utazzitthon.hu
Keresés…
Nincs találat
Keresés…
Főoldal Egész ország Budapest és környéke régió Felfedezés

Budapest és környéki látnivalók - 20. oldal

Bővebben a helyről

Létezik egy értékekben és élményekben gazdag vidék Magyarország közepén, mely körül öleli fővárosunkat, Budapestet, ez Pest megye.

Az itt élők számára is képes állandóan kellemes meglepetéseket nyújtani, hiszen míg a megye egyik vége a Dunakanyar “fent”, a Kárpát-medence talán legszebb hegyvidéke, a Pilisi-hegység, addig a másik végén az “Alföld kapuja” található. Gyakran érezhetjük úgy: megismerhetetlenül nagy a megye és végtelen számú kalandot rejt. Járhatjuk útjait, nézhetjük tájait, csodálhatjuk kulturális örökségét akár éveken át, mégis mindig új felfedezni, megismerni és megszeretni valót kínál nekünk.

Egyedi táji-természeti adottságok, ritka növények, állatok, - flóra és fauna - melyek méltán világhírűek, hiszen sehol máshol nem fordulnak elő.

A megyét keresztülszeli a Duna, de egyben összekötötte és mai napig össze is köti Európával. Jöttek a Duna mentén fentről, és lentről, akik itt találták meg, amit kerestek. A szülőföldre emlékeztető tájat, a megélhetést és a békességet. Ebből született az itt jelenlévő nemzetiségi és kulturális sokszínűség. Rendezett falvak, tiszta porták, vendégszerető, vidám emberek - akik legyenek magyarok, svábok, szlovákok, szerbek vagy bármilyen más nemzetiségűek - mindig szívesen látják az arra járókat. A máig élő ősi hagyományok és a modern Magyarország európai értékei keverednek olyan természetességgel, ahogyan csak kevés más helyen. Nagy művészek – költők és írók, festők és szobrászok, építészek, zenészek – vallják szűkebb pátriájuknak a megyét. Munkájuk nyomán rengeteg olyan érték született, amelyek nélkül szegényebb lenne a világ.

Forrás: www.tourinform.pestmegye.hu, www.budapest-regio.hu

Tájegységek: Budaörs és környéke, Budapest tájegység, Cegléd és környéke, Dunakanyar, Gödöllő és környéke, Ipoly mente, Ráckevei környéke kistérség

3390 találat

Csömöri ősláp

Csömöri ősláp

Csömör

A Csömöri-patak völgyében 27 ha kiterjedésű, 1977 óta megyei védettségű, jelenleg helyi jelentőségű természetvédelmi terület található. Természetföldrajzilag a Pesti-síkság, növényföldrajzilag a praematricum része. A terület két részből áll: a kisebbik egy ősláp – a Csömöri-tó, a nagyobbik része a Réti dűlő a Csömöri-patak völgyében. Az őslápon több ritka, védett mohafaj élt, többek között tőzegmohák (Sphagnum sp.) más védett növények társaságában. Közöttük olyanok is voltak, amelyek Magyarországon csak egy-két helyről ismertek. 1987 telén tűz áldozata lett sok fa, cserje és értékes lágyszárú növény. Az elégett növények hamuja mintegy „megtrágyázta” a savanyú láptavat, ezzel elpusztított több érzékeny mohafajt. A szárazság mellett felgyorsította a tó benövényesedését (eutrofizáció). A regeneráció lassan folyik. Jelenleg a védett mocsári tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) növi be a tó nagy részét a keskeny- és széleslevelű gyékények (Typha angustifolia és T. latifolia) mellett. A parton az öreg fűzfák alatt figyelhetjük meg a védett mocsári nőszőfüvet (Epipactis palustris), a csüngő virágzatú villás sást (Carex pseudocyperus), a terebélyes bugájú, rózsaszínű vízi hídőrt (Alisma plantago-aquatica). A tóból írták le először hazánkban az Oedogonium inversum Wittrok forma subclusum zöldmoszat fajt, és a Didimella glacialis mikrogombát, amely a mocsári sás levelén él. A tó partján és a Réti dűlőn átfolyó patak partján gyönyörködhetünk a már ritkuló, védelmet érdemlő „gömbcsoportú” fűzláp társulásában és benne a zömök hamvas v. rekettye fűzben (Salix cinerea). A tó és a patak partján, helyenként a réten is láthatók a fehér fűz (Salix alba) és a csöröge v. törékeny fűz (S. fragilis) alkotta fűzliget társulásai. A patak mellett, a réten foltokban a nád (Phragmites australis) alkot nádas társulást, néhány helyen a szép közönséges erdeikákával (Scirpus sylvaticus). A réten a nádas szélében és a tó parti övében tűnik fel a zsombéksásos társulásban hatalmas csomóival a zsombék sás (Carex elata), és a magassásrét a magasra növő mocsári és parti sással (Carex acutiformis és C. riparia). A védett rét első harmadában ritkuló társulásokat és fogyatkozó, értékes, de nem feltűnő szépségű növényeket kereshetünk. A sásláprétben a lápi sást (Carex davalliana), a szittyós láprétben a nagy szittyót (juncus subnodulosus), a csátés láprét foltban a kormos csátét (Schoenus nigricans) lelhetjük meg, ha jó szemünk és szerencsénk van. A rét nagy részét a kékperjés száradó láprét foglalja el, amely nevét a színes bugájú kékperjéről (Molinia hungarica) kapta. Ezek a társulások adnak védelmet sok szép, védett növénynek: rostos tövű sás (Carex appropinquata), fekete sás (C. nigra), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium), Jávorka-fényperje (Koeleria javorkae ), mocsári kosbor (Orchis laxiflora), fehér májvirág (Parnassia palustris). A lápréten kora tavasztól késő őszig mindig virágpompával találkozunk. Áprilisban a mocsári gólyahír (Caltha palustris) csillogó sárga virága virít. Májusban és júniusban leggazdagabb a színskála: a sárga réti boglárka (Ranunculus acris), a lilás rózsaszínű réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi), melynek nyílásakor hallatszik a kakukk hangja, a fehértől a rózsaszínen át a liláig a hússzínű ujjaskosbor, a fehér pamatos széleslevelű gyapjúsás, a feltűnő nagy, fehér ernyős erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), a halvány rózsaszínű mocsári nőszőfű, a rikító lila mocsári kosbor, és még sokan mások színesítik a rétet. Augusztusban a fehér májvirág szerényen bújik meg a füvek és sások között. A rostos tövű sás pulikutya fejére emlékeztető nagy csomóival májustól a tél közepéig találkozhatunk a nádszegélyben és az öreg fűzfák alatt. A pázsitfüvek között is találunk igen csinos virágzatúakat. A rezgőpázsit (Briza media) lilás, a pelyhes selyemperje (Holcus lanatus) rózsaszínes, a kékperje liláskék bugáikkal tetszelegnek. A Jávorka-fényperje apró szőrű bugavirágzata fényesen csillog a napfényben. A nádas zöld egyhangúságát oldja a nagy fehér virágú, tölcséres felfutó sövényszulák (Calystegia spium), a karcsú, lila fűzérű réti füzény (lytrum salicaria), a sárga közönséges lizinka (lysimachia vulgaris), a fehér, rózsaszín vagy lila, tölcséres virágú, nagy szőrös levelű fekete nadálytő (Symphytum officinale). Szeptemberben bontja gyönyörű, halvány lilás virágait az őszi kikerics (Colchicum autumnale), de zöld levélrózsáival, nagy toktermésével csak a következő év tavaszán találkozhatunk. Késő ősszel, télen is szép a védett terület. A nád barnás bugái, a gyékények „buzogányai”, a füzek színes vesszői, az értő szemű sétálónak nem az elmúlásról, hanem a megújító tavaszról mesélnek.

