utazzitthon.hu
Keresés…
Keresés…
Főoldal Egész ország Észak-Alföld Felfedezés

Észak-alföldi látnivalók - 12. oldal

Tájegységek: Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tisza-tó

1804 találat

Kállósemjéni Mohos-tó Természetvédelmi Terület

Kállósemjéni Mohos-tó Természetvédelmi Terület

Kállósemjén

A terület múltja, helyzete Noha csak 1954-ben nyilvánították védetté, a szakemberek már jóval korábban ismerték a területet. Neves botanikusunk, Boros Ádám hozta hírét még a 20-as években, a Debrecenben induló Nyírség-kutatás keretében. A konkrét védelmi javaslatot az ugyancsak neves debreceni erdész-természetvédő, Tikos Béla tette meg. A szakmai indoklás szerint a láp akkoriban teljesen más kinézetű volt, mint akár csak a 80-as évek elején is. Ez az eltérő állapot a század első felében folyamatosan jellemző volt a Mohos-tóra, de a területet sajnos felgyorsult, kedvezőtlen változások érték. A 80-as évekre úszóláp az eredeti helyén sehol sem maradt fenn. A nyírvizek pusztulását okozó, túlzásba vitt nyírségi lecsapolás okozta talajvíz-süllyedés végzetszerűen érintette a Mohost. A század első felében a láp partján még vasas talajvíz-források fakadtak. Először ezek apadhattak el, majd a tó vízszintje csökkent végzetesen. Az úszólápok megfeneklettek, a rajtuk növő rekettyefűz gyökerei véglegesen lehorgonyozták azokat. A XX. század utolsó negyedében a tómeder nagy részét a korábbi úszólápból származó rekettyés fűzláp, nádas és magasásos foltok borították, de ezek gazdagsága már meg sem közelítette az egykori úszólápét. Nyílt víz és úszóláp csak a tó északi, egykor tisztított sarkában maradt, itt élte túl a változásokat néhány hínárnövény és a fehér tündérrózsa is. Az úszóláp már alapvetően keskenylevelű gyékényes volt, tőzegpáfránnyal. Benne eltűnőben volt a vidrafű, míg a gyilkos csomorika "jobban állta a sarat". A természetvédelem az akkor már évtizedek óta kezelésében levő lápon, a Mohos körbeerdősítésével korábban is végzett beavatkozást. A romló helyzetre tekintettel a tavat korábban lecsapolni szándékozó kis csatorna átalakításával 1981-ben belvizes árasztórendszert építettek ki. Ennek néhány éven át pozitív hatása mutatkozott, újra megjelent például a parti zónában az időközben fokozott védelem alá került szíveslevelű hídőr. A víz minőségével azonban kezdetektől fogva gondok voltak, az egyre erősödő aszályban többnyire a belvizek is elmaradtak, miközben a talajvízszint rohamosan süllyedt. A Mohos az évtized fordulójára tartósan kiszáradt. A pusztulóban levő lápvilág megmentése érdekében 1992-ben indult meg a rétegvizes ellátó rendszer kiépítése. 1997-ben több lépcsőben készült el, nem csak a Mohos, hanem a délről alig egy dűlőnyire szomszédos Nyárias (vagy Nyárjas) lápjának vízellátása is megoldható vele. Reméljük, hogy az 50-es években halottaiból feltámadt somogyi Baláta-tó és a nyírségi Vajai-tározó úszólápjainak pozitív esete ismétlődik meg itt is, azaz a vízviszonyok rendeződése után a varázslatos úszólápok egyszer újra régi szépségükben borítják a Mohos medrének legalább egyes részeit. Az