utazzitthon.hu
Keresés…
Keresés…

Debreceni látnivalók - 4. oldal

197 találat

Simonyi út kétoldali hársfasora

Debrecen

Koruk: 30-35 év Törzskerületük: 48 - 155 cm Átlagos magasságuk: 6 10 m 1974 óta védett. A hárs volt az első fa, amelyet nem hasznáért, hanem díszfaként és illatos virágaiért ültettek. Puha fáját fafaragásokhoz, templomi szobrokhoz is használták. Ezek a kitűnő parkfák mélyrétegű nem túl száraz talajban érzik jól magukat. Jellemzően 20-25 méter magas megnyúlt, vagy terebélyes koronájú fák. Virágaikat a méhek előszeretettel látogatják,- mézelő növény. A védetté nyilvánítás évében 301 hárspéldány szegélyezte a Nagyerdő irányába futó utat, ahol ahol korábban Simonyi József (1771-1832) óbester 1819-ben kétoldalt 600 jegenyével és sok juharral, nyárfával ültetette végig saját költségén és huszárjai munkájával az akkor még ki nem alakított sétányt. Kevesen tudják, hogy Széchenyi István a legnagyobb magyar a legvitézebb magyar huszár seregében szolgált itt kapitányként. Széchenyi maga is részt vett századával az 1819-ben ültetett fasor 1820 tavaszán való megünneplésében. A mai hársak telepítése az 1830-as évek elején történt. Az 1970-es évek második felében mért átlagos körméretük 80 cm körül volt, magasságuk pedig 10-12 m. Napjainkban a fák egészségi állapota (sajnos) folyamatosan romlik, egyre több a balesetveszélyes, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető egyed. A csúcsszáradás, ágelhalás elsősorban a nyugati oldalon húzódó fasor idősebb példányainál jellemző, illetve dominánsabb. Száraz, aszályos nyarakon gondoskodni kell a növények vízpótlásáról! Szöveg és kép: Varga József

Természeti érték
Belga Étterem és Söröző

Belga Étterem és Söröző

Debrecen

A debreceni Belga Söröző épülete mindig is a vendégeket szolgálta. Az 1800-as évek végén fogadóként működött, a szobák az emeleti részben voltak. Előfordult, hogy a Széchenyi utcai Posta Étterem teltház miatt nem tudott több vendéget fogadni, ekkor az érkezőket a Piac utcai fogadóba irányították. Az 1900-as évek elején maga Krúdy Gyula is bérelt az emeleten irodát, amikor a Debreceni Ellenőr című lapba publikált. A ’30-as évek közepétől Pál Sándor vette át az épület üzemeltetését, aki az első magyar sörgyárral, a Dreherrel kötött szerződést, s Pál Sörözőnek nevezte el a helyet. Az étterem kerthelyisége már ekkor hatalmas népszerűségnek örvendett, csak úgy, mint a remek ételek, melyekért Pál úr feleségének – a konyha vezetőjének – járt az elismerés. A pinceszinten ekkor még a boroké volt a főszerep, ahol a pincemester és a borászfiú szakszerűen kezelte a zamatos nedűt. A Pál Söröző vendégei közt voltak debreceni polgárok, tisztviselők, katonatisztek, tanárok, azaz egy igazán jó hírű vendéglőnek számított. Az államosítás után az üzemeltetés joga a Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalatra szállt, s hajdani Pál Söröző ettől kezdve Szabadság Étterem néven működött tovább. Naponta hat-nyolcszáz embernek főztek itt menürendszerben, s míg a menzának az emelet adott helyet, a földszinten természetesen a’la carte étkeztetés is zajlott. Közkedvelt, jó nevű étterem volt, – az Arany Bika és a Hungária Étterem mellett – a három legnevesebb belvárosi vendéglők egyike. Ekkor már élőzene is szórakoztatta a vendégeket: míg a földszinten cigányzenekar muzsikált, az emeleten tánczene szólt. Pénteken és szombaton rendszerint teltház volt, vasárnap délelőttönként pedig „vasárnapi sörzene” szólt, melynek ideje alatt kedvezményesen, sőt, esetenként ingyen kínáltak a sör mellé pogácsát vagy lángost. Ebben az időben igen sok autóbuszos turistacsoport érkezett Debrecenbe, akik ebédjük helyszínéül rendszerint a Szabadság Éttermet választották. Ezután rövid idő alatt több üzemeltető váltás történt az épületben. Az egyik bérlő Krúdy Étterem névre keresztelte, amely sajnos azonban csak rövid ideig működhetett. Az épület addigra oly rossz állapotba került, hogy mintegy másfél-két évig állt teljesen üresen. 2001. augusztus 21-én a patinás épület végre ismét megnyithatta kapuit a vendégek előtt, immár Belga Söröző néven. A Belga jelenleg a debreceni társasági élet egyik fő központja. Nyáron a belső kerthelyiség, az itt található látványkonyha és játszótér, illetve a Piac utcai korzóra kihelyezett, élőzenés rész jelenti legfőbb vonzerejét. Debrecenben itt fogyasztható a belga sörök legszélesebb választéka, illetve egyedüli „lelőhelye” olyan különlegességeknek, mint a rózsaborsos bélszínjava, vagy a különböző szürkemarha ételek. Az étterem alsó szintje több kisebb-nagyobb teremből áll, így minden asztaltársaság megtalálhatja a számára legfelelőbb helyiséget. A felső szint, a négy különböző méretű különteremmel a magánrendezvények lebonyolításának tökéletes színtere. Az étterem teljes területén ingyenes WIFI használatra is lehetőség van.

