utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…
Főoldal Egész ország Budapest és környéke régió Cegléd és környéke Felfedezés

Cegléd és környéki látnivalók - 3. oldal

Bővebben a helyről

A tájegység igazi róna, a maga sajátos szépségeivel. De a természeti értékek mellett számtalan műemléket is őriz ez a vidék. 

A magyar történelmi és művelődéstörténeti emlékek kincsestára Cegléd és Nagykőrös. Kossuth Lajos kultusza sehol sem érezhető ilyen mértékben, mint Cegléd városában. Nagykőrös büszkesége a több mint négy évszázada alapított gimnázium. A XVIII. és XIX. század emlékei a barokk plébánia templomok, a puritán evangélikus gyülekezeti házak, a páratlan szépségű ceglédi református templom klasszicista épületcsodája.

A tájegység arculatának kialakulását egyaránt befolyásolta a Duna és a főváros közelsége.

Az Alsónémedi és Bugyi határában lévő kavicsbányák kristálytiszta vize is a nagy folyó természeti ajándéka. Közelükben alakultak ki a vízi turjános rétekkel tarkított erdőfoltok.
Az Ócsa-dabasi-hátság és a termékeny part menti területek között kezdődik a fővároshoz legközelebb fekvő magyar puszta, az úgynevezett felső-kiskunsági szikes puszta, a Kiskunsági Nemzeti Park része.

Az itteni műemlékek közül figyelmet érdemel az Alföld legszebb középkori bazilikális temploma és premontrei kolostorromja Ócsán. Jelentős művelődéstörténeti emlékhely Dabas. A városban barokk, de főleg klasszicista kúriák tucatja látható.

A Tápió-vidék sokarcú táj. Erdők, ligetek, nádas-mocsaras területek, folyóvizek és tavak teszik változatossá és széppé.

A tájegység "fővárosa" Nagykáta, az itteni látványosságok közül kiemelkedik a Keglevich-kastély. A város határában van a Tápió-Hajta Vidék Tájvédelmi Körzet, amely európai jelentőségű madárélőhely.

A honfoglalás óta az Árpád-kori Bicske nemzetség ősi fészke volt Tápióbicske, amely nemcsak gazdag történelmi múltja, hanem természeti értékei miatt is jelentős település: határában gazdag gyurgyalag-telep található, az Erdős-völgy és a Gombos-tanya kocsányos tölgyese pedig természetvédelmi terület.

Tápiószentmártonban található a Kincsem Lovaspark a névadó "csodatelivér", Kincsem emlékmúzeuma.

Városok: Abony, Cegléd, Ceglédbercel, Gyömrő, Inárcs, Kocsér, Mikebuda, Monor, Monorierdő, Nagykáta, Nagykőrős, Ócsa, Örkény, Pusztavacs, Tápióbicske, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tatárszentgyörgy, Újszilvás, Vasad, Vecsés

207 találat

Hirdetés

Szikes legelő

Kocsér

A magyarországi puszták, amelyek részben természetes úton, részben a legeltetés hatására alakultak ki az elmúlt századokban, európai viszonylatokban is legjelentősebb természeti értékeink. Ilyen hajdani füves puszta területén alakult ki Kocsér község is, ma is őrizve többé-kevésbé a hajdani növény- és állatvilágot, és az ezt fenntartó legeltető állattartást. Kocsér a Duna-Tisza közi hátság ÉK-i részén található. Községünk 100 m körüli tszf-i magasságú enyhén hullámos síkság elgátolt mélyedésekkel, szikes laposokkal mozaikszerűen tagolva. A mérsékelten meleg és a meleg éghajlatú részek határán fekvő száraz terület. Évi csapadékösszeg 530 és 540 mm közötti, a csapadék eloszlása nagyon szélsőséges. Felszíni vizekben szegény, és gyér lefolyású terület községünk. Vízfolyások: a Kutyakaparó mellet haladó Kőrös-ér, és a falu alatt elfolyó Csukás-ér. A valaha volt időszakos belvizes területeket sűrű csatornahálózat vezeti le (Csizmás, Kalocsa-gyep, Árbócz, Pintér tó.) A magasabb térszíneken homok, humuszos homok, a mélyebb fekvésű buckaközökben pedig réti, lápos réti, és szikes talajok alakultak ki. A hajdani puszta növényvilága legjobb állapotban a Kalocsa-gyepen, és a Sárhalom környékén maradt meg. A mélyebb részeken sziki, és lápréti növényekkel találkozhatunk, így a sziki cickafarkkal, a sziki őszirózsával, sziki sóvirággal, a lápréteken a mocsári kosborral, a sárga nőszirommal, a mocsári gólyahírrel. A magasabban fekvő területeken homok- és löszpusztai vegetációt találhatunk. Ezeknek a gyepeknek a legjellegzetesebb növényfajai a taréjos búzafű, az ökörfarkkórók, csűdfűfélék, imolák és a mezei zsálya. Az állatvilágból leginkább a gerinces fauna ismert. A kétéltűeket a vöröshasú unka, a barna és a zöld varangy, a levelibéka képviseli. A hüllők közül a vízisikló, a homoki és a fürge gyík gyakori. A vadászható emlősök mezei nyúl, őz gyakori. A ragadozók közül a róka a leggyakoribb.Most térjünk rá az író kedvenc témakörére a madarakra. Községünk beletartozik az Európai Jelentőségű Madárélőhelyek hálózatába, valamint a Natúra 2000 hálózatba, amely az EU legfontosabb természeti tájait foglalja magába. Legérdekesebb madárfajaink : a szalakóta, a kerecsensólyom, a kék vércse, pusztai ölyv ( hazánk első természetes költőpárja) kis őrgébics, fehér gólya.

Természeti érték

25 találat a térképen ebből az oldalból

Hirdetés