utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…
Főoldal Egész ország Budapest és környéke régió Budapest tájegység Felfedezés

Budapesti látnivalók - 21. oldal

Bővebben a helyről

A nagy tájegységek találkozásánál fekszik az ország fővárosa, Budapest, amely 1873-ban három város (Pest, Buda, Óbuda) egyesüléséből jött létre. A Duna két partján fekszik, 23 kerülete közül 16 a pesti, 6 a budai oldalon van, egy pedig a két Duna-ág által közrefogott Csepel-szigeten. A budai oldal hegyekre épült (legmagasabb pontja az 527 méter magas János-hegy), a pesti oldal síkságon fekszik. A Duna két partját 7 közúti és 2 vasúti híd köti össze. A Duna két partjának panorámája, az Andrássy út és a budai Várnegyed 1987 óta a Világörökség része. A tömegközlekedést 3 metróvonal segíti, az elsőt - és Európában a londoni után a másodikat - 1896-ban adták át.

Budapest az ország első számú politikai, közigazgatási, kulturális, ipari, közlekedési, szolgáltatási és idegenforgalmi központja. Itt él az ország össznépességének közel egyötöde, közel 1,8 millió ember, és itt dolgozik az iparban foglalkoztatottak 16 százaléka. Budapest nemzetközi hírű fürdőváros is. Csaknem félszáz fürdője közül 12 termál- és gyógyfürdő.

Városok: Áporka, Budafok Nagytétény, Budajenő, Budapest, Csemő, Csévharaszt, Csobánka, Csomád, Dabas, Dabas-Gyón, Dánszentmiklós, Dány, Ecser, Erdőkertes, Farmos, Galgahévíz, Galgamácsa, Hévízgyörk, I. kerület, Vár (Buda), Iklad, IX. kerület, Ferencváros (Pest), Jászkarajenő, Kamaraerdő, Káva, Kiskunlacháza, Kőröstetétlen, Lórév, Makád, Mende, Nagykovácsi, Nyársapát, Pereg, Péteri, Piliscsév, Pócsmegyer, Sülysáp, Szada, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetújfalu, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószőlős, Törtel, Újhegy, Újlak, V. kerület, Belváros (Pest), VI. kerület, Terézváros (Pest), VII. kerület, Erzsébetváros (Pest), VIII. kerület, Józsefváros (Pest), XII. kerület (Buda), XIV. kerület, Zugló (Pest), XXII. kerület (Buda), Zsámbok

2046 találat

Hirdetés

Makádi Református Templom

Makádi Református Templom

Makád

A Csepel-sziget déli részén a sziget utolsó települése Makád. Budapesttől 50 km-re, Ráckevétől 10 km-re délre található. Nyugaton a Nagy-Duna, keleten a Ráckevei-Duna-ág övezi. Makád földrajzi fekvése sok tekintetben meghatározta történetének alakulását. A sziget zártsága, megnehezítette az emberek mozgását, történelmi vonulatok befolyásoló hatását. A hagyomány szerint, Makád község alapítása egyidős a honfoglalással. Makád nevű lovász, Árpád fejedelem főlovászának Csepelnek volt hű embere, lovásza. Őt a szigeten élő fejedelmi ménesek déli irányból való védelmére, őrzésére telepítette le Csepel, a község helyére. Makád első okleveles említése 1430-ból való. A XVI. században a Csepel-sziget egyik legjelentősebb községe a sziget déli részén. Makád község az államalapítástól kezdve az egyház megszervezésének idején a veszprémi püspökség szentendrei esperességének fennhatósága alatt állt. A három község: Makád, Gyála és Simonfa együtt épített templomot, amely árpádkori lehetett és a mai makádi templom helyén állt. Régi temploma azt bizonyította, hogy a reformáció előtt a közösség vallása görög keleti volt. A templom ugyanis nyugat-keleti irányba nézett, keleti oldalon volt a tornya. Az új templom építésekor a régi falát lebontották és ekkor a mész alatt görögkeleti eredetre mutató falfestmények tűntek elő. Sajnos ezek a festmények az építéskor megsemmisültek. A XVIII. század során többször javítgatták a középkori eredetű ótemplomot, majd 1803-1806-ig újat építettek a régi helyére az ótemplom anyagának felhasználásával. A templom jellege: Homlokzati tornyos, egyhajós, félköríves záródású, egyszerű, copf stílusú épület. A torony az épülethez viszonyítva karcsú, háromemeletes, sisakja törtvonalú. A főhomlokzat két oldalán az oromfalak meredeken emelkednek. Csúcsukat váza helyett, egyszerű, vékony tagozat díszíti. Az ajtók és az ablakok egyszerűek. A templom félköríves végződése a hajófalak vonalába esik, és nem ugrik be szentélyszerűen. A végződésnél öt vaskos támpillér áll. A tengelyben levő támpillér ablakot takar. A templom faragott kőből és téglából épült úgy, hogy a kősorokat meglehetős szabályossággal téglasorok váltják. Makád és környéke református vallásra térésének meghatározó egyénisége: Szegedi Kis István tudós-prédikátor, aki wittenbergi tanulmányai alatt Luther és Melanchton tanítványa volt. Szegedi halála előtt néhány évvel 1570. táján valósította meg Ráckevén és környékén a reformáció helvét (református) irányát. Mint püspök, megteremtette a Dunamelléki Református Egyházkerületet: hat egyházmegyével és közel száz egyházzal. Első adat a Makádi Református Egyházközség történelméből Monostori János prédikátor nevéhez fűződik. Az ő neve kezdi a makádi prédikátorok névsorát, majd 1621-től pontos feljegyzés ismert a lelkipásztorokról. 1621-ből még egy nagyszerű emlékünk van: úrvacsorai pohár, mely aranyozott ezüstből készült, vésett technikával díszített. 1827-ben egy 443 fontos harangot öntet a református egyház Makádon, és a harangoknak új lábakat állít. 1892-ben órát vettek a toronyba. 1886-ban orgonát készíttettek a templomba, melyet székesfehérvári mester készített. Az első világháború idején az orgona homlok sípsorozata megrongálódott, 1922-ben javították meg. A második világháború idején a hangszer tönkrement. Ma a hangszer díszes doboza emlékeztet a hajdani fújtatós elődre.

Múzeum

25 találat a térképen ebből az oldalból

Hirdetés