen látható. A gyűjtemény lapjain megelevenedik Nógrád vármegye történelme és lakóinak hétköznapjai a gyűjtő segítségével.

Kerecsendi erdő Természetvédelmi Terület

A történelem telis-tele van titkokkal, és az egyik aprócska titka az, hogy miképp tudott fennmaradni ez az alig több mint százhektáros kis erdőfolt, itt ezen az igen termékeny löszvidéken. Ezt a területet az Északi-középhegység déli lábainál húzódó övet már a történelem előtti időktől művelésbe fogta az ember, és lassan teljesen kiirtotta az útjában álló tatárjuharos lösztölgyest, e vidék eredeti társulását. Térképek szerint a legutolsó erdőket a 19. században vágták ki, hogy helyükön búzát termesszenek. Lehet, hogy ennek a kis erdőfoltnak az volt a szerencséje, hogy tulajdonosa az egri érsekség volt. A délkelet-európai elterjedésű és egykor az Alföldön nagy területeken elterjedt tatárjuharos lösztölgyes társulásnak ez a táj az északi határa, már csak ezért is értékes ez a maradványerdő. Különös érdekessége, hogy a molyhos tölgyek között általában cserjeszintet alkotó tatárjuhar itt délceg fává nő, és a mezei juharral és szillel szépen fejlett második koronaszintet alkot. A mészben gazdag löszön védett növények sokasága él. Jól érzi magát a ritka, alig egy méterre megnövő törpemandula is, amely virágzás idején valóban lenyűgöző látvány. Egy szinttel lejjebb ereszkedve, a gyepszinten odvas keltike, tavaszi hérics, erdei gyöngyköles stb. díszíti az erdőt. A kerecsendi tölgyeserdő állatvilága is gazdag, hisz közel s távol nincs más menedéke madárnak és vadnak, mint ez a szigeterdő.

Kessler Hubert Emlékház

A Bardla barlang jósvafői kijárata mellett található emlékház a barlang nyitvatartási ideje alatt, az év minden napján szabadon látogatható.

Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet

Védetté nyilvánítás: 1990 Terület: 6083,9 ha A tájvédelmi körzet a Tisza, a Takta, a Sajó és a tiszalúci Holt-Tisza által közrefogott öblözet morotvákkal, elhagyott folyómedrekkel tarkított síkságát foglalja magában. A Tisza és a Takta korábbi folyómedreinek hosszúkás mélyedéseiben jelenleg mocsarak vannak, amelyek kiterjedése mintegy 2000 ha. A mocsarak rendszeres vízutánpótlása a XIX. század közepén végrehajtott folyószabályozási munkálatok következtében szűnt meg. A növényzet mai képére a területen évezredekig kanyargó folyók hatása, majd a középkortól kezdődő erdőirtások és legeltető-kaszáló állattartó tevékenység, valamint a XIXXX. századi vízrendezési munkálatok hatottak. A legjellemzőbb élőhelyek a régi folyómeder-maradványokban kialakult, a mocsarak vizeit borító hínártársulások, a vízparti nádasok, illetve az ezeket övező fűzlápok, fűzcserjések. A löszpusztagyepek csak szórványosan fordulnak elő, az övzátonyok tetején, sztyeppesedő réti talajon találjuk a védett dunai szegfüvet és réti iszalagot. A puhafaligetek egyes mocsarak szegélyében, illetve a folyók hullámterében maradtak meg. A magasártéri keményfaligetek a legjobban átalakított élőhelyek, helyükön ma jobbára szántók és idegen fajokból álló faültetvények találhatók. A kubikgödrök partjain, a múlt század második felében épített gátak előterében az eredeti galériaerdőkhöz hasonló állományú telepített tölgyesek találhatók. A tájvédelmi körzetben számos jellegzetes Tisza menti, védendő fajnak van jelentős állománya, így például a sulyomnak, a rucaürömnek, a debreceni tormának, a nyári tőzikének, a nádi boglárkának és a tiszaparti margitvirágnak. A holtágak, morotvák (pl. Kerek-tó, Görbe-tó, Hímes-tó, Emberes) hínárnövényei közül megemlítendő a tündérfátyol, a fehér tündérrózsa, a kolokán és a közönséges rence. A holtágak úszólápjai és azok füzes szegélye rejtegeti a védett gyilkos csomorikát, tőzegpáfrányt, szálkás pajzsikát és villás sást. A szerencsés vízrajzi helyzet miatt a terület bővelkedik ártéri mocsár- és kaszálórétekben, melyek flórája a rendszeres kaszálás miatt igen gazdag. Itt él a kétsoros sás, a kornistárnics, az elegáns kosbor, a gyíkhagyma, az őszi kikerics, a mocsári aggófű, a csikorgófű és a mocsári lednek. Az ízeltlábúak közül a kérészek rendjébe tartozó tiszavirág a június második felében százezres nagyságrendben lepi el a Tisza vizét. A bogarak képviselői közül védett faj az aranypettyes bábrabló, az érdes futrinka és a mezei futrinka. Nyári estéken találkozhat az ember a hatalmas zúgással repülő óriás csíkbogár példányaival. Az öreg kubikerdők, keményfaligetek védett bogárlakói a szarvasbogarak, az orrszarvú bogarak és a nagy hőscincérek. A nappali lepkék közül jelentős számban fordul elő a puhafaligetekben és a bokorfüzesekben a kis színjátszó lepke, a keményfaligetekben a díszes tarkalepke. A mocsári kutyatejjel tarkított mocsarakban él a rendkívül ritka mocsári szitkár. A tájvédelmi körzet vizeiben előfordul a védett réti- és vágócsík, a lápi póc, újra betelepedett az őshonos compó, a bodorka és a vörösszárnyú keszeg. A vizes, nedves élőhelyeken a tarajos és a pettyes gőte egyaránt előfordul. A mocsarak jelentős szaporodóhelyei a békáknak és a mocsári teknősnek. A tájvédelmi körzet védetté nyilvánítását leginkább madárvilága miatt kezdeményezték akkoriban itt volt az ország egyik legnagyobb gémtelepe. Az 1990-es évek közepétől a mocsarak rendszeres kiszáradása miatt a vizekhez kötődő madarak faj- és egyedszáma erősen lecsökkent. A kedvezőtlen folyamatot a 2003-ban kezdődött élőhely-rehabilitációs munkálatok állították meg. Napjainkban ismét nagy számban költenek a nagy kócsagok és a vörösgémek, visszatértek a kiskócsagok, a selyemgémek és a bakcsók. A ragadozó madarak közül a területen leggyakrabban a barna rétihéja figyelhető meg, a legértékesebb fészkelő a kerecsensólyom. A kaszálóréteken a tájrehabilitáció következtében újra megjelent a haris. A kerecsensólyom és parlagi sas kedvenc táplálékául szolgáló ürge a rövidfüvű legelőkön fordul elő. A csatornák vizében a legnagyobb szárazság idején is meg-megjelentek a vidra egyedei, talán az elmúlt generációk génjeikben rögzült emlékei alapján, a hajdani halbőségre emlékezve. A kesznyéteni Szamárháti tanyán őshonos állatok (ma-gyar szürke szarvasmarha, rackajuh, házi bivaly, mangalica sertés) állománya tekinthető meg. A tanya mellett található a tájvédelmi körzet látogatóközpontja, ahol a területet felkeresők információkat kaphatnak a termé-szeti értékekről, az aktuális látnivalókról. Az épülethez szervesen illeszkedik egy tanösvény, amely a központtól indul, és oda vezeti vissza a látogatókat.

Kétbodonyi-horgásztó

Intenzíven telepített horgásztó, gazdag halállománnyal. Nyáron folyamatos a telepítés. Napijegy ahalőrházban váltható. Hétvégén éjszakai horgászati lehetõség is adott. Napijegy váltható a halőrházban. Non-stop horgászat! 0-24óráig Napijegy ára 3500Ft Éjszakai jegy 4500Ft 24órás jegy 5500Ft Nyitvatartás 0-24óráig Napijegy kiadás 6-22óráig

Kézműves Nyomdaműhely

Az országban, egyedülálló műhelyben több program is a várja a látogatókat. Kipróbálható 200 éves fém Gutenberg-prés, melyen különböző hollókői emléket lehet nyomtatni. Gyerekprogramok, alkotótáborok.

Kézművesház

Az üveggyártól felfelé indulva találjuk a Kézművesházat, ahol a mini múzeumban munka közben is megnézhetjük az üvegcsiszolás folyamatát.

Kiállítóház

A Kiállítóházban a településről összegyűjtött szebbnél szebb csipkék és a kőrispataki szalmafonók által készített munkák láthatók.

Király János Pincéje

Király János Családi pincészete várja a Tokaj-Hegyalja borai iránt érdeklődőket.

