Edelény-borsodi Református Templom , Edelény

Későbarokk stílusban épült 1789-97 között Göhm András tervei szerint. 1809-11 között Csatlós János, szendrői kőműves a főhomlokzat elé építette a tornyot, amely háromszintes, párkányokkal és lizénákkal tagolva, barokk bádog sisakkal fedve készült. Az egykor önálló Borsod község a megye névadó települése volt. A templom mellett, attól északra áll a honfoglaláskori borsodi földvár, melyet az 1241. évi muhi csata után a tatárok elfoglaltak és feldúltak. A földvár dombján, de a sáncon kívül, attól délre áll a templom. Az egyhajós épülethez egyenes záródású, sarkain lekerekített szentély kapcsolódik. A templom famennyezete egykorú az építéssel, s száz táblából áll, azokat Hubay Sándor asztalosmester készítette. Kékre és rózsaszínre festett medaillon díszítésű táblák váltják egymást. Középen négy táblányi plasztikus díszű, hangsúlyozott középtábla „koporsó”. A két tájképes mellvédű karzat, valamint a faragott és festett szószék kvalitásosabb munka.

Későbarokk stílusban épült 1789-97 között Göhm András tervei szerint. 1809-11 között Csatlós János, szendrői kőműves a főhomlokzat elé építette a tornyot, amely háromszintes, párkányokkal és lizénákkal tagolva, barokk bádog sisakkal fedve készült.

Az egykor önálló Borsod község a megye névadó települése volt. A templom mellett, attól északra áll a honfoglaláskori borsodi földvár, melyet az 1241. évi muhi csata után a tatárok elfoglaltak és feldúltak. A földvár dombján, de a sáncon kívül, attól délre áll a templom. Az egyhajós épülethez egyenes záródású, sarkain lekerekített szentély kapcsolódik. A templom famennyezete egykorú az építéssel, s száz táblából áll, azokat Hubay Sándor asztalosmester készítette. Kékre és rózsaszínre festett medaillon díszítésű táblák váltják egymást. Középen négy táblányi plasztikus díszű, hangsúlyozott középtábla „koporsó”. A két tájképes mellvédű karzat, valamint a faragott és festett szószék kvalitásosabb munka.