Étterem
Debreceni Zenede

Debreceni Zenede

Debrecen

A Zenedei Egylet által 1861-ben alapították meg a Debreczeni Zenedét, alapítói között ott voltak a polgári értelmiség Kollégium nevelte Kántus és diákzenekar szokatta tagjai, később kamarazenészek, baráti muzsikálások házigazdái, közreműködői, majd 1894-ben emeletes épületet, palotát épített annak. Működése első évében 270 növendéke volt, s mikor a 75. évi jubileumát ünnepelte, kilencszáz. Működése akkor kezdődött, amikor a verbunkos zene meghódította a nagy hangszeres formákat, hogy majdan egy kései romantika zenei pátoszán át, eljusson az új magyar zenéig a népi dallamvilág anyagából és szellemi tartalmából kisugárzó magyar zenei nyelv megismeréséig. A Zenede alapítója és a Zenedei Egylet elnöke Farkas Ferenc vaskereskedő, aki maga is lelkes muzsikus volt, tagja a városban működő kamarai egyesüléseknek. Megjegyzendő, hogy ebben a korban a zenei tudás társadalmi rangot is jelentett, a dilettáns zenész nem állt olyan messze a hivatásos zenésztől, mint ahogyan ma ezt értelmezzük. A Zenede első igazgatója Komlóssy Lajos honvédőrnagy, akinek igen sokat köszönhet az intézmény. Ma a Kodály Zoltán Szakközépiskola működik az épületben. Az iskola 1957-ben, Gulyás György karnagy igazgatósága alatt még Kodály életében vette fel a nagy zeneköltő nevét. Az iskola az ország legrégebbi, kifejezetten zeneoktatási célra tervezett épülete, 1894-ben Tóth István debreceni építész tervei szerint eklektikus stílusban. 1927-ben megtoldották egy emelettel. Itt található Debrecen legjobb akusztikájú hangversenyterme, a Kodály Terem, melyet Mirkovszky Géza festő, építész freskói díszítik, amely többek között az évi 5-6 önálló tanári koncert helyszínéül is szolgál. Ezek nyilvános és ingyenes koncertek, amelyeket az iskola finanszíroz az úgynevezett Kodály-hagyatékból, az intézmény ugyanis minden évben megkapja a Kodály-jogdíjakból befolyó összeg tíz százalékát. Az iskola könyvárában jelentős kottagyűjtemény, zenei szakkönyvekből, és a középiskolai oktatást és a műveltség megszerzését segítő könyvállomány és audiovizuális dokumentumtár található.

Műemlék
Dóczy Gedeon Gimnázium

Dóczy Gedeon Gimnázium

Debrecen

A református leánynevelő iskolát 1824-ben alapították. A mai Dóczy épületét 1914-ben tervezte Nagy Károly műegyetemi tanár. Az építkezés egy jó évtized múltán fejeződött be. Az épület neoromán stílusához késő eklektikus, magyaros-szecessziós formaelemek társulnak Az első iskola meghatározó egyénisége Dóczy Gedeon volt. A Dóczyt 1952-ben államosították, és 48 éven át a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorlógimnáziuma működött benne. 1992-ben az egyház a korábbi tulajdonát visszakapta és ma ismét egyházi gimnáziumként működik. A gimnázium egyik leghíresebb diákja Szabó Magda írónő volt. Nemesi-értelmiségi családban született 1917. október 5-én, Debrecenben. Apja jogász volt, városi tanácsnok. Egy tanára, Szondy György ifjúsági író már 11 éves korában felismerte tehetségét és igényes irodalomra szoktatta. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában. 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latinmagyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is. 1945-től filmügyi referensként a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. Pesten az irodalmi élet sűrűjébe került, első versei a debreceni Magyarok című folyóiratban jelentek meg. A háború után a kényszerű hallgatás időszaka következett életében. 1958-ig nem publikálhatott, ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a regényírásra. 1959-től szabadfoglalkozású író. Munkái közül megemlítjük az Ókút című művét (1970), valamint a Régimódi történet (1971), mely a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. Személyiségének alakulásában a kálvinista Debrecen hagyományai meghatározóak voltak. Regényei a világ számos országában arattak sikert. Szabó Magda a legtöbbet fordított magyar írónő. Tiszántúli Református Egyházkerület örökös főgondnoka, Kossuth-díjas írónő, Debrecen díszpolgára volt. Életének 91. esztendejében hunyt el, Budapesten. A Ma Gimnáziumban rendeztek be emlékszobát az írónő tiszteletére, mely egyben állandó kiállítás is. Hamvainak egy része a debreceni temetőben, családi kriptájukban lett elhelyezve.