imént említett Nyárjast 1981-ben, a Mohos ismételt botanikai felmérésekor fedezte fel Vass Mihály. Itt még megtalálható, bár legtöbb helyen gyékénnyel keverten a Mohosról időközben kipusztult vidrafüves-zsombéksásos társulás. Nagy területeket borítanak a nádasok és a viszonylag fajgazdag magassásosok is. Értékei miatt ez a láp 1988-ban a korábbi védett terület 85 ha-ra való bővítéseként került országos védelem alá. Időközben a Nyárias és a szomszédos agrárterületek, valamint egy kis nyárültetvény ugyancsak természetvédelmi kezelésbe került. 2. A terület természetvédelmi rendeltetése, jellemzői Ha csupán a fajlistát nézzük a 30-as évekből, feltűnik, hogy több értékes, védett mocsári-lápi növényfaj, mint a tiszaparti margitvirág, a széleslevelű gyapjúsás időközben valószínűleg végleg eltűnt a területről. A tó északi része korábban még valódi tó volt, fehéres színű, kemény homok aljzattal és különösen gazdag lebegő hínárnövényzettel, benne olyan különlegességekkel, mint a rovarevő rencefélék egész sokasága. A közönséges rencén kívül a lápokra jellemző lápi rence és kis rence fajok állományai eutróf, de egyébként tiszta vizeket jelző, ritka békaszőlőfélék, mint a hegyeslevelű békaszőlő, és a Balaton hinarasait idéző nagy és kis tüskéshínár. Egy hínárméretű csillárkamoszat-féle, a Lychnothamnus barbatus azóta sem került elő az ország más pontjáról. Sajnálatos módon a felsorolt fajok többsége a láp következő felméréséig, 1981-83-ig eltűnt, akkor már csak a kis rencét találták, igaz jelentősebb mennyiségben. Ezt a nyílt vizes részt fürdőtónak használták, és rendszeresen tisztították is akkoriban. A tó nagy része a nyílt víztől délre a part felől általában vízgyűrűvel körülvett úszóláp volt. Az úszóláp szövedékét tőzegpáfrány, nád és magassás-fajok alkották, közülük különlegesség a lebegő zsombéksásos volt, amelyre annak pusztulásával az egész Alföldön nem maradt példa. Az úszóláp egy helyen a parttal is érintkezett, itt voltak a legfajgazdagabb magassásrétek. Sok értékes növénye közül a nádi boglárka, a vidrafű, a gyilkos csomorika, a kétporzós sás említendő. A rekettye ritkás ligetekben nőtt, a környező vízgyűrűben fehér tündérrózsa tömege élt. A partok mocsaras, iszapos növényzetének különlegessége volt a szívlevelű hídőr. A Mohos élőhely-együttese adott otthont egyik legritkább lápi ízeltlábúnknak, az óriás csíbornak, amely 1942-ben került itt elő, sajnos azóta nem látni példányait. Ritkaságát jól jellemzi, hogy a magas hegységek miatt lápokban jóval gazdagabb szomszédos országok többségében sem találják már évtizedek óta. A rövid távú elképzelések szerint területcserével észak felé a Nagy-Mohosig összefüggő állami tulajdon kerülne kialakításra, ahol őshonos fafajokkal végzett erdősítéssel, esetleg a köztes elhelyezkedésű, de az erdőirtások okozta homokbefúvások előtt a Nagy-Mohossal összefüggő Kis-Mohos vízellátásának javításával nagy kiterjedésű védett terület alakulhatna ki. Ily módon összefüggővé tehetnénk az egykori nyírségi lápvilág e két fennmaradt gyöngyszemét, a kállósemjéni Mohos-tavat és Nyárjast is.

