Eger és környéki látnivalók - 9. oldal

Szoros-pataki víztározó

kulturált, kaszált vízpartok, WC, főzési lehetőség, esőbeállók pihenő padokkal

Szt. Miklós Görögkeleti Szerb Templom Egyházi Gyűjtemény

A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templomot 1785-99 között építették Povolni János városi főépítész tervei alapján, II. József személyes engedélyével. A templom körüli sírkertből csodálatos panoráma nyílik a városra. A templomba a déli oldalon kialakított barokk kapun keresztül lehet belépni, melyet Adami János készített. A külsejében hasonló egri barokk templomokhoz képest meglepő a templom belső kialakítása, amennyiben még nem járt görögkeleti templomban a látogató. A templom fődísze az 1789-91 között Jankovics Miklós által faragott és Anton Kuchelmeiser bécsi festő által megfestett ikonosztázion 60 táblaképével. Mérete 10 x 12,5 méter. Az ikonosztáz ajtain betekintve láthatjuk a szentélyt és a baldachinos oltárt. Az ikonosztázon kívüli megemelt helyről hangzott el az igehirdetés. A templomba egy szószéket is beépítettek, bár ezt sohasem használták. A templom középső részén a férfiak állva vehettek részt a szertartáson, csak az idősek és betegek részére készítették az oldalfalak mentén elhelyezkedő gyönyör vörösfenyő padokat. A nők részét magas támlás padsor választotta el a férfiakétól. A férfikórus egy kívülről megközelíthető lépcsősoron keresztül jutott fel a karzatra. Az akár 2-3 órányira elhúzódó miséket az ő énekhangjuk színesítette. A női részben egy kicsi házi kiállítás a templom történetét és 18. századi orosz ikonok gyjteményét mutatja be. (A jelenlegi templom építését megelőző időszakról annyit, hogy a görögök, szerbek a török hódoltság idején már itt vannak Egerben, és számuk a török uralom megsznése után jelentősen emelkedett. A 17. században kapták meg az Ágoston-rendiek középkori Szent Miklós templomát, melyet 1729-32 között részben újjáépítettek, majd hosszas egyezkedés után harangtornyot építettek hozzá 1753-ban. A városban élő gazdag görög kereskedők nagyobb, szebb templomot szerettek volna építeni, de kívánságukat a püspök elutasította.)

Szt. Miklós Görögkeleti Szerbtemplom

A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templomot 1785-99 között építették Povolni János városi főépítész tervei alapján, II. József személyes engedélyével. A templom körüli sírkertből csodálatos panoráma nyílik a városra. A templomba a déli oldalon kialakított barokk kapun keresztül lehet belépni, melyet Adami János készített. A külsejében hasonló egri barokk templomokhoz képest meglepő a templom belső kialakítása, amennyiben még nem járt görögkeleti templomban a látogató. A templom fődísze az 1789-91 között Jankovics Miklós által faragott és Anton Kuchelmeiser bécsi festő által megfestett ikonosztázion 60 táblaképével. Mérete 10 x 12,5 méter. Az ikonosztáz ajtain betekintve láthatjuk a szentélyt és a baldachinos oltárt. Az ikonosztázon kívüli megemelt helyről hangzott el az igehirdetés. A templomba egy szószéket is beépítettek, bár ezt sohasem használták. A templom középső részén a férfiak állva vehettek részt a szertartáson, csak az idősek és betegek részére készítették az oldalfalak mentén elhelyezkedő gyönyör vörösfenyő padokat. A nők részét magas támlás padsor választotta el a férfiakétól. A férfikórus egy kívülről megközelíthető lépcsősoron keresztül jutott fel a karzatra. Az akár 2-3 órányira elhúzódó miséket az ő énekhangjuk színesítette. A női részben egy kicsi házi kiállítás a templom történetét és 18. századi orosz ikonok gyjteményét mutatja be. (A jelenlegi templom építését megelőző időszakról annyit, hogy a görögök, szerbek a török hódoltság idején már itt vannak Egerben, és számuk a török uralom megsznése után jelentősen emelkedett. A 17. században kapták meg az Ágoston-rendiek középkori Szent Miklós templomát, melyet 1729-32 között részben újjáépítettek, majd hosszas egyezkedés után harangtornyot építettek hozzá 1753-ban. A városban élő gazdag görög kereskedők nagyobb, szebb templomot szerettek volna építeni, de kívánságukat a püspök elutasította.)

Tájház

A parasztház a XIX-XX. század fordulójának idejét idézi bútoraival, tárgyi világával. A gyűjtemény fontos darabjai a helyi fazekasok készítette pálinkásbutéliák, kulacsok, korsók, érdekessége a helyi téglagyűjtemény. A helyi honismereti kör munkájának eredményeként 1982-ben nyílt meg a tájház.

Tájház

Népi tájház körhű berendezéssel.

Tájház

Az egykori népi építészeti szokásokat is tükröző lakóházban kapott helyet a település múltját bemutató helytörténeti gyűjtemény. Népi öltözködés, a paraszti élet munkaeszközei, mezőgazdasági eszközök 1800-tól.

Tájház

A néprajzi értékek bemutatása, a hagyomány és a múlt üzenetének átadása kiemelt figyelmet kap.

Tájház

Népi tájház korhű berendezéssel.

Tájház

Tájház

Textíliák, népviseletek, népi bútorok a 30-as évekből

Tájház-Kerecsendi Hagyományok Háza

Kiállításunkon a régmúlt használati és emlék tárgyait tekintheti meg.

Tájszoba és babakiállítás

A Turisztikai Információs Iroda segíti az idelátogató turisták tájékozódását, valamint egyben kiállítóhely és számos rendezvény helyszíne is. Itt találják a Csuporka helyi termék boltot is, valamint kerékpárt kölcsönözhetnek és nyáron innét indul a falunéző Tücsökbusz.

Takács István Gyűjtemény (Városi Galéria)

A kiállítás 11 termében több mint 200 alkotás látható: tájképek, portrék, munkaábrázolások, életképek, színkompozíció, a legkisebb vázlatoktól a monumentális munkákat megidéző, 4-5 méteres kartonrajzokig.

Telekessy Patikamúzeum

Terasz borvacsora a Magtárban

Élvezze a hétvége kezdetét hűvös teraszunkon, ínycsiklandó ételek és kiváló borok kíséretében!

Thummerer pince

6 fajtás borkóstoló kemencében készült ebéddel vagy vacsorával (különböző menükkel). A program 12 főtől elérhető és előzetes egyeztetést igényel.

Thummerer Pinceborozó

Családi vállalkozásunk, a Thummerer Pince, 1984 óta foglalkozik szőlőtermesztéssel és borászattal. Az Egri Borvidéken elhelyezkedő 90 hektár saját telepítésű szőlőterület terméséből készítjük a borainkat. Széles szőlőfajta-választék jellemzi a gazdaságunkat, fő fajtáink: Királyleányka, Chardonnay, Ottonel muskotály, Tramini, Zenit, Sauvignon blanc, Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot, Pinot noir, Syrah, Blauburger, Kadarka. Szőlőültetvényeink 80%-a kék, 20%-a fehér szőlő. A termés az egri Áfrika, Vidra, Mészhegy, a noszvaji Tekenőhát, Kőkötő, Csókás, a novaji Juszalagos, a szomolyai Nagyvölgy, Szérőhely dűlőkből kerül ki. Megkezdtük a régi ültetvények lecserélését is, új kísérletként Cabernet Dorsát és Csóka szőlőt telepítettünk. A legújabb telepítés az egri Nagyeged dűlőn kapott helyet, ahol a Nagyegedi Egri Bikavér Superior-hoz vagy Grand Superior–hoz szükséges fajtaösszetétellel lett az ültetvény eltelepítve. A technológia minden évben kiegészül a legkorszerűbb, világszínvonalú felszerelésekkel, gépekkel. Ez nem csak a borászatunkra, de a szőlészetünkre is vonatkozik. Kizárólag a magas minőség elérése a cél és minden évben egy-egy különlegesség létrehozásával a választék gazdagítása. Boraink elsősorban Magyarország előkelő éttermeibe, szállodáiba jutnak el, valamint Belgiumba, Svájcba, Dániába, Németországba, Lengyelországba, Csehországba, Franciaországba is. Természetesen a borok egy része kapható a hazai kiskereskedelemben is.

Tiszadorogmai Göbe-Erdő

A Göbe a Tisza patkó alakú holtága, amely a múlt századbeli folyószabályozások során levágott kanyarulatából jött létre, a 444-es folyamkilométernél. A 173 hektárnyi kiterjedésű Göbe-morotvát (Göbe-erdőt) 1982-ben nyilvánították védetté. Nagyobbrészt Tiszadorogma, kisebb részben Egyek község határában fekszik. Észak felől a Tisza hullámterének jelenlegi gátja, más irányokból pedig a régi töltés határolja. Védetté nyilvánítását indokolta, hogy a Közép-Tiszavidék vizes területeire jellemző élővilágot még viszonylag természetes állapotában mutatja be. Jelentős részét természetközeli állapotú, idős ártéri puhafa-ligeterdő borítja, melynek állományai nemcsak hazánkban, de Európa-szerte nagyon megfogyatkoztak. Értékes és fajgazdag a mocsári-mocsárréti és a hínárnövényzet is. A hatalmas törzsű, koros fákban bővelkedő, a gyékényes-harmatkásás és nyíltvizes foltokkal váltakozó erdő tájképi értéke is jelentős. Szalakóta, függőcinege, énekes madarak, kiskócsag, bakcsó. Tavirózsa, debreceni torma, kornistárnics, tiszaparti margitvirág.

Tiszatáj Vadásztársaság

11321 ha fekvő területen vadászati lehetőség. fácán, mezei nyúl, nagyvadak, őz, róka, vaddisznó.

Történeti Tárház

Tűzoltó Múzeum

Valide Sultana Török Fürdő romjai

A ház udvarában található. Erdetileg kupolával fedett épület. NEM LÁTOGATHATÓ CSAK KÍVÜLRŐL MEGTEKENITHETŐ!

Varga János Szőlő és Bor Pincészete

Egész évben szeretettel várjuk családok, baráti társaságok jelentkezését borkóstolással egybekötött pincelátogatásra. Szolgáltatásunk igény szerint színesíthető tájjellegű ételek fogyasztásával egybekötött, zenés műsoros esttel.

Varga János Szőlő és Borpincészete

Az Egri Borvidék részét képező Szomolya község Toldi út 1. sz. alatt található. Riolittufába vájt színvonalas borpincével, présházzal, parkolási lehetőséggel ideális kiakpcsolódni vágyó csoportok, csapatépítő kollektívák és baráti társaságok részére, borkóstolással, kemencés bor-gasztronómiai lehetőséggel.

Vidám Tappancs Játszóház

„A kutyák szőrös gyerekek”- állítja Csányi Vilmos etológus.