Királyréti Horgásztó

A " Királyréti Horgásztó" 25.000-28.000 m3 vízmennyiséggel a tengerszint felett 260 méteren 1,02 hektáros területen helyezkedik el. Hosszúsága 220 m, szélessége 65 m, átlagos mélysége 2,6 m, vízgyűjtő területe 2,02 km2. A tó legmélyebb pontja a zsilip előtti terület, mely 4,2 m. A tavat a tó végén befolyó patak vize, egy forrás és egy 152 m mélyről szivattyúzott artézi kút táplálja. A tó 2002-ben rehabilitásra került, melynek során a halállomány teljes egészében megújult, kikerültek a nem őshonos halak: törpeharcsa, busa, amur, ezüstkárász. 2002 októberében a tó vize leengedésre került, majd a tél folyamán a tó kifagyasztása és iszapolása kövekezett, majd a környező területe is megszépült. 2003 januárjában a gát, pár nappal a zsilip lezárása után megsérült, amit a hideg és a fagy miatt nem lehetett azonnal megfelelően javítani, ezért a gát rendbetétele csak márciusban kezdődött el. A kisméretű lyuk elég volt ahhoz, hogy a nagy mennyiségű téli csapadék a hóolvadás után ezen keresztül távozzon. A 2003-as év száraz időszaka miatt a haltelepítésre csak 2004 tavaszán kerülhetett sor. A tó körüli kivilágítás lehetővé és romantikussá teszi az éjszakai horgászatot is.

Kis-Salgó (Boszorkány-kő)

Salgó és Boszorkánykő bazaltvulkán kúpok. Salgó csúcsán XIII.sz-i várrom áll, amely kedvelt kirándulóhely és kilátótorony páratlan természeti környezetben. A Boszorkánykő szikláihoz vezető úton geológiai tanösvény található.

Kisfüzesi Lovasudvar

Mátra északi lejtői rejtik Heves megye legkisebb települését; a 180 lelket és négy utcát számláló Kisfüzest. A cser- és akácerdők illata, a dombok ívei, a színes vad- és madárvilág teszik emlékezetessé az itt eltöltött napokat. A kisfüzesi Lovasudvar nemcsak a lovasemberek számára áll nyitva, hanem mindazoknak , akik élményt, nyugalmat és valami különlegeset keresnek. Számukra szeretnénk 'adni' egy darabot a Mátra hegyeinek hangulatából. Eza gondolatiság alakította ki, és formálja folyamatosan a Lovasudvart.

Kisjankó Bori Emlékház

Kisjankó Bori, a leghíresebb matyó "Íróasszony", mintatervező lakóháza, korabeli berendezéssel, személyes tárgyakkal, sajátkezű mintával. Egyben a huszadik század első felének népi életmódja.

Kiskő

Vulkán kitörés maradványa amibe barlangot vájtak

Kisnánai Falumúzeum

Kiss István Családi Pincészete (Fitomark)

A Fitomark Tokaji Borház egy klasszikus családi pincészet, melyet Kiss István és felesége alapított az 1970-es évek elején. Az akkori gazdasági rendszer nem tette lehetővé egy magánkézben lévő cég létrehozását, így a Cég alapítása 1994-re húzódott. Dr Kiss István a család második generációjaként is tevékenyen bekapcsolódott a termelésbe. Egyetemi diplomája után megszerezte a PhD doktori fokozatot is 2007-ben, így a borászati kutatás is megjelent a pincészet tevékenységi körben. Mára a Pincészet összesen 15 hektár szőlőültetvényen termel szőlőt. A Tolcsva környékén lévő területeik (Cziróka és Kincsem dűlő) már a 18. században is első kataszteri osztályú besorolást kaptak. Így biztosított egy jól ellenőrizhető minőségű alapanyag.

Kitömött Állatok és Fafaragványok és Ásványok

Kitömött Állatok és Fafaragványok és Ásványok

Kocsimúzeum - Cifra istálló

Az épületet 1880-ban gróf Károlyi György építette Ybl Miklós tervei alapján.

Ködmön Csárda Borétterem

Levéltári adatok szerint a jelenlegi Ködmön Csárda már az 1778-as években is ezen a helyen állt. Az évek során az étterem többször megújult. A mostani átalakulással nagyobb, elegánsabb lett. Megmaradtak azonban a magyar gasztronómiára jellemző ízek, alapanyagok, a magyaros hangulat és az itt dolgozók töretlen vendégszeretete. Azt mondják, az étterem konyhája olyan, mintha a kiváló egri borokat az itt készült ételekhez álmodták volna meg.

Kőfejtő

Jól láthatók a vulkáni andezit és az andezittufa lerakódásának rétegei. A vulkáni kőzetet vékony rétegben ún. lajtamészkő borítja, ami a vulkáni tevékenység után a területet elöntő tenger emlékét őrzi. A bánya a Mátrai Vulkanit Formáció típus feltárása ("felső-lajtaösszlet" /Fertőrákosi Mészkő Formáció/ fedővel), amit földtani érdekességei miatt 1975-ben helyeztek védelem alá, majd a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet megalakulásával abba beleolvadt. A bánya két lávafolyást tár fel, ami kb. 15-16 millió évvel ezelőtt ömlött a vízzel borított felszínre. Alattuk piroklasztikumok (szórt vulkáni törmelékek) helyezkednek el, valamint a bánya fedőjében sekélytengeri mészkövek.

Kőhalmi Zoltán: A pesszimizmus előnyei – Dumaszínház

Az is nevethet, aki szerint nincs minek örülni.