Természeti érték
Korányi Frigyes Emlékház és Helytörténeti gyűjtemény

Korányi Frigyes Emlékház és Helytörténeti gyűjtemény

Nagykálló

Séta Nagykálló állandó kiállításain Nagykálló 10 000 lakosú kisváros Magyarország északkeleti részén. A vendég ideérkezhet vonattal és autópályán is, pihenhet a kedves harangodi dombok között, úszhat, vagy gyógyulhat a 42 fokos termálvizű strandon. Ellátogathat a város turisztikai látványosságai között a Csodarabbi sírjához, felmehet az emberi erővel összehordott Inségdombra, vagy végiglátogathatja Nagykálló muzeális, állandó kiállításait. A három épület a város Főterének délkeleti sarkában helyezkedik el, egymás szomszédságában. 1971-ben nyílt meg Dr. Korányi Frigyes( 1828-1913) orvos egykori szülőházában az első állandó kiállítás. Korányi doktor Nagykállóban élt 37 évet, ugyanis pályakezdő orvosként Nagykállóba internálták az 1848-as szabadságharcban való részvétele miatt. Eredményesen küzdött a szegény sorsú tüdőbetegek gyógyításáért, az orvosképzés fejlesztéséért. A nagy orvos emlékeit őrzi a szoba, ahol született: üveges vitrinekben láthatjuk családi és személyes tárgyait. Az első vitrinben édesapjának, a szintén orvos Korányi Sebaldnak gyászjelentője, Frigyes házasságlevele Bónis Malvinnal, belépője a milléniumi ünnepségekre, útlevele, írókészlete, szivartárcája látható. A második szekrényben általa írt, és neki címzett levelek, orvosi műszerei, injekciós tűje, hallgatója, a harmadikban Róla megjelent írások, kitüntetésekor készült fényképe, gyászjelentője, ravatalának fotója, díszgombjai, szemüvegei vannak elhelyezve. A negyedik vitrinben fiának, a vesebetegségek gyógyításában kitűnt Korányi Sándornak emlékei láthatók. Az épület másik nagy szobájában egy 1880 körül létesült gyógyszertár, a pesti Angyalhoz címzett patika berendezése látható. Az épület északi oldalán, hosszú folyosón Nagykállóban született híres emberek emlékei találhatók: Szilágyi István nyelvész, pedagógusnak, Ratkó József költőnek, Dr. Jósa András orvosnak, Simonyi Óbesternek, a napóleoni háború legendás ezredesének, Papp Antal érseknek tablója látható. Két tárlóban gyűlnek az iskolatörténet relikviái: íróeszközök palatáblától a modern tollakig, régi füzetek. A falon a régi iskolaépületek képei, és az első Szabolcs megyei középiskola, a nagykállói református Tanoda (1762-1852) naplólapjai.

Múzeum
Körös körül természetesen

Körös körül természetesen

Túrkeve

A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna jobb partján elhelyezkedő Túrkevét egykor víz vette körül, melynek szépségéből sokat megőrzött a Körös-Maros Nemzeti Park. Ezt a tájat Kis-Hortobágyként is szokták emlegetni, mert több szempontból is hasonlít a Hortobágyra. A város határában látható kunhalmok, ezek az emberkéz formálta különös tájelemek a Kárpát-medence földpiramisai. A Nagykunság egykor vízjárta tája még ma is igen gazdag kunhalmokban. Illyés Gyula szerint ezek a mi katedrálisaink. Nevük megtévesztő, hiszen a nagykunsági halmok többségét ezer évekkel még a kunok bejövetele előtt emelték. Jellegük szerint lakódombok, temetkezési helyek, őr- és határhalmok. Különleges értéket képvisel a Dévaványa-Ecsegfalva környéki szikes puszták lakója, a túzok. Közép-európai és magyarországi állományának legéletképesebb populációja él a területen. A madár védelme érdekében itt hozták létre 1979-ben a Túzokrezervátumot. A Fekete István Oktatóközpont várja a természetet kedvelő magánszemélyeket és csoportokat egyaránt. Szolgáltatásaik között szerepel az ifjúsági szállásadás és étkeztetés mellett a túravezetés, lovagoltatás, lovaglásoktatás, illetve környékünk természeti értékeinek, állat- és növényvilágának bemutatása - akár lovaskocsis kirándulás keretében is. Ezen kívül foglalkoznak többek között természetismereti és egyéb táborok, erdei iskola, gyakorlati oktatás, vízitúrák, előadások, játékok szervezésével, ökoturisztikai és madártani szakvezetéssel. Túrákat szerveznek a Körös-Maros Nemzeti Parkba és az ecsegpusztai Túzokrezervátumba. Az általuk kialakított Fekete István tanösvény egyénileg vagy szakvezetéssel is látogatható. Ajánlatukban szerepel továbbá kézműves foglalkozások és hagyományos mesterségek műhelylátogatásának megszervezése.