Természeti érték

Hirdetés

Dányi Tó

Dányi Tó

Dány

A tó története a 70-es évek elején kezdődött. A helyi Tsz vezetősége elhatározta, hogy a földjükön keresztül folyó Nagyvölgyi-patakot felduzzasztja annak érdekében, hogy a növénytermesztés ne legyen annyira időjárásfüggő. Magyarul a tó azért készült el, hogy a környező földeket locsolni lehessen. A tó elkészülte után nem sokkal rájöttek hogy ezt a tavat nem csak öntözésre, hanem horgászatra is lehetne használni. 1975-ben ezt hivatalossá tették azzal, hogy megalakult a "MAGVETŐ" MG. TSZ. DÁNY HORGÁSZ- EGYESÜLET melynek első elnöke Klincsek Jani bácsi volt. Elkezdődtek az évenkénti rendszeres haltelepítések /évi 100-120 q hal/ amelynek az lett az eredménye, hogy rövid időn belül a környék egyik legjobb horgásztava lett. 1993-ban új nevet kapott az egyesület, Dányi Fortuna Horgász Egyesület. A tó olyannyira független, hogy 1998-ban egy közhasznú társaság alakult annak érdekében, hogy a tavat a horgásztagok és nyaralótulajdonosok megvásárolják. 2009. májusában a közhasznú társaság Nonprofit Kft-vé alakult át.Több mint kettőszáz tulajdonosa van a tónak, de így legalább mindenki egy kicsit a sajátjának érzi és jobban ügyel a természetre, (persze mindig vannak kivételek). A tó területén napijegyes horgászat működik. A horgásztó a folyamatos telepítések miatt ma már intenzív horgászvíz, ezért az országostól eltérően pontyra egész évben lehet horgászni. A tó halfaunája olyan változatos /ponty, amúr, keszegfélék, kárász, compó, kecsege, balin, csuka, süllő, harcsa, busa/, hogy legyen bármilyen időjárás a halfogás esélye, mindig megvan. A víz minősége kiváló. Intenzív a rendszeres haltelepítés. Éves tervezett telepítés 80-100 mázsa! Engedélyek már a felújított gátőrházban válthatók, jó parkolási lehetőséggel március 01.-től 06-12 óráig, minden nap. Váltható még, de csak napijegy a Nagyvölgyi út Vegyesboltjában várhatóan márciustól novemberig minden nap 06-20 óráig. A vízterületen csak érvényes területi engedéllyel, vagy napijeggyel lehet horgászni! A tópart mind két oldalán elég nagy parkoló van a gépkocsival érkezők számára. A honlapunkon rendszeresen lehet tájékozódni.

Sport

25 találat a térképen ebből az oldalból

Hirdetés