Műemlék

25 találat a térképen ebből az oldalból

Állítsa össze saját útitervét
Gyűjtse egy tervbe a szállást, a programokat és a látnivalókat napokra bontva — az AI-asszisztens segít, a kész tervet meg is oszthatja.
Útiterv készítése

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye.

Bővebben a helyről

Javaslatok Debrecen felfedezéséhez

Debrecen és környéke számtalan érdekes látnivalót, izgalmas élményt kínál, így felfedezésére mindenképpen több napot kell szánni. Az alábbi programjavaslat szerint mindenki saját igényeinek, idejének függvényében tervezheti meg debreceni tartózkodását.

Nem látta Debrecent, ha nem járt a Református Nagytemplom tornyában, nem próbálta felemelni a Debreceni Református Kollégiumban a gerundiumot. Látnia kell a református vallás jelképévé vált líciumfát és a „kálvinista Róma” katolikus püspöki székhelyét is, a Szent Anna Székesegyházat! Debrecen múltját és jelenét ugyan az utcákon, tereken sétálva is megismerheti, de teljes képet a Tímárház, a Déri Múzeum és a Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ kiállításának megismerésével kaphat csak. Mindeközben ne mulassza el megkóstolni a debreceni páros kolbászt sem! Azoknak, akik valami igazán eredetire vágynak, kihagyhatatlan a helyi nagypiac és a virágpiac. Ha már felfedezte a történelmi belvárost, bejárta a hangulatos tereket, elidőzött a teraszokon, akkor lazítson a Nagyerdőn! Kényeztesse magát az Aquaticum élményfürdőben, pihenjen a gyógyfürdőben. Sétáljon vagy kerekezzen a Nagyerdei parkban, a Nagyerdei Víztoronytól kiindulva. Élvezze nappal a „vízen járást”, este a „mozizást” a Ködszínháznál! Csodálja meg a Debreceni Egyetem impozáns főépületét, majd szórakozzon a Nagyerdei Kultúrparkban és ismerkedjen játékosan a tudományokkal az Agóra Tudományos Élményközpontban. Az este számos ínycsiklandó ízzel és számtalan feledhetetlen programmal koronázhatja meg a városlátogatást, legyen szó egy jóízű vacsoráról, egy hangulatos komolyzenei koncertről, vagy egy könnyed színházi előadásról a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon vagy a Csokonai Nemzeti Színházban.  Ha viszont adrenalinszint-növelő programra vágyna, nézzen meg egy izgalmas futballmeccset a Nagyerdei Stadionban, vagy bulizzon az ország legnagyobb klubhelyiségében, a HALL-ban.

Ne feledkezzen meg azokról sem, akik otthon várják! Válogasson a Tourinform iroda és a Nagyerdei Víztorony ajándékboltjának kínálatából! Kívánjuk, hogy maradandó élményekkel gazdagodjon nálunk és mielőbb visszatérjen hozzánk újra! 

Extra tipp:

Ha készen áll megismerni az érintetlen természetet, akkor ne habozzon ellátogatni a Debrecentől 30 percnyi autóútra lévő Hortobágyra, ahol Közép-Európa legnagyobb egybefüggő füves pusztája található. Itt bárki pásztorbőrbe bújhat, kipróbálhatja a kézműves technikákat, de lehet vágtázó csikós vagy természetbúvár madármegfigyelő is. Sőt, akár szafarizhat is dzsippel. Kóstolja meg az igazi bográcsos ételeket a helyi étteremben, a Nagycsárdában, és engedje, hogy magával ragadja a népzene hangulata!

A debreceni látogatást csillagtúrák keretében további élményekkel lehet meghosszabbítani. 20 kilométerre Debrecentől, Hajdúszoboszlón található Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, kevesebb, mint egyórányi kirándulással pedig elérhető az ország legnagyobb, legkedveltebb vidéki állatkertje, a Nyíregyházi Állatpark, és Európa legnagyobb édesvízi akváriuma, a Tisza-tavi Ökocentrum Poroszlón. Másfél órán belül három UNESCO világörökségi helyszín is könnyedén elérhető Debrecenből: a Hortobágy, a Tokaj borrégió és az Aggteleki Karszt barlangjai.

A Tourinform tippjeivel további élményteli programokkal színesítheti látogatását. Az aktuális információkért keresse a Tourinform irodát személyesen vagy az iranydebrecen.hu internetes oldalon!