Kirándulóhely

25 találat a térképen ebből az oldalból

Állítsa össze saját útitervét
Gyűjtse egy tervbe a szállást, a programokat és a látnivalókat napokra bontva — az AI-asszisztens segít, a kész tervet meg is oszthatja.
Útiterv készítése

Aki egyszer itt jár, azt elbűvöli az Észak-alföldi régió varázsa, mely számtalan szépséget, maradandó értéket rejt. Akit vendégül lát e táj, megtapasztalja, milyen a rabul ejtő szabadság.

Bővebben a helyről
A világon egyedülálló hortobágyi táj tökéletes simaságú pusztaság, Európa legnagyobb kiterjedésű épen maradt legelője. A táj sajátos, időtlen nyugalmat áraszt, a helybeliek úgy mondják, a puszta senkit nem hagy közömbösen: akit megérint a varázsa, menthetetlenül beleszeret, aki nem hallja meg a végtelen rónaság néma muzsikáját, az sohasem fogja szívébe zárni.
Az Észak-alföldi régió ezerszínű arcát mutatja a látogatónak, aki felfedezni indul ezt a tájat. Sok-sok természeti, építészeti, kulturális gyöngyszem, csak erre a vidékre jellemző kincsek: a nap égette alföldi pusztaságok, a szépséges erdős, ligetes területek s a titkokat suttogó folyók éppúgy rabul ejtenek, mint az észak-alföldi fürdők felüdülést nyújtó gyógyvize, a régmúltat idéző, meghitt hangulatú szatmár-beregi templomok vagy a ...
.... a büszke alföldi épületek. Felfedezésre csábítanak a népi hagyományok szülte jellegzetes kézművesremekek, a folklór táplálta dallamok, kóstolásra kínálkoznak az itteni sajátos ízek. A természet csodái nemcsak gyönyörködésre késztetnek, de túrázni, sportolni is hívnak: a folyók úszásra, vízi sportokra ösztönöznek, a rónák és a szatmári területek kitűnő terepet adnak a lovagláshoz, de gyalogosan vagy két keréken is boldogság felfedezni ezt a tájat.
Aki egyszer itt jár, azt elbűvöli az Észak-alföldi régió varázsa, mely számtalan szépséget, maradandó értéket rejt. Akit vendégül lát e táj, megtapasztalja, milyen a rabul ejtő szabadság.
Tegyen egy képzeletbeli utazást egy különleges vízi világban, az Alföld síkságán, a hömpölygő folyó és a tó találkozásánál!...Burjánzó ártéri erdők, sárgán aranyló homokpadok, holtágak, szigetek, öblök, madarak ezrei köröznek a levegőben és bújnak a nádasokban…körülöttük csend és harmónia. A természet csodája a Tisza-tó.Magyarország tenyérnyi területén bejárhatja Európa különleges Világörökségét, a Tisza-tavi Madárrezervátumot, romantikus csónaktúrákat tehet, kipróbálhatja szerencséjét a legendás halbőségéről ismert Tiszán.
S ha mozgalmasabb napokra vágyik jet-skí-t, motorcsónakot bérelhet kedvére, kerékpáron, lovon bebarangolhatja az apróbb falvakat, fürödhet termálfürdőkben, kóstolhat halászlevet, birkapörköltet és ellátogathat az ország cseresznyéskertjébe.