utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Főoldal Egész ország Dél-Dunántúl Felfedezés

Dél-dunántúli látnivalók - 23. oldal

A dél-dunántúli régió a Balatontól a Rábáig és a Dunától a Zaláig terjed, jellegzetesen hegyes-dombos vidék, melyeket --ezer völgy- választ el. Ennek a földrajzi jellemzőnek köszönhetően sok kis, intim falu található itt.

Bővebben a helyről
Bár a Dél-Dunántúl változatos tájain a hegységtől a síkságig mindent megtalálunk, a legjellemzőbb formája a völgyekkel tagolt dombság.
A Balatontól a Dráváig terjedő, a Duna és a Zalaapáti-hát által közrefogott tájon egymást váltja a sík terület, mint a Duna völgye és a magasabb hegység, a Mecsek, vagy a tájból hirtelen kiemelkedő Villányi-hegység. Az enyhe, az Alföldnél csapadékosabb mediterrán jellegű klíma kedvez az olyan ritka növényeknek mint a szelídgesztenye, a füge vagy éppen a legszebb hazai vadvirág, a bánáti bazsarózsa.

A 150 éves uralomnak állítanak emléket az 1526-os csata színhelyén Mohácson, a hősi helytállásnak pedig azon a Szigetváron, amit egykor Zrínyi Miklós védett a hatalmas sereg ellen. A török építészeti emlékek mellett, mint a Pécs főterén található dzsámi is, fennmaradtak különleges épületek más korokból is: az ókeresztény sírkamrák már a világörökség részévé váltak, de érdemes megnézni az ország egyik legépebben megmaradt várkastélyát is Siklóson, vagy a grábóci szerb ortodox kolostortemplomot.

A török kiűzése után lakatlanná vált területekre szerbek és németek vándoroltak a 18. században, s ez a nemzetiségi sokszínűség ma is létezik.

A hagyományőrző programok ma is sokakat vonzanak: a leghíresebb talán a mohácsi busójárás, de a templomi búcsúk, hagyományőrző fesztiválok is színesítik a régió életét.
A színes kavalkád után pedig érdemes mártózni a harkányi gyógyvízben, vagy megkóstolni egy-egy finom villányi bort. Vagy egyszerűen csak sétálni, megmászni Somogyország és a Zselic lankás dombjait.

A régió állatokban is gazdag, a Duna ártereiben, a dombok sűrű gyertyán- vagy tölgyerdeiben sokféle madár, és négylábú bújik meg: fekete gólya, kócsag és szarvas is. A védelmet a Duna-Dráva Nemzeti Park biztosítja, melynek egyik legszebb része a Gemenci-erdő.

Az erdőkben hajdan nem csak az állatok találtak menedékre, hanem a betyárok, bujdosó szegénylegények is. Emlékük ma is él: a Vitorági-erdő szélén a virág mindig friss Pali betyár sírján. De a dombok között megbúvó falvak más kincseket is rejtenek: például az ibafai papot, vagy Szekszárd környéki települést, Hőgyészt - valaha innen elégítették ki az udvar hermelinprém-szükségletét. (A hőgy ugyanis apró, menyétszerű állatot jelent.)

A Dél-Dunántúl azonban nemcsak természeti értékekben, de történelmi, szellemi hagyományokban is gazdag. A költő-diplomata Janus Pannonius, aki egyben Pécs püspöke is volt, a 15. században elhozta a humanista-reneszánsz eszméket és kultúrát. De számtalan olyan emléket is találunk itt, ami a törökkel kapcsolatos.

Forrás: www.itthon.hu

1529 találat · 3 tájegység a régióban

Tájegységek: Kaposvár és környéke, Pécs és környéke, Szekszárd és környéke

1529 találat

Sárkány-forrás és Sárkány-szakadék

Sárkány-forrás és Sárkány-szakadék

Orfű

Márványtáblával ellátott, állandóan csordogáló forrás. Felirata egy ovális táblán felül SÁRKÁNY középen 1958 FORRÁS. A Sárkány-forrás az orfűi műút falu előtti hajtűkanyarjának közelében a Sárkány-szakadékban található, a zöld sáv jelzésű turistaútból kiágazó gyalogösvényen közelíthető meg. Márványtáblával ellátott, állandóan csordogáló forrás. Felirata egy ovális táblán felül SÁRKÁNY középen 1958 FORRÁS. Főleg a környéken lakók használják, mivel a völgyben nem vezet turistaút. A Sárkány-szakadék egy kb. 500 m hosszú óriási mohos sziklákkal tarkított völgy. Nevét onnan kapta, hogy a hagyomány szerint mintha a sziklákat a sárkányok hányták volna össze a szakadékban. A Nyugat-mecseki-karszt két jelentős patakvölgye egyesül itt: a majdnem pontosan észak-déli irányú Szuadó és az ettől kissé nyugatabbról érkező Körtvélyes. Az érdekességet az adja, hogy a Jakab-hegy fő tömegét alkotó triász homokkő itt találkozik a Lapisi Mészkő Formációval - éppen a nemkarsztos-karsztos kőzethatáron járunk. Valamivel feljebb a Szuadó völgytalpán számos víznyelőbarlang alakult ki - ám a Körtvélyesben ilyeneknek nyoma sincs. A jelentős mennyiségű hordalékot szállító, felsőszakasz-jellegű vízfolyások a viszonylag puhább kőzetből álló térszínre érve hátravágódtak és az addigi V-alakú völgyből néhány száz méteren át meredek, szinte függőleges falú szakadékot hoztak létre, hatalmas sziklatömbökkel.

Természeti érték

25 találat a térképen ebből